Athenaeum, 1841/2. félév
1841-08-26 / 25. szám
Tartalom : Szolnok’ vidéke. Vége (Remellay Gusztáv ). Sír-emlék ( Tompa Mihály). — A’ veszedelmes menyasszonyok. Vége (— r— ). — Tárcza. A’ magyar olvasók 1841-ben. Folytatás (Döme ). — Egyveleg (—«—). ------------------—ÖTÖDIK tv. —--------------Második félév. Pest, augustus’ 26. 1841. 25. szám. Szolnok’ vidéke. (Vége.) Mi Szolnok’ vagyonbeli, és kereskedési állapotát illeti, ez inkább szegénynek mint vagyonosnak mondható , noha alig van az alföldön város, mellyet szerencsésebb kereskedési fekvéssel áldott volna meg a’ természet, mint épen Szolnokot, hol csekély tökével nevezetes vagyont szerezni épen nem mesterség ’s mind e mellett sem virágzik ott a’ kereskedés! Én ennek okát a’ lakosság’ lelkű idében ’s körülményeiben találom. A’magyar (értem a’ nemtelen földmivelő magyart) eddig nem igen kedvelte a’ kereskedést, talán azért, mert hiányzott a’ tulajdonjog, ama’ mindenható ösztön a’ vagyon’ szerzésre, ’s hiányzott a’ hely, hova szerzett pénzét bizton letehesse. ’S e’ kettő nélkül lehet-e inger a’ vagyonszerzésre, nem leverő-e a’ gondolat, hogy a’ föld, mellyet önpénzünkön szereztünk, egy részben másnak is jövedelmez, nem leverő-e annak tudata, hogy a’ nehezen ’s véres veríték közt gyűjtött pénz, az adósok’ezerszövevényü cseleinek, hosszas pörnek vagy végelveszésnek lesz kitéve. E’ nézet mellett, melly talán általánosan az egész honra illik, több helybeli körülmények is gátolják Szolnok’ kereskedése’ felvirulását. A’ határ csekély ’s a’ bérleti földek egyetemben sem teremnek többet, mint a’ mennyi a’ lakosságnak elég, a’ szűk termésből hát alaptőkét gyűjteni nem lehet, hitel nem volt, a’ földre pénzt nem adtak, hogyan lehetett volna kereskedést kezdeni ? — Pénz nem volt, ’s így a’ többség nem használhatván a’ kedvező alkalmat , az egész kereskedés csak néhány egyed’ kezei közt maradt. E’ mellett a’ szolnoki, mint minden magyar, inkább csak a’ jelennek él, ’s ha annak szükségei fedvék, inkább henyél, mint hogy kétes, messzefekvő sikerű vállalatokba kezdene, ’s az illy mindennapi szükség’ fedezésére, sőt a’ mellett némi kis pénz-szerzésre is. Szolnokban sok alkalom nyílik, hol a’ dolgozni akaró az év minden szakában talál munkát. A’ sóhordás a’ tutajokról, ’s hajókról fel a’ raktárakba,’s a’ fenyűvontatás ezreket eresztenek , a’ kir. kincstárból a’ nép’ körébe, melly nyáron a’ kereset mellett jól él, ’s ha gazdálkodni tud, télre valót is szerezhet. Nincs hát szükség, nincs inger a’ kereskedőre, ’s így nem lehet csodálni, ha az fel nem virul. A’ néhány egyedek által űzött kereskedés fával ’s gabonával történik leginkább, a’ népé gyümölcsösel és kenyérrel. A’kirsi szállítók évenként százezer fényűt hoznak le Szolnokba, hova szálfa ’s egyéb építési faszerek’ vétele végett, az 25