Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-04-01 / 4. szám

8. oldal Mesél a múlt Atom’ PAKSI Természetesen csak azoknak mesél a múlt, akik lapozgatják üzemi lapunk régi számait. 1978 novemberében je­lent meg Atomerőmű Épí­tői címmel az első szám, majd 1987 januárjában Paksi Atomerőmű és 1990 februárjától Atom­erőmű fejléccel lát napvi­lágot. A 21. évfolyamában járó lapot ma a hatodik szer­kesztője jegyzi. Az első fe­lelős szerkesztő Knízner István volt, őt követte Tóth András, majd Torma Csaba. 1988 októberétől Lóczy Istvánné lett a fele­lős szerkesztő, tőle - rövid időre - Kiss G. Péter vette át a lap szerkesztését, 1996 augusztusától pedig Czinege Mária a szer­kesztő. Az eltelt húsz év alatt 190 szám jelent meg, a jelenlegi a 191. Az újságban tallózva, a gazdag fotóanyag segítsé­gével szinte filmszerűen pereg a múlt a lapozgató szeme előtt. Tessék meg­próbálni. „Idézze fel a XIX. és XX. század hétköznapi hangu­latát! Lapozgassa Paks múlt századi és legújabb kori sajtótermékeit!” - in­vitált a meghívó március 13-ára a Művelődési Köz­pont kiállítótermébe. Beregnyei Miklós elké­pesztően hatalmas gyűj­teményének válogatása nem is fért el az eredeti el­képzelések szerint, így jó néhány darabot - a zsú­foltságot elkerülendő - sajnos nem is láthatott a közönség. Évek óta nem rendeztek ilyen érdekes sajtó napi kiállítást váro­sunkban. Ezt jelezte az is, hogy a kiállítás ideje alatt végig sok érdeklődőt lát­hattunk. Igaz, nem mindennapi volt az ötlet sem, a kiállí­tott darabokat nem vitrin üvegeken keresztül cso­dálhatták az érdeklődők, kényelmesen helyet lehe­tett foglalni a kihelyezett székeken és nyugodtan át lehetett lapozni a sajtó­termékeket. Ahogy előde­ink is megadták a tisztele­tet az írott sajtónak. Két évtized tanúi Atomerőmű Fotókiállítás Április 2-án nyílt meg Wollner Pál első városi szintű fotókiállítása a VMK könyvtárgalériájá­ban. A természeti képeket, tavaszi és nyári virágokat bemutató fotók április vé­géig tekinthetők meg. A kiállító barátját, Szelp Csabát kérdezem véle­ményéről, a kiállításon tapasztalt élményéről: — Számomra a fotó­zási technika volt a leg­jobban magával ragadó élmény. Ez a makró­­technika, amit Pali használt, rendkívül ne­héz, nagy odafigyelést kíván. A fényképezőgép objektívét 1­5 cm-re kell tenni a virág szirmától, és így kell elkapni azt a pillanatot, amikor egy méhecske vagy egy ro­var rászáll a virágra. Mindez másodpercek alatt zajlik le és nem is gondolná az ember, amikor először rátekint a képre. Valamennyi ké­pen a színek harmóniája tükröződött. Csodálatos, szép színeket tárt elénk (ez egyben az alapanyag hozzáértő, jó kiválasztá­sára is utal). Ismerem Pali régebbi, fekete-fehér fotóit, szép portréit, melyeken az árnyék és fény hatását művészien ábrázolja. Szívesen láttam volna ezekből néhányat a kiál­lításon, ugyanúgy a táj­képeiből is, mivel nagy természetjáró és sok hangulatos tájképet ké­szített. Úgy gondolom, mint ahogy a szem a lélek tükre, ugyanúgy a fény­képésznél az objektív az, ami lelkének tükre, a lencsén keresztül adja vissza belső érzékeny­ségét a szép iránt. Örö­münkre Wolfner Pál en­ged nekünk ebbe bepil­­lantatni és gyönyörköd­hetünk változatos, szí­nes képeiben. LA FOTÓ: VVONLMÍR FAI. Téli-tavaszi túra a Mecsekben A Mecsekben tett márciusi túránk so­rán szép, változatos és szokatlan él­ményben volt részünk. A nap folya­mán hosszabb-rövidebb ideig hol tél­ben, hol tavaszban jártunk, mert egy­szer beborult az ég és hullani kezdett a hó, majd kicsivel később melegen sütött a nap. A Tubes kilátói alatt ha­vas ösvényeken jártunk, hóval borí­tott fák és cserjék között. Nemcsak téli tájképben gyönyörködhetünk, ha­nem tavasziban is. A kora tavasz szinte valamennyi virága kibontako­zott előttünk, a legismertebbek közül pl. a hóvirág, az ibolya, a hunyor és a boglárka több fajtája. A medve­hagyma frissen kihajtott levele zöldbe borította az erdő alját. A Melegmá­­nyi-völgyben megtapasztalhattuk, hogy számunkra nincs lehetetlen. Boldog úttörőkorom akadályverse­nyei jutottak eszembe, amikor hos­­­szú-hosszú útszakaszon sorra mász­­tuk át az ösvényt keresztező kidőlt fá­kat. Nem volt könnyű dolga Baksa Tamás túra­vezetőnek, míg ezen átve­zetett bennünket. Hatalmas mennyi­ségű fát tett tönkre az idei tél, a vihar, a sok szél, megrendítő látvány volt. A természet adta „akadályverseny” las­sította haladásunkat és próbára tette ügyességünket, de mi megbirkóztunk vele. A völgyben megpihentünk egy barlangnál és elhaladtunk vízesések, források mentén, majd újra hegyre másztunk, hogy a Dömörkapun át megérkezzünk kiindulási helyünkre, az állatkerthez. Szép és emlékezetes túrát tettünk. LA Paks és környéke Amint arról már hírt adtunk, a múlt év ő­szén Tourinform Iroda nyílt Pakson, a Szent István tér 2. sz. alatt. Az „információs központ” a polgármesteri hivatal és a Magyar Turizmus Rt. együttműködése révén igyekszik Paks és környéke turisztikai értékeit feltárni, népsze­rűsíteni. Adatgyűjtő munkájuk eredményeit a turisták, a vonzáskörnyéki és a helyi lakosság tájékoztatására használják fel, valamint az or­szágos turisztikai szakmát informálják. „Járt már Ön nálunk, kedves vendég?­­ Megcso­dálta már a Dunát, a halászbárkát a paksi Duna­­partról napnyugtakor? Kóstolta-e a messze föl­dön híres halászlét, csuszatésztával, ahogy mifelénk főzik? Ízlelte-e za­matos borainkat az ódon, hűvös pin­cékből Györkönyben, Bölcskén, Pakson?­­ Ha nem, várjuk! Ha igen, vis­­­szavárjuk!” - olvasható az iroda Paks és környéke című színes, fo­tókkal és grafikával díszesen illuszt­rált kiadványában. A gondolatéb­resztő mondatok alatt húsz fotót talá­lunk a paksi Erzsébet Szállótól a bölcskei Pincefaluig, jól reprezen­tálva Paks és közvetlen környékének turisztikai látnivalóit. A paksi Sár­­gödör téren lévő pincesor bemuta­tása mellett megtudhatjuk az új ki­adványból, hogy csupán 22 km-re van Sárszentlőrincen a Petőfi Emlékház és Györ­­könyben a Pincefalu. Nagydorogon egy kalap- és sipkamúzeum, Pálfa-Rácegrespusztán iskolamú­zeum, Madocsán pedig egy nevezetes református templom tekinthető meg. Bölcskén a kőtár és a rendszeres fogathajtó verseny a nevezetesség az említett pincefalu mellett. Visszatérve Paksra a Paksi Képtár, a városi múzeum, a Vasúti Mú­zeum és a Szentlélek templom fotói díszítik ezt az új és hasznos kiadványt. Az Energetikai Szak­képzési Intézet mellett a PA Rt. Látogató Köz­pont is tárt karokkal várja az érdeklődőket. A Tourinform Iroda igyekszik a térség turizmusá­nak arculatát is formálni az elkészített három nyelvű (magyar, angol, német) zseb-leporelló kiadvánnyal. S. Kiss Erzsébet szerkesztő, az iroda vezetőjének tájékoztatása mellett ez a most megjelent kiadvány egy hosszabb távú elképze­lés része, a leporellón megjelenő turisztikai ter­méktípusokat (ipari kultúra, történelmi - építé­szeti kultúra, lovas turizmus, gasztronómia, bor) az iroda tervezi a későbbiekben részletesen is ki­dolgozni. Február 22-én az Idegenvezetők Világ­napján a Tourinform Iroda munkatársai város­néző program készítésébe kezdtek, amelynek korrekt kiajánlásához számlaképes idegenvezetőt keresnek. Tervezik Pakson egy turisztikai útbaigazító táblarendszer megvalósítását és már­cius 25-29. között részt vettek Buda­pesten az Utazás ’98. Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon. Igazi kihívás a célkitűzéseik között az a kérdés, hogyan lehet becsalo­gatni a városba a turistát, miután el­töltött 1-2 órát az Atomerőmű Láto­gató Központban. A paksi Tourin­form Irodában sok szabadon választ­ható prospektus mellett megvásárol­ható a Paks című három nyelvű ké­peskönyv városunkról, a Vendégváró útikönyvek sorozat Tolna megyét bemutató darabja és a Magyarország megyei kézikönyv-sorozatból Tolna megye kézi­könyve, amely magyar, angol és német nyelven ad tájékoztatást. A Tourinform Iroda munkatársai szívesen áll­nak a rendelkezésre további információval a (75) 421-575 telefon és telefax számon. E-mail: pakstour kukac mail. matav. hu Sipos László VÉDETT NÖVÉNYEINK Az orchideafélék (vagy kosborfélék) - az ide tartozó több mint 25.000 fajjal - a növényvilág legnépesebb családja. Az evolúciós fejlődés itt még napjainkban is javában és látványosan zajlik. A közeli sőt távolabbi rokonok között sem túlzottan ritka a hibridizáció, melynek kö­szönhetően nagyon változatos egyedek jön­nek létre. Ezen felül számos fajra nagy szín- és formagazdagság jellemző. Azt talán kevesen tudják, hogy a virágboltok­ban kapható, trópusi eredetű, zömmel fákon élő (ún. epifiton), nagyvirágú fajok talajlakó, kisebb virágú rokonai az északi félteke mérsékelt övé­ben is szép számban élnek. A hazai flórában is több, mint 50 fajjal képviseltetik magukat. Az agárkosbor az egyik legkorábban virágzó faj, áp­rilis közepén már általában találkozhatunk nyíló egyedeivel. A virágzás kezdetén arasznyi, később felnyur­galó növény. Részben tőálló, részben szárölelő levelei szürkészöldek, lándzsásak, vagy szálasak. Virágai egyszerű száron, fürtben fejlődnek. A vi­rágok kb. 1,5 cm-esek, sarkantyúsak. A 6 lepelle­vélből 5 sisakszerűen összeboruló, a 6. (az ún. mézajak) gyengén karéjos, a felszínén általában pöttyözött. Leggyakoribb a sötét bíborvörös vi­rágszín, de nagyobb állományokban előfordul­nak fehér, zöldes, illetve rózsaszín virágú egye­dek is. A fajt legbiztosabban tompás, csíkozott lepelleveleiről ismerhetjük fel. Az agárkosbor közép-európai­ mediterrán fló­raelem, elsősorban üde, még természetközeli rét­jeink növénye. Hazánkban az egyik leggyakoribb orchideafaj. Ma még jelentős állományai élnek a Középhegységben és a Dunántúlon, de megtalál­ható az Alföldön is. Megyénkben nem gyakori, de városunk határában kis egyedszámú állomá­nya él az Ürge-mezőn és a Vörösmalom-völgyben is. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft. Agárkosbor Orchis morio L. KÉP ÉS SZÖVEG: FARKAS SÁNDOR 1998. április »OBSERVER« ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atom­erőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ Paks, Pf. 71.7031 Telefon: 75/507-919 Tele­fax: 155-72­ 80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS -­M Kft. Tolna Megyei Irodája Irodavezető: dr. Murzsa András Szekszárd Pf. 71. 7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre

Next