Atlétika, 1965 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
IX. ÉVFOLYAM 1965 1. SZÍNI ATLÉTIKA A MAGYAR ATHLETIKAI SZÖVETSÉG HIVATALOS LAPJA Az atléta edzők országos értekezlete Tatán 1964.december 17-18-19. A Magyar Atlétikai Szövetség elnöksége újra meghirdette az atléta edzők országos értekezletét, melyre 140 szakember jelentkezett. A kiküldött tematika szerint a legértékesebb előadások azolimpiai beszámolók voltak. Időszerűeknek és igen hasznosnak látszott az új műanyag rúd technikáját tárgyaló előadás. Az ezeket kiegészítő többi előadást is nagyérdeklődéssel várták a megjelentek, akik azért gyűltek össze az ország minden tájáról, hogy új élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva térhessenek haza munkahelyeikre és már most, az alapozás kezdetén is hasznosíthassák az itt hallottakat. Nagy érdeklődés és feszült figyelem kísérte az előadók szavait, majd az előadások utáni hozzászólásokat. Igen sok probléma merült fel, melyek megoldása nagyban hozzájárul atlétikánk fejlődéséhez és talán sikerül az új esztendőben még jobban megközelíteni a nemzetközi színvonalat. Azt hiszem, hogy mindazok, akik jelen voltak, elégedetten távozhattak. Elégedettek lehettek, hiszen a világ legnagyobb versenyén, az olimpián szereplő magyar atléták legjobb edzői ismertették észrevételeiket, tapasztalataikat. Minden kendőzés nélkül nyíltan adták át munkamódszereiket és számoltak be az olimpián látott érdekességekről. Ilyen mindenoldalú, tömör, sokatmondó értekezlet további lendületet adhat szakembereinknek, a nevelőedzőknek, a szövetségi vezetőknek és rajtuk keresztül az aktív versenyzőknek. ’Reméljük, hogy az itt hallottakat otthon továbbadják, beszámolnak mindenről, ami munkaterületükön fontos és már most az új felkészülés idején, ezek alapján látnak munkához, hogy minél hamarább kamatoztassák azokat. Az előadások többsége az olimpiai szintű versenyzők felkészítéséről, versenyzéséről szólt.Nem volna helyes, ha az ott hallottakat minden bírálat nélkül alkalmaznák a kezdő, vagy még magyar vonatkozásban sem élvonalbeli versenyzőknél,,/mert ,ami esetleg jó Varjú Vilmosnak az semmiképpen sem felelhet meg egy kezdő ifjúságinak.Ezeknél az eseteknél csak, a legfelső célt kell látnunk, a hozzávezető utat, módszereket, eszközöket azonban megfelelő szintre csökkentve mindenkinek magának kell kiválasztania. A szolgai másolás veszélyes és sok kárt tehet a különösen nem elég jól felkészített fiatal szervezetében. A felszólalók nagy része túl tömörnek találta az értekezlet anyagát. Ebben nekik igazat kell adni. A meghirdetett tematika nem az alapfokú edzőképzést tűzte ki célul.Itt általános képet akartak adni a világszínvonalon mozgó magyar atléták felkészüléséről, a sikerek kulisszatitkairól és a sikertelenségekről is. Míg a sikerek érdekében kifejtett edzői munkáról alapos ismertetést kaptunk, nagyon hiányoztak azon megállapítások, észrevételek, elgondolások, amelyek megmagyarázták volna a gyengébben szereplő versenyzőink felkészülési fogyatékosságait. Az hiszem, hogy ezekre is szükségünk lett volna, hogy önkritika-jelleggel elmondott észrevételek alapján javíthattunk volna a lemaradáson. Igaz, minderre a két nap kevésnek bizonyult és nem is ez volt a cél. A tüzetesebb, részletekbe menő táryalás további feladat. Ezt az érdekelt szakemberek bevonásával kellene végezni. Az így kialakult állásfoglalás mutatná meg a következő utat. Ugyancsak nem lehetett apróbb részletek, részmozzanatok tárgyalásába fogni, hiszen az atlétika egy-egy ágában meginduló részviták, megfelelő filmbemutatók,esetleg valóságos edzésbemutatók kitöltötték volna a rendelkezésre álló időt. Erre is szükség van és meg is kell oldani úgy, hogy azon az érdekelt edzők mind részt is vehessenek. De melyik időpont alkalmas erre? A versenyidőszak eleve nem. Az alapozási munka minden szakembert munkaterületére köt, a formábahozás idején nincs erre mód. Csak az átmeneti időszak felelne meg, ha ebben az időben-az edzők nagy százalékát kitevő tanárok részére is- alkalmas helyet és időpontot sikerülne biztosítani. "