Az Érdekes Ujsag, 1913. március-július (1. évfolyam, 1-19. szám)

1913-06-29 / 15. szám

15. szám Képek a Balatonról Az Uránia színház mos­tanában mutatta be Sághy János darabját, mely a Bala­ton szépségeit és érdekességeit vitte a vetítő vászonra. A Balaton a magyar tenger, ez a nagy tó egészen a miénk, szépségeit mégis csak az a magyar közönség ismeri, ame­lyik Siófokon nyaral. A Bala­ton vidékén pedig a változa­tos part, a romantikus ma­gyar vidék, a Kisfaludy meg­énekelte gyönyörű táj, a túlsó oldal Tihany körül. A Balaton vizével, geológiájával és nép­művészetével külön érdekes­ség és néha egész raja vetődik arra a külföldi tudósoknak, hogy életét tanulmányozzák. A pásztoréletnek még ma is érdekes művészi maradványai vannak, a halászok élete pedig különleges magyar, régi erkölcsökkel, régi szoká­sokkal. De ez csak bennünket érdekel. A tudósok geológiáját tanulmányozzák. Míg Földvár és Siófok folyvást fejlődik, egész környékük átalakul és a fürdőtelepek régi kezdetlegességükből modern fürdőkké válnak, addig a túlsó part még mindig az ősi romantikájába burkolózik és messze esik attól a pesti emberáradattól, amely ilyenkor, nyá­ron megindul a Balaton partjai felé. A fürdőélet fellendül, megkezdődik a vizen az evezős, vitorlás sport és nyári nyüzsgő, mozgalmas életét éli a Balaton. A magyar nyaralóhelyek közül a Balaton mellé özönlik legjobban a közönség, különösen Pest, amely alig indul a Tátrába, Erdélyt pedig nem is ismeri. Az igaz, hogy sok mindenért kárpótol ez a nagy víz. A Balaton népszerű. Akivel a nyáron nem a fiumei hajón találkozunk, amint igyekszik Abbáziába, akkor bizonyára ott ütődünk bele valamelyik mozgal­mas, emberekkel tömött mólón a Bala­ton partján. Képeink az Uránia „Balaton“ című darabjából mutatnak be néhány jellemzővel vételt, változatosan az egyes I. A tihanyi part az apátság hires templomával II. A balatonföldvári móló III Dús halászzsákmány szOERESZ11

Next