Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-05 / 36. szám
tézkedés’ lényeges helyzteit viseli. — Würtembergben az 1919iki alkotmány (30. §.) kijelenti, hogy senki se legyen kénytelen tulajdonát bármi közczélokra átengedni, mielőtt a’ titkos tanács ezen átengedés’ szükségét el nem ismeri, ’s illő kárpótlás nem adatik. Ha a’ kárpótlás’ mennyisége iránt vita támad, az előlegesen kifizettetik, az ügy pedig maga rendes törvényes úton döntetik el. .— Az időközben Würtembergben is létre jött vasúttervek szükségessé tevék, hogy az 183-iki országgyűlésen a’ kisajátítások’ tárgyában törvényjavaslat terjesztessék elő. — Szászországban már egy 781 diki kormány-rendelet meghatározd az elveket, mellyek az útépítés’ czéljára történendő föld-átengedéseknél szabályokul szolgájának, mellyet egy újabb, 1820- diki jan. 4 dikéröl, némileg módosított. A’ lipcse-dresdai vasút’ javára hozott 1835 jul. 3diki kisajátítási törvény részint e’ régiebb rendeletekre hivatkozott, részint újabb szabályokat állított fel. Az átengedés’ szüksége felöl, ez 1831 iki alkotmány 31. §-a szerint, vagy a’ törvény, vagy, sürgető szükség’ eseteiben, a’ teljes számú ministerség ítél. Badenben 1835iki august. 28 dikán hoztak kisajátítási törvényt, mellyben, a’ bíróságok’ szerkezetére nézve, figyelemre méltó, hogy előkerülő esetekben, minden, a' rendszabály alá eső, helyen biztosság neveztetik ki az átengedés’ szükségének megvizsgálására, melly a’ helybeli tisztviselőből, a’ helység polgármesteréből , ’s egy vagy több műértőböl áll. Ha az átengedendő telkek egyazon kerületben fekűsznek, a’ kerületi tisztség, ha több kerületben , a’ belministerség nevez a’ megbízott bíróságnak elnököt, melly egyébiránt a’ műértökből, tisztekből és polgármesterekből van alkotva. Ezen megbízott bíróság egyszersmind békés egyezkedést is igyekszik eszközölni, ’s ha nem eszközölhet, oklevelekkel ellátott véleményét fölterjeszti a’ kerületi tisztséghez, melly azt a’ fő technicai hivatallal közölvén, a’ belministerség’ útján, a’ statustanács elébe juttatja, ’s ez a’ kisajátítási tárgyakban alkotmányszerinti legmagasb bíróság. Katonai czélokra leendő átengedéseknél a’ hadiministerség nevez biztosságot ’s az ítélet ennek útján terjesztetik a’ statustanács elébe. — Legtöbb német statusban hasonló elvekre van építve a’ kisajátítás; Hessen nagyherczegségben az 1820ki alkotmány’ 27ik czikke; Kurhessenben az alkotmány’ 32 ik §-a; Braunschweigban az 1823 iki martins’ 26 iki törvény; Szász-Altenburgban az 1831 iki april. 29 iki törvény rendelkezik e’ tárgyban. Magyarországon az 1831 diki XXVIk törvényczikkely rendelkezik azon kedvezésekről, mellyeket a’ bizonyos, ezen törvény által kijelölt vonalakban, az ország’ kereskedése’ elömenetét eszközlö vízcsatornákat, vasútakat ’s hidakat építő magános személyek vagy társaságok használhatnak. Az említett törvényszerint az illynemű vállalatok’ vonalában eső földek ’s épületek tulajdonosi kötelesek lesznek tulajdonaikat, egyedül a’ kitűzött czélra, általengedni, de teljes mértékű ’s tökéletes kárpótlás mellett. A’hely’ átengedésének szükségét, ’s mennyiségét a’ politicai főkormányszék határozza meg. Ha a’ felek, t. i. a’ tulajdonos és vállalkozó, a’ kárpótlás’ mennyisége felett meg nem egyezhetnének, ez esetben a rendes bíróság, úgymint vármegyékben az alispán , bivótársaival, szabad királyi városok határában a’ városi tanács, külön portáju kerületekben, ha a’ kérdés egyesek’ birtokát illeti, a’ helybeli tanács, ha egész község’ birtokát, a’ kerületi törvényszék, ha végre az egyesült kerületek által közösen leírt földeket, a’ nádor által kirendeltetendő bíróság fog ítélni , előre bocsátván a’ szükséges becsüt ’s az egyezkedés’ békés kieszközlésének lehető megkísérlését. Az ítélet sommás úton hozatik, ’s minden törvényes orvoslás’ kizárásával hajtatik végre, egyedül a’ birtokon kívüli felebbvitelt hagyván fel. A’ fertse törvényszékek, felebbvitel’ esetében, tartoznak ezen nemű porokét , legközelebbi törvényfolyam alatt, múlhatlanúl eldönteni. — A’ vállalatot megelőző előmunkálatok, felmérések’ sikeres’ végrehajthatása végett azt rendeli az említett czikkely, hogy a’ vállalkozók, minden egyes esetben, az illető törvényhatóságoknál jelentést tevén, a’ törvényhatóságok kötelesek legyenek tanácsbeli tagjaiknak egyikét (’s a’ vármegyék szolgabiráik’ ’s esküttjeik’ valamelyikét) kirendelni, kik az előmunkálatoknak ellenszegülhető minden akadályt elhárítsanak, az azok közben történt károkat rövid úton s törvényes orvoslatok’ kizárásával, megítéljék, és szükség’ esetében a’ vállalatot, a’ köztörvényhatóság által rendelt hatalomkárral is fedezzék. A’ kisajátítási ügyben figyelmet érdemlő kérdés az is: helyesebb-e az átengedéseknek