Athenaeum, 1838/2. félév

1838-07-22 / 7. szám

A’ múlt századok’ folytában nem egyszer történt, hogy a’ nemesek, a’ királyi hatalom ellen akarván küzdeni, vagy vetély-társaikat a’ hatalomtól megfosztani, politicai hatóságot adtak a’ népnek; még gyakrabban pedig a’ királyok emelék föl az ország’ alsóbb néposz­tályait, hogy az aristocratiát lealázzák. Fő­leg a’ franczia királyok igen munkás és foly­tonos egyengetöknek mutatkoztak. Midőn e­­rősek és kevélyek valának, a’ népet igyekez­tek a’ nemesekkel egyenlővé emelni; midőn gyengék ’s tehetlenek voltak, megengedék, hogy a’ nép önmagok fölibe üljön. Amazok nagy elméjük, ezek bűneik által segíték a’ democratiát. Tizenegyedik, ’s tizennegyedik Lajos’ i igyekezete volt mindent egyenlővé tenni a’ thrón alatt, tizenötödik Lajos pedig maga szállott udvarával együtt a’ porba. Mióta a’ polgárok más módon kezdének földeket bírni, mint feudál eszmék szerint, ’s az ingó gazdagság, megismertetvén, befo­lyást ’s hatalmat kezde nyerni, a’ mestersé­gekben minden új fölfedezés, a’ kereskedés­ben ’s iparban minden tökéletes bű­lés új ele­meit fejté ki az emberosztályok közti egyen­lőségnek. E’ pillanat óta minden találmány, minden keletkező szükség, minden kielégí­tést kívánó vágy, haladás vala az általános kiegyenülés felé. A’ pipere’ szeretete, a’ ha­dakozás’ dühe, a’ divat’ uralkodása, az em­beri szívnek úgy felüsleges, mint mély szen­vedelmei, versenyezve munkáltak a’ szegé­nyek’ gazdagodására, a’ gazdagok’ szegénye­désére. 1 . Mióta az észbeli munkák erő ’s gazdag­ság’ forrást lőnek, minden fölfedezést a’ tu­dományokban , minden új ismeretet, minden újdon eszmét úgy kell tekinteni, mint a’ nép’ körébe bocsátott hatalom’ új csiráját. A’ köl­tészet, az ékesszólás, az emlékező tehetség, a’ szellem’ ajándék­, a’ képzelet’ tüze, az ítélet’ mélysége, mindezen adományok, mi­ket az ég történetesen osztogat, hasznára va­lának a’ democratiának, ’s még azok is, mely­­lyek ellenségei’ birtokában voltának, az em­ber’ természetes nagyságát fényben mutat­ván, országa együtt terjedett a’ polgárosulás és világosulás’ országával­, ’s a’ literatura egy mindenek előtt nyílt raktár jön, hol a’ gyengék és szegények naponként fegyvert ta­lálhattak. így , ha átnézzük a’ történet’ lapjait, alig találhatunk nagyobb eseményekre, mellyek az egyenlőség’ hasznára ne lettek volna. A’ keresztes és egyéb hadak megtizedelték a’ nemeseket ’s eloszták földjeiket; a’tűzi fegy­verek, lőszerek’ feltalálása egyenlővé tévé a’ szegényt a’ főnemessel a’ csatamezőn; a’ könyvnyomtatás egyenlő segédforrásokat nyújtott mindkettőnek értelmi fejtésére; a’ postaintézet úgy leteszi a’ világosságot a’ kunyhók’ küszöbére, mint a’ paloták’ kapui­ba ; a’Protestantismus azt tanítja, hogy min­den ember egyenlően utat találhat a’ mennyek’ országába. Amerika’ feltaláltatása ezer új utat nyit a’ szerencsének, ’s gazdagságot és ha­talmat ajánl a’ homályban született kalan­dornak. Az egyenlőség’ lépcsőnkénti kifejlése te­hát a’ gondviselés’ munkája; általános, tar­tós, emberi hatalommal nem korlátozható; minden történet, minden egyes ember, csak fejlését segíti. Francziából. Itéri* Sahaudiai halaiul. Egy utazó angol* naplójából. Néhány hétig Ouch­yban, a’ lausannei­­rév­ben, a’ genfi tónál, tartózkodóin, ’s barátom­mal, C. úrral, a’ közelben levő legmagasb hegy’ megtekintésére határozám magam’. Egy inas’ kíséretében csolnakra szálltunk’s keresz­tül evezénk a’tavon. C. úr szelenczéjét ’s kutyá­ját h­ozá magával; én azonban törpálczámat vivém el, nem hogy fegyverül használjam, hanem hogy a’ hegymászásoknál segédem le­hessen. Négy órai fáradságos evezés után a’ tó’ túlpartjára értünk, közelében egy Evián nevű kis falunak; de legnagyobb boszúságunkra csak most vettük észre, hogy pénzről nem gondoskodónk. Néhány frank vala mind az,mit ketten összetehettünk, ’s ezért kenyeret, melléje sajtot, ’s egy kis savanyú bort kap­tunk. Három órakor kezdők megindulásunkat a’ legelső magasságra, melly utunkban fekst­­vék. Ez néhány mérföldre nyúlik el a’ tó’ parthosszában, süni erdővel borítva. Egy óra múlva a’ hegy’ gerinczére jutottunk, ’s itt kénytelenek valánk a’ vízfolyam’ útját föl­felé követni, melly nyáron egészen kiszárad. Itt kevéssé mulatónk, azután pedig foly­tattuk utunkat a’ második magasságra. Sorban ballagtunk mind­­hárman’ egymásután, s

Next