Ars Hungarica, 2000 (28. évfolyam, 1-2. szám)

1. szám - Adattár - Fatsar Kristóf: Anton Erhard Martinell 1720. évi tevékenysége Süttörön

Amennyiben ugyanis Martinelli a teljes épületet az alapoktól építette volna, az építkezés költségei nem kerültek volna nagyságrendekkel többe, mint a már emlí­tett fizetési meghagyásban szereplő 1900 Rt. Az aránylag egyszerű feladatoknak a szerződésben meghatározott fajlagos költségei alapján a falazási munkák még a 3000 Rf-ot sem érték volna el.11 A burkolás, a párkányok kialakítása és a többi, bonyolultabb feladat összköltsége sem kerülhetett sokkal többe 500 Rf-nál. A munkadíj költségeihez járul még azonban a szerszámokra szánt 100 Rf és az épít­kezésen dolgozó kőművesek számától függővé tett napidíj összege is. A már említett fizetési meghagyásban meghatározott összegből nem következik az, hogy Martinelli munkája pontosan ekkora értékű lett volna. A szerződés szö­vege utáni feljegyzések szerint 1720-ban már 600 Rt-ot kifizettek Martinellinek,12 és 1724-ig, a magyarbéli építési napló vezetésének kezdetéig a szerződésre nem jegyeztek rá további kifizetéseket, tehát a már jóváhagyott 1900 Rf-ot sem. Min­debből arra kell következtetni, hogy olyan további kifizetések is történtek Martinelli javára, amelyeknek nyugtái nem állnak rendelkezésünkre. Az alább közölt forrásnak két szempontból van különös jelentősége. Először is eloszlathatja a kétségeket afelől, hogy Martinelli valóban meghatározó szerepet játszott a kastély építésében. Másfelől olyan, az építés technikájára, az épületele­mek méreteire vonatkozó részleteket tartalmaz, amelyek megkönnyíthetik a fal­kutatók munkáját az 1720. év munkálatainak lehatárolásakor.1.­ A szerződés másolata több hibát is tartalmaz, így hiányzik a bejárat szélességé­re vonatkozó adat, és a földszinti szobák 120 lábnyi magassága is valószerűtlen­nek tűnik, ezek magassága feltehetően 12 láb lehetett. Ugyancsak rögtön szemet szúrhat az a tény, hogy a szerződésben nincs szó a Hárich által említett toronyról. Nem kizárt, hogy Hárich a csak általa ismert szöveget önkényesen értelmezte.14 (Feltehetően a lépcsőtornyokra gondolt, ezek azonban a szerződésben nem szere­pelnek.) Martinelli feladata a helyiségek és azok nyílásainak kialakítására, tehát az épület alapvető szerkezetének meghatározására vonatkozott. A tételesen ismerte­tett kőművesmunkák között az alapok kiásása, a szintenként különböző vastagsá­gú felmenő falak felhúzása, boltozás, az ajtók és ablakok behelyezése, kémények és különböző magasságú párkányok kialakítása, a kályhák lábazatainak és a padló burkolatának elkészítése, valamint a falazások vakolása, meszelése és stu­katúrozása szerepel. A szerződésben a bejárat, a szobák és azok nyílásainak mére­te is pontosan meghatározott, ellenben nem esik szó sem a nagy központi termek nagyságáról, sem a lépcsőkről. Ennek oka az is lehet, hogy a korábban itt állt és az új kastélyba foglalt épület adottságai ezeket a méreteket eleve meghatározták, vagy kivitelezésükre más dokumentumok vonatkoztak.15 A szerződés szövegében nem szerepel egyértelmű kifejezés arra vonatkozóan, hogy a Martinelli által épített kastély milyen mértékben használt korábbi épület­elemeket. A további kutatás talán felszínre hozza az eredeti terveket is, amelye­ken bizonyára megkülönböztethetőek a felhasznált épületrészek a tervező kiegé­szítéseitől. Az 1720. évben elvégzett munkák meghatározására, és ezzel Mőcsényi megfigyelései és a szerződés szövege közötti bántó ellentmondás feloldására a jelenleg rendelkezésünkre álló egyetlen módszer azonban a teljes falkutatás. Eh­hez, és ezáltal a fertődi kastély egy korszakának tisztázásához nyújthat segítséget a Martinellivel kötött szerződés alább közölt szövege.

Next