Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-16 / 39. szám
Kis«'» félév. so a ua (D sa. p tudományok.’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ tára. Kiadó szerkesztők: SCHEMED, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. BAJZA. ■MR HARMADIK ÍV»BM— Pest. május* lp. MSff, 30. szám. Tartalom! Az új philosophia, szellemvilági fejletében (Szeremlei Gábor). — Vízszabályozási eszméletek ’s észrevételek. Folytatás (Gáty István). — Magyar nép (Veress József). — A’ csendes lak (Győry Dániel). — A’ sütőlány. Olasz novella (Zoványi Samu). — Magyar játékszíni krónika. — Hangászati szemle (Cs..). — Egyveleg. Az új philosophia*), szellemvilági fejletében **). Első közlés: Minden philosophia, mond Hegel, „saját korszakának philosophiája“. — Valóban a’ korszellem jelenkezik azon proteusi alakokban, mellyekben a’ bölcseség eleitől fogva feltűnt. — Az ős regekorban nem egyéb vala elmés regénél (philosophenia). — A’ szűk birtokoknál, szőkébb hatású népfőknél (hét bölcsek), rövid mondatokba (gnómák) szorult. — A’kormányokosság(politica) perjeléskori fénypontjában, Socratesben, életokossággá lesz.— A’ művészeti tökély ideális tökély’ képében állítja elő a’ philosophiát, Plato’ köztársaságában. A’ sándori egyeduraságra törekvéssel, Aristotelesnél összes birtokra vagy, a’ tudat’ minden nemeit átkarolja. — Midőn a’ hős lélek kihal, epicureusi kényelem ’s nyugalom’ árjába borúl. — A’ setét századok’ hosszú éjében pedig álmodozó,sokkal (kabbalismus, alchemia, astrologia) tépelődik. Három század óta a’ tudásvágy és létérzés jön az emberiség’ kedvencz szenvedélye, amaz a’ felébredt tudományosság, ez a’ műveltségért vele pályázó polgárosodás’ szüleménye. A’ mi szépet, közhasznút ’s érdekest mutathat az új Európa, azt mind e’ két műveltségi factorinak köszönheti. — E’ két sark körűl forog darab idő óta a’ philosophia is. — Des Cartes „cogito ergo sum“jától, Hegel’ közvetlen tudattal párosult „van“jáig, szintén harmadik század járja, azóta a’ tudat’ tág mezeje szembetűnőleg bővült sok dolgoknak, mellyek nem voltak, létre jöttökkel, és még is a’ tudat’ és létnek, ugyanazon kútföböli buzgása, csak nem ismertetik el! Jelenleg azonban a’ tudat’ határtalan terjedelméből összébb kezd vonúlni, az egyetemes körbe szorúlás által egységre törekedni. 39 *) E' czímet aligha kizárólag tulajdoníthatná magának az a’ philosophia, mellyet itt Szeremlei úr fejteget. Az olvasó észre fogja venni , hogy itt a’ hegelismusról van szó. Szerk.*) „Schellinget és Hegelt szeretnék szőnyegre hozni, (mond a’ Figyelmező’ jelen félévi 36. számában 586. 1. Alkendi) ha azok’ munkáit értenék“. — Czélja jelen értekezésnek megmutatni, hogy nem csak értik , hanem megérteni is tudják — G. G.