Az Est, 1914. április (5. évfolyam, 78-102. szám)
1914-04-01 / 78. szám
. oldal. Az orosz pénzügyek Beszélgetés gróf Wittével. — Gróf Kokovcev LeveleAz Est munkatársához Szentpétervár, március hő. (Az Est kiküldött munkatársától.) Egyik korábbi tudósításomban *a*3 kiséreltem képet adni az orosz pénzügyi problémáról. Önmagukban talán száraz, de a csoportosításukban elég beszédes számokkal pontos kimutatást adtam az alkoholmonopóliumból folyó jövedelem óriási megnövekedéséről Oroszországban. Ez a jövedelemnövekedés akkora mértékű, hogy amikor gróf Witte figyelmeztető szavai kellően kidomborították, maga a cár is meghökkent tőle.‘ Az uralkodó e váratlan elfogadásának következményei azóta, ha nem is drámai, de Oroszországban mindenesetre szokatlan gyorsasággal követték egymást. A cár egyik napról a másikra lemondatta Kokovcevet, s bár balzsamus grófi címet adományozott neki, de a pénzügyek vezetésében olyan embert állított helyébe, akiben Kokovcev aligha sejtette volna valaha a közvetlen utódját. Csakugyan, képzelni se lehet a nagyobb ellentétet, mint ez a két ember: gróf Kokovcev és Sark. Az egyik: Kokovcev igazi típusa a magasrangú bürokratának, kit csillogó és könnyed szelleme tökéletes udvaronccá tudott alakítani, míg a másik, Bark, természetének impetuózus voltában, sőt a hanghordozásában és mozdulataiban is teljesen megőrizte a maga self made man karakterét. Bark erős, pozitív szellemű, talpig férfi, ki inkább a tehetsége, mint holmi szerencsés kombinációk segítségével futotta meg pályáját. Kokovcev a rutin embere ; az az ember, ki nem szívesen zökken ki a megszokott kerékvágásból. Vele szemben Bark, a maga fiatalos energiájában bízva, szinte rajongva vágyik a kezdeményező szerepe után, imádja, ha új ösvényt hasíthat... A bürokrata Kokovcev tüdeje az udvar és a magas adminisztratív hivatalok levegőjétől van telítve, míg Bark,ki régebben a berlini Mendelsohn bank hivatalnoka volt, s még néhány hét előtt az Orosz Bank ügyeit igazgatta, a mindennapi élet, a külső világ, az utcák, az üzletek, szóval az igazi élet légáramlatát hozza magával. Bark kinevezése tehát, túlzás nélkül, igen nagy jelentőségű eseménynek mondható, melynek fontosságát még aláfestette a cárnak az új miniszteréhez intézett leirata, melyben kötelességévé teszi, hogy felvegye a harcot az alkoholizmus ellen, s hogy az államháztartás számára más alapokat keressen. Ez az annyit vitatott, annyit kommentált császári leirat annál nagyobb szenzációt keltett, mert a cár éppen olyan időben kívánta útját állani az alkoholizmus terjedésének, mikor másrészt a határtalanul növekvő orosz fegyverkezés ugyancsak keményen próbára teszi az állam budgetjét. Hogyan lehet összeegyeztetni ezt a kétféle végletet ? Hogyan lehet teljesíteni a kettős feladatot: csökkenteni az alkoholfogyasztást és mégis növelni, a nép megterheltetése nélkül, az állam bevételeit ? Ebben az ellentmondó, kettős feladatban rejlik Oroszország mai meglehetős kényes financiális problémájának legfőbb nehézsége. ... Minapi tudósításomban jeleztem, hogy beszélni fogok még gróf Wittével és Bark úrral, véleményüket kérdezve, micsoda lehetséges megoldását látják ennek a problémának. Azóta megtörtént mind a két beszélgetés. Gróf Witte: Vendége voltam ő excellenciájának, s egy alkalmas perc lehetővé tette, hogy szóba hozzam az engedi érdeklő kérdéseket. Szükségesnek tartom azonban — mielőtt válaszait ismertetném — hangsúlyozni, hogy az itt következőket mint felvilágosításokat kaptam tőle, s amikor közreadom őket, nem felelek a szöveg abszolút, szó szerinti pontosságáért. — Az alkoholmonopóliumot — mondotta illusztris vendéglátóm — én hoztam be mint pénzügyminiszter Oroszországba. Nem tagadom, a monopólium megteremtésével bizonyos mértékig én is fiskális szempontokat tartottam szem előtt, de másrészt intencióim éppen az alkoholizmus leküzdésére irányultak. Az iszákosság már akkor is borzasztó pusztításokat végzett a falusi nép között; a korcsmárosok és pálinkamérők hallatlanul visszaéltek parasztjaink részegségével; az uzsorásaik voltak és megmérgezőik... Az alkoholt mindenféle mérges anyaggal, methylalkohollal stb. keverve mérték ki. Szóval, kincstári érdekből csakúgy, mint a közjó szempontjából legfőbb ideje volt közbelépni. — Igen, de akkor még nem sejtettem, hogy lesz idő, mikor az állam kerül a kizsákmányoló pálinkamérők helyébe s ő fölözi le a nép bűnét. Az alkoholárusítás a monopólium első idejében korlátozva volt, még a maximumot is megállapítottuk, amit az árus az egyes vásárlónak eladhatott. Sajnos, az orosz-japán háború idején eltávolodtunk ettől a szigorú rendtől. Erős megpróbáltatásában, az állam mentül nagyobb jövedelemre szorult. És ezt a jövedelmet az alkohol adta meg. Korlátozás helyett most úgyszólván propagálták a szeszesitalok árusítását, félig hogy lerészegítsék a népet s eltitkolják előtte a háború végzetes eseményeit, de félig azért hogy a kormány szert tehessen a hadviselésre szükséges minél több pénzre.• A háború befejeztével senki sem gondolt rá, hogy a régi rendszabályhoz térjünk vissza. És apránként az alkoholjövedék lett financiánk legfőbb bázisa. Kokovcev úr ebben találta meg a módját, hogy budgetjét egyensúlyban tartsa, sőt hogy az állam javára sok száz millió megtakarított összeget halmozzon fel. S közben nem törődött vele, hogy a felgyűlő százmilliók nem egyebek, mint az orosz nép aranyra átváltott testi és erkölcsi nyomorúsága. — És ezért emeltem fel vétómat. Szavam meghallgatásra talált és boldog vagyok. Ne higgje, hogy netán személyeskedő érzések vezettek Kokovcev úr ellen, aki, mint egykori munkatársam, s mint egyébként Bark úr is, a jövőben szintén értékes tanítványom marad a szememben. — Igen nyilvánvaló, hogy ha csökkentik az alkoholjövedelmeket, gondoskodnunk kell jövedelmeink más módon való pótlásáról. Mik lesznek ezek a módok ? Erre nézve nem érzem magam hivatottnak felelni, mert hiszen e kérdés a pénzügyminiszter úr illetékességébe vág. A legközelebbi napok egyikén Bark úr audiencián fogadja önt, akkor majd megkérdezheti. — A Bark által kezdeményezendő rendszernek másik feladata is lesz, nemcsak hogy az alkoholizmus ellen küzdjön. Utóbbi években nagyon lábra kapott nálunk a börzespekuláció s ennek nyomán a korrupció bizonyos fajtái, melyeket, hogy úgy mondjam, az állam támogatott akaratlanul a pénzével. Az állam az alkoholból eredő sok száz milliós feleslegeit különböző bankokban helyezte el, melyek e tőkék bőségétől ösztökélve, derureborura kalandos spekulációba bocsátkoztak. Előbb-utóbb — remélem, minél előbb — véget kell vetni ezeknek a visszaéléseknek is, mert különben csakugyan súlyos következményekkel fenyegetnek. ... Egy csak úgy szájszélről elejtett kérdésemre , hogy a katonai kiadások hallatlan növekedése nem nehezedik-e túlságos súlylyal az országra, — kitérő választ kaptam, melynek értelme körülbelül az volt, hogy Oroszország a hadseregért el fog követni minden szükségeset, ennél se többet, se kevesebbet ... Gróf Kokovcev levele. Azóta szerencsém volt Bark úrral is beszélni. De mielőtt kijelentéseire rátérnék, pétervári tartózkodásom egy másik, azt hiszem elég érdekes, epizódjáról szeretnék megemlékezni. Eltökéltem, hogy nemcsak gróf Wittével, a tegnapelőtti, és Bark úrral, a mai pénzügyminiszterrel beszélek, hanem lehetőleg gróf Kokovcevvel is, aki alig néhány hét előtt tette le ezt a tárcát. Miután két előző alkalommal módom nyílt végtelen tiszteletemről biztosítani ő excellenciáját, most intervjút kértem tőle. Kilátásba is helyezte számomra, mikor tegnap a következő levelet kaptam: Uram, végtelenül szomorú vagyok, hogy nem lehet módom beszélgetni önnel: erős torokgyulladás köt ágyhoz és az orvos se felkelnem nem enged, se vendégeket fogadni. De ha nem is halaszthatja el kedvemért a hazautazása idejét, még sincs oka sajnálni ezt a közbejött akadályt. Legyen meggyőződve róla, hogy minden tekintetben legfeljebb csak ismételhetném Szaszonov barátomnak ön előtt tett kijelentéseit. Én Szaszonovval mindig egyetértően haladtam és a mi kis idő a lemondásom óta elmúlt, nem vezetett semmi változásra abban a felfogásban ahogyan én politikánk nagy vonalait megítélem. Fogadja uram, stb. Szentpétervár, 1904. cius 21-én. gróf Kokovcev. Annak, ki a sorok közt olvasn tud, ez a levél elég sokat mond Éppen ezért is tudom magam fe hatalmazottnak, hogy nyilvánossá elé vigyem. Egyébként sietve megírtam ő excellenciájának, hogy bár sajnálattá mondok le az intervjuról, még sokk inkább sajnálom az okot, mely ő váratlan elhatározására késztette., Adorján Andor , Szerda, áprlis L Mérő Jenő bwto**ggyár*a Budapest, VII„ j Rescsa-u. SS. HumtateipnteR» Pörkölt kávé Saját villamos kávépörkölés és teavegyitákeim elismerten legjobbak!! P.S3ES£¥E!% Kecskeméti.it. 8. as Angol, fraiula uj gobelin és selyem [APETAK K..nál, Váci-keruS 33 steagikÉp ofPSl (cm, ran, Teréz-körut 381 ’W* aBiMSral Telefon 144-981 aeeooaeeoeesaaoeoseMMeesoaeoechsae | EsssSiffliHgrifea- BélaKSErifea el less. II Settysiziargi esaaa. Realisztikus csatafilm 4 felvonásban. Lessisy Peffiga: is élet uf£al. Dráma 3 felvonásban. H trónöröküs. Vígjáték 3 felvonásban. Ünkitlng, a gyár Isusys. Dráma 3 felvonásban. Az előadások kezdete 4,7 és 10 órakor. KinaripDSi. Az Ajagi lóverseny. EtoseSessBewSess Csütörtökön, április hó 2-án. Kinemat Ograssai lsSoncS- estély. i Fapastdole'i isa Baaid ..air, Európa, Ázsia, Amerika, Afrika és Ausztráliában, szárazon, vizen, víz alatt, a levegőbe fa kinematográfiai trükk-képek szatirikus beállítása). Új zsáner a kinematográfiában.