Athenaeum, 1840/1. félév
1840-02-23 / 16. szám
’S a’ ki nem akarná elismerni, arra kényszeriltethetik. Ez a’ kényszerítési jog. Tehát röviden az ős jogok ezek: I. Anyagi- és szellemiek egyszersmind : 1. Életjog. 2. Szerződés’ kötésének ’s megtartásának joga. 3. Egyenlőségi jog. 4. Kényszerítési jog. II. Különösen anyagiak: 1. Külső szabadság (élet fönntartása). 2. Tulajdon- vagy birtokjog. III. Különösen szellemiek 1. Belső szabadság (szólás-, sajtó- és hitszabadság). 2. Becsület joga. Ezeknek biztosítása főczélja az országos életnek. III. Próbáljuk a’ mondott jogokat vagy némellyeket közölök az életre ’s valóságra közelebbről, és több képen alkalmazni. Mindenek fölött el ne feledjük, hogy az ősjogoktól senki az embert még maga magát sem foszthatja meg; tehát azok sérthetetlenek, ’s elidegeníthetlenek , de — korlátoltak. Mert az egész jogphilosophiának fö alapja, mint a’ fentebbiekből tudjuk. Mindenki csak úgy létesítheti (anyagi és) szellemi boldogságát, hogy a’ másokéval megférhessen. De azt se feledjük el, hogy azon elidegeníthetlenség csak jogviszonyban áll, nem erkölcsiben , ’s hogy az erkölcs fölötte áll a’ jognak. A’ ki embertársai’ boldogításáért életét föláldozza, erkölcsileg tesz, ’s ha a’ fiú ellenség’ fogságába veti apjáért magát, az erkölcsi kötelesség ’s hála ezt nem csak meg engedi, hanem meg is kívánja, stb. IV. IV. Az életjogról. Mint minden ösjog, úgy ez sincs (jogilag) egy embernek sem úgy hatalmában, hogy az életét másnak eladhassa ’s másra ruházhassa; sőt a’ ki életemet jogtalanúl megtámadja, ’s én azt máskép nem védhetem, szabad a’jogtalan megtámadót meg is ölnöm. Ezen jogot sérti meg a’ megcsonkittatás is, mert az ember’ épsége csaknem egy életével. ’S véleményem szerint ilyesmire sem kötelezhetné senki magát. A’ mi a’ polgári társaság’jogát egyes polgárok’ életére nézve illeti: úgy látszik a’ polgári társaság soha sem lehet olly állapotban, — kivévén, midőn mint egyes személy, ellenség előtt áll védőinek egyedeiben — hogy egyes polgárai’ életének megölésével kelljen magát védenie. V. A’ külső szabadságról. Az életnek mind fönntartására, mind némi tökéletes dűlésünkre megkivántatik a’ külső szabadság, vagy testi ’s lelki tehetségünknek munkásságunk’ külső körében arra használása, hogy életerőnket fönntartsuk, ’s általa az emberiség’ végczéljához a’ szellemi és anyagi összehangzó boldogsághoz a’ tehetségig közeledjünk. Ezzel ellenkezik a’ rabszolgaság, vagy is a’ külső szabadságnak teljes és örökös elnyomása, melly egészen jogtalan. ’S mivel mindenik ősi jog elidegeníthetlen, tehát rabszolgaság alá sem vetheti senki magát, annál kevésbbé másokat, p. o. gyermekét. Minthogy azonban a’ rabszolgaság némelly országokban historiailag még fönnáll, s a’ fönnálló törvények’ megengedése mellett szerzett jogaitól senki kártalanítás vagy kiegyenlítés nélkül meg nem fosztathatik, ennek elintézése az országjoghoz tartozik. Legszebb példát adott ebben Anglia, melly a’ rabszolgák’ birtokosait az egész ország által kártalanította. Nem azért kell a’ külső szabadságot megadni ’s elismerni, mert az emberek érdemlik, hanem, mert joguk van ahhoz. Fogarast. (Folytattatik.) .’ s sortalatról. (Vége.) A' szavaló’ szükséges sajátságai különösen belső- ’s külsőkre oszlanak, azokat lelki és szellemi, ezeket testi tehetségeknek nevezhetjük. Az elsőkhöz tartozik: a) a’ tiszta értelem , átható ’s finom itéletére, jelesen kiművelt ész, elmeél, és mélyelmüség, hogy nem csak az egyes állítások, hanem az egész elszavalandó mű’ értelmét, kapcsolatát, czélját, ’s characteristicai szellemét fölfoghassa, és alkalmas hang- ’s mimiai nyelv által szépen, aestheticai kedvtelést szerzőleg, adhassa elé. b) Szeszély, éles belátás, és combinatio, mert minden legkisebb változást, ’s különféle-