Athenaeum, 1840/1. félév
1840-05-08 / 37. szám
A‘THSIN ^3 (9 GS) TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEDJEEI, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ . RAJZA. ■■■IIIHC NEGYEDIK ÉV ............... Klső félév, 5*cvt, május 8. S840, 3S* szám. B'artalom : A’ fénysugár' polarisaliója (D. Csécsi Imre). — Életbölcseségi töredékek (27). — A’ színmű. Krane,zia novella (N—y 1—ez). — Magyar játékszíni krónika. — Egyveleg (-jd).— A’ fénysugár’ polarisatiója. Non fumum ex fulgore , sed ex fumo dare lucem. Hora t. Nem csak az újabb physicában, hanem a’ mineralogiában is, olly nagy szerepet játszik a’ fénysugár’ polarisatiója, hogy ennek helyes értése nélkül már ma el nem lehetünk. Ila azonban e’ tárgy iránt magyar physicusainkat kérdjük, azok részint csak nevéről említik a’ dolgot, annak érdemébe nem bocsátkozván,— mint p. o. a’Bugát által fordított Tscharnerféle physica—; részint, a’ mi még roszabb, zavart eszméket tálalnak élénkbe, mint ezt prof. Tarczynál találjuk. Nem lesz azért, úgy vélekedem, sem idején, sem helyén kívül, közérthetőséggel ugyan, de azért rendszeresen — mit némellyek össze nem férhetőnek láttatnak tartani — minden esetre pedig minél rövidebben értekezni a’ fénysugár’ polarisatiójáról, alapúl révén a’ Baumgartner, Eisenlohr ’s Arago’ vizsgálatait, a’ nélkül azonban, hogy a’ betűhöz szolgáikig ragaszkodnánk. Ne feledjük, hogy tapasztalati physicával van dolgunk, és így némi vizsgálatokat kell tennünk, mellyekhez bizonyos műszerekre, készületekre lesz szükségünk. De válaszszuk minden lehető segéd eszközök közöl a’ legolcsóbbakat ’s legegyszerűbbeket, u. m. egy 1—2“ átmérőű, egészen tiszta, átlátszó mészispát rhomboedert; egy vékonyabb lemezt (lamella) ugyanazon ásványból, vágva a’ kristály’ elválási lapjainak mentében; továbbá egy vékonyocska (2—3/g/ vastagságú) lemezt ugyanazon ásványból, vágva a’ rhomboéderféle axisra függőleg álló derékmetszések (Querschnitt) által; ’s végre egy turmasínból készült polariskópot. Az egész készület kapható minden jobb physicai, műszerkészítőnél , ’s legfelebb sem kerül többe 5—6 ezüst forintnál. — Most a’ dologhoz! Közönségesen ismeretes dolog, hogy, ha valamelly egyenes vesszőt dőlt szeglet alatt merítünk víz alá, annak képe a’víz alatt más irányban látszik, mint a’ levegőben. Ezen irányváltoztatásnak azt az okát adja az optica, hogy a’ világosság’ sugara, melly szemünk és a’ vízbe mártott vessző közt esik, a’ víz alatt eltér az egyenes úttól, vagy, más szóval, megszegődik, megtörik. — Ha egy tányér’ fenekére egy krajczárt teszünk, 37