Athenaeum, 1841/2. félév
1841-08-31 / 27. szám
----------------- m. ÖTÖDIK ÉV»— ---------------Második félév. festen , augustus’ill. 1811. IT. szám. Tartalom : Délamerika az utósó évtizedben. Folytatás [Kéri . — A’ Carthausi (Haraszthy Samu). — Tár ez a Színházi dialog ’s némi kérdések (Már János). — Magyar játékszini krónika (Szebclébij. — Jelentés (Schedel F. Ítél a meri ktt ftz utósó évtizedben. (Folytatás.) III. Guatemala. A' középamerikai öt respublica , melly a’ föstátus után közönségesen Guatemalának neveztetik, 9,600 négyszeg mérföldnyi tért foglal el, 1 millió lakossal, kik közt mintegy 475,000 fehér, 740,000 keverék vér ’s 685,000 tiszta indul, kik részint még egész függetlenségben élnek. Mindjárt a’ függetlenség’ kinyilatkoztatása után a’ guatemalai gazdagabb s előkelőbb nemzetségek a’ papság és ó-spanyolok’ segítségével, magokhoz tagadók az uraságot. Fejek J. Arcé elnök volt. Az aristocraták ellen, Morazan tábornok alatt, democratai párt keletkezett, mellynek fészke főképen San Salvador volt. Morazan 1830 ban meggyőzvén ellenfeleit, nyolcz évre a’ szövetséges respublicák’ elnökévé választatott, de ezen idő’ eltelte után is igyekezett megtartani méltóságát. A’ közben a’ viszálkodások folyvást tartottak, ’s egyes országok, mint Nicaragua és Honduras, időnként elváltak a’ szövetségtől. A’ státusok és fővárosok’ harcza azonban fajok és törzsökök’ harczává változott. Egy félvér indus , Carrera, ki a’ függetlenségi háborúban áltiszt volt, a’ keverék vérűek ’s indusokból alkotott hordák’ vezére lön. A’ zűrzavar annyira ment, hogy rendezett kormány’ nyomaira sem lehete ismerni, élet és tulajdon védelem nélkül maradtak. 1838 ban Carrera elfoglaló Guatemala’ városát, de néhány hét múlva ismét kiszoríttatott. Azután mintegy 5000 emberével Santa-Rosába vonult és San-Salvadort fenyegető. Morazane’ város’ védelmére indult, ’s ezáltal Yslapát védelem nélkül hagyá, mellyel az indusok elfoglalván, megölék a’ foglyokat, erőszakot lőnek az asszonyokon s elhajták azokat Guatemalába, e’ város’ minden lakóit tömegestül halálra itélék ’s a’ vidéket kirabolák. Azonban 1838. vége felé fölkeltek Guatemala’ polgárai, Salazar tábornokot választván parancsolóvá, éjjel megrohanák Villanuevánál az indusokat , ’s leölék nagyobb részint. Carrera’ neje elfogatott, ő maga megszökött, ’s midőn a vitéz Fonseca, mellék névvel: „az americai Cid“ üldözésére, indult, indusok’ tőrébe esvén, agyon lövetett. Azonban Morazan a’ hondurasi és nicaraguai ellenzést is legyőzvén és St. Vicentnél megvervén, mindkét státusban elnökváltozás történt. Carrera azonban újra fölemeli a’ zendülés’ zászlóját, 600 emberével meglepő ’s kirablá Guatemala városát, s nem sokára azután, 1840.elején, olly tökéletes győzedelmet von Morazan tábornokon , hogy ez csak 27 kísérőjével illanhatott el a’ Csöndestengerig , hol délre hajózott. Illy zavarok közt azon fontos terv, hogy a’ Csöndestenger Nicaragua tóval, s ez és San Juan folyó által a’ Karaibi tengerrel összeköt 27