Athenaeum, 1839/2. félév
1839-08-08 / 11. szám
TUDOffliKYOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCIIVUKY, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA.KT HARMADIK ÉV. •Pest , augustus’ 8. 1830. 11. szám. Tartalom: A’ törvénytudó szellemről. Vége (Fábián Gábor). — Zarándokság’ könyvei. — Ósdiakhoz (Erdélyi). — Hippolütos és Phaedra’ dajkája’ képe (Szabó István). — Tisztelet a’ tudósoknak ! (—id—). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg. — Böngészet (Gabányi Alajos). — Második félév. A' törvénytudó szellemről. (Vp e.) Nincs olly csekély ügy, mellyben a’franczia ügyész dolgozni kész legyen, a’ nélkül, hogy abba saját eszméinek egész rendszerét bele ne vigye, ’s vitatását ki fogja terjeszteni még az alkotmányos törvények’ elveire is,»csakhogy az itélőszék a’ peres örökségnek határát egy öllel kiebb vinni méltóztassék. E’ bizonyos hittagadás, mellyet az angol ’s amerikai törvénytudó saját értelmén elkövet, hogy atyái’ értelméhez ragaszkodhassék, de’ bizonyos szolgaiság, mellyben gondolkodását fogva tartani kénytelen, a’ törvénytudó szellemnek szükségkép’ félénként természetet ’s megállapodottabb hajlamokat ad Angliában és Amerikában, mintsem Francziaországban. A’ mi írott törvényeink Frantziaországban gyakran nehéz felfogásunk, de kiki olvashatja azokat; ellenben semmi nem homályosb, semmi nem érthetlenebb a’ köznépre nézve, mint egy a’ múltakon alapított törvényhozás. Az a’ szükség, melly van a’ törvénytudóra Anglában és Amerikában, — azon magas képzelet, mellyet tudománya felől az emberek magoknak formálnak, őt mind inkább inkább elválasztja a’ néptől, ’s végre egy külön osztályba helyezi. A’ franczia törvénytudó csak tudós , de az angol vagy amerikai törvénytudó hasonlít némileg az aegyptusi papokhoz ; valamint ezek, úgy ő is egyedüli magyarázója egy titkos tudománynak. Azon helyzet, mellyet a’ törvénytudó emberek Angliában és Amerikában elfoglalnak, nem kis befolyással van szokásaikra ’s véleményeikre. Az angol aristocratia, mellynek gondja volt kebelébe vonni mindent, valami csak vele némi természetes rokonságban állott, a’ törvénytudókra igen nagy becsületet és hatalmat ruházott. Az angol társaságban a’ törvénytudók nem állnak ugyan az első rangban, de megelégesznek a’ ranggal, mellyet elfoglalnak. Ők mintegy ifjabbik ágát képzik az angol aristocratiának, ’s szeretik és becsülik idősb testvéreiket, a’ nélkül, hogy azoknak minden kiváltságaikban osztoznának. Az angol törvénytudók tehát hivatalok’ aristocratai érdekeihez vegyítik aristocratai eszméit és ízléseit azon társaságnak, mellynek kebelében élnek. 11