Auróra, 1920 (1. évfolyam, 13-19. szám)

1920-07-01 / 19. szám

pedagógia útjait megalapozni akarták, azt látjuk, hogy a tudományos pedagógia is még mindig inkább hypothetikus tételekből és spekulatív okoskodásokból kiindulva igyekezett a problémát megoldani. A gyermek­­­­hibák eredetét és kezelésüknek módját a lelki élet egyes mozzanatainak theoretikus magyarázásából igyekeztek magyarázni, ahelyett, hogy a hibá­kat és bűnöket és az erkölcsi élet kóros jelenségeinek okait társadalmi tények pontos kutatásából vezették volna le. így voltak pedagógusok, akik az értelem nevelésére fektették a fősúlyt és abban a hitben voltak, hogy az értelmi felvilágosítással a gyermek a jó és rossz közti különbséget belátván, a jó útra fog térni. Ez volt a philanthropisták nézete a 19. század elején. Mások az akarat gyengeségében keresték az okot, amely a gyerme­ket rossz útra vitte és az akarat nevelése az a cél, amely őket ettől az úttól megóvja. Ez Herbart és követőinek az álláspontja. Ismét mások az érzelmi életben keresték az erkölcsi hiányok okát és az érzelmi életnek a szép és jó iránt való fogékonyságát akarták felkelteni s a jó érzelmekkel nyomni el a rosszat. Ez volt régebben Pestalozzi és Wichera, s ma a francia Thomas tanítása. Mások viszont, így a kriminalisták jelentékeny része abban a hitben volt, hogy a testi és anyagi lét javítása, a jó­mód és egészség szükségkép biztosítja az erényes és erkölcsös életet. A tapasztalat, amely a gyermekhibák és bűnök életjelenségeinek elemzésével foglalkozik, bebizonyította, hogy ezek a nevelés lehetőségeiből kiinduló tételek a legtöbb esetben nem egyeznek a való élet változatos mozgásával. Ki ne tudná, hogy vannak esetek, ahol a kiválóan művelt értelem, ügyesség és tehetség nem képes jó cselekedeteket végbevinni, hanem minden erejét rossz és aljas célokra fordítja; ilyenek a nagyügyes­ségű betörők és kiválóan raffinált csalók és szélhámosok. Számtalan eset bizonyítja, hogy az erős akaratú ember egész energiáját rosszra használja ; a felnőttek bandáinak organizátora épúgy, mint a gyerekbandák vezetői szervező akarat tekintetében messze felülmúlják legjobb és legbecsülete­sebb társaikat. És kiválóan nemes, sőt megható érzelmeket találunk sok­szor bűnöző embereknél. Van megrögzött tolvaj, aki összes keresetét anyja vagy gyermekei gondozására fordítja és mindennapi jelenség a gyermek, aki amit ellop, nagylelkűen pajtásai között osztja szét. Arról pedig, hogy az egészséges és jómódban levő emberek erkölcsi romlása számos esetben felülmúlja a szegény ember bűneit, egyáltalán felesleges példákkal indo­kolni, csak a mai gazdag társadalom életmódjába kell belepillantani. Az erkölcsi romlás okainak kutatása és az erkölcsi egészség kezelési módjainak felfedezése nem a lehetőségek spekulatív összeállításában kere­sendő ; itt is a természettudományok induktív módszerének analóg alkal­mazása kecsegtet eredménnyel­. Valamikor a múlt század közepén az anorganikus élet szabályait alkalmazták az organikus élet szabályaira és így született meg előbb az orvosi pathologia és theraphia mint mechanis­­tikus természettudomány; utóbb az organikus élet törvényeinek a fel­fogását alkalmazták a psychophisika felfedezésével a lelki életre; úgy most az ember szociális életének, a más emberekkel szemben való visel­kedéseinek a törvényeit is analóg módon a természettudomány szabályai­hoz hasonló törvényességekben kell keresni. Azok a kutatók, akik ebből

Next