Az Est, 1915. augusztus (6. évfolyam, 214-244. szám)
1915-08-01 / 214. szám
Vasárnap, augusztus 1. vánvaló lehetett, hogy ha az ellentámadás a legkedvezőbb pillanatban nem sikerült, még kevésbé sikerülhet a későbbi időpontokban, amikor a szövetséges hadak már túlélték a messzi üldözéssel együtt járó gyengeségi állapotot. A várrendszer sem használt eleget, mert az oroszhadsereg még arra támaszkodva sem volt képes a viszszavonulást támadásra fordítani. Tovább sem tehetett egyebet, mint hogy sűrű tömegekben elállván a várnégyszög déli nyitott oldalát, megvédeni próbálja azt a szövetségesekkel szemben. Miután a négyszög többi oldalát a várak védték, a viszonyok igen kedvezőek voltak az orosz védelemre. Csakhogy nem sokáig. Északon ugyanis Mindenburg megmozdult, hadseregei nem elégedtek meg azzal, hogy az ellenséget a Narev túlsó oldalán tudták, nem is igen körülményeskedtek, mikor arról volt szó, hogy a megerődített folyóvonalon áttörjenek, hanem csodálatos nagyszerűséggel rohanták meg annak néhány erődítményét és rövid két nap alatt hetven kilométer széles rést iizöttek a Narev-menti erődített vonalon. Ezzel azután ez az egész erődítményrendszer semmissé vált. Mert a többi el nem foglalt erődített pont (Lomza, Ossoviec) nem elég nagyszabású ahhoz, hogy tetemes erőt leköthetne, s így a németek akár ne is törődjenek velük, szépen tovább nyomulhatnak. A Narev-front hirtelen áttörése szörnyű mértékben rosszra fordította "vámfélítérleti" területén összeszorult oroszok helyzetét. A folyóvonal erődítményei többé nem lévén, élő érőket kellett szembevetnii Hindenburg seregeivel. Ez a kényszerintézkedés felére gyöngítette a déli orosz front védő seregét és azonkívül abba a furfangos helyzetbe sodorta az orosz főerőt, hogy két oldal felé, egymásnak hátat fordító hadseregekkel kénytelen védekezni, amelyeknek nyugati oldala a Visztulának Varsó — Ivangorod közti szakasza felé néz, ahonnan pedig cseppet sincsen kizárva a veszedelem. Bármilyen kitűnően volt is berendezve az orosz várnégyszög, arra nem elegendő, hogy két ilyen óriási méretű, furcsán összezsúfolt hadsereg működését zavartalanná tudná tenni. Skx. orosznak ez a helyzete a további szorongattatást alig fogja subirni. Abban a mértékben, amint a szövetségesek északi, illetőleg déli irányban előre jutnak, bármily lassú legyen is ez az előrejutás, az orosz hadvezetőségre nézve sürgőssé válik annak a megfontolása, hogy várjon még meddig veszélyezteti két oldalról keményen összezsúfolt hadseregét kedvezőtlen helyzetében. Kisebb támadó előretöréseket ugyan próbálhat meg az orosz, de offenzívára a szó általános értelmében gondolnia sem lehet. Ha igazán idejekorán akarna intézkedni, már most ki kellene takarodnia az orosz várnégyszög területéről, bizonyára csak a prestige kérdése akadályozza ebben egy ideig. Nem kétséges azonban, hogy a szövetségesek, amennyiben csakugyan akarják, akár az észak és dél felől való további szorítással, akár valamely más irányból intézett előretöréssel elég rövid idő alatt ki tudják kényszeríteni az oroszok elvonulását. Hogy ez a visszavonulás milyen irányban és meddig fog majd megtörténni, annak megítélésére az oroszok eddigi magatartása nyújt támpontot. Nikolajevics Miklós nagyherceg-fővezér még sohasem tudta magát a messzi távolságra való visszavonulásra elhatározni. Valószínű, hogy ezután is csak lépésről-lépésre hátrál majd. Ha ez a feltevésünk igaz, akkor nagyon valószínű, hogy az orosz hadvezetőség mindenekelőtt a Varsó —Ivangorod—Krasznik felé előreugró orosz centrumnak a Bielotok—Brest - Litovsk—Krylov vonalra való hátratételével próbálja a helyzetet megjavítani. Ezzel az intézkedéssel az orosz hadállás kiegyenesedik s gyengén iveit frontban Rigától a Kovno—Grodno—Bielostok—Brest-Litovsk városok közti vonalon, majd a Bug—Zlota-Lipa és Dnyeszter folyók mentén a besszarábiai határig fog húzódni. Ivangorod veszedelme Berlin, július 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Pétervárról jelentik a Lokalanzolger-nek kerülő útón . A Novoje Vremja jelenti: Ivangorodtól északnyugatra rendkívül heves harc indult meg a Aosztula átkeléséért. A német csapatok a 27 ikéről 28kára virradó éjszaka több mint 100 ágyúból megsemmisítő tüzelést irányítottak a Manjuszelovnél levő orosz állásokra. Az oroszok hasonlóképpen nagyon hevesen viszonozták a tüzelést. Hosszas tüzérségi előkészítés után a németek rohamra mentek és kényszerítették a kisebb számban levő oroszokat, hogy a sietve épített földszincaikat kiürítsék. Később a német tüzérség ismét beavatkozott, úgy hogy az orosz parancsnok — hogy csapatainak hiábavaló veszteségeit elkerülje — Manjuszcsevet önként kiürítette és a Visztula jobboldalára vonult vissza. A németeknek egy nagy stílusú átkelési kísértetét állítólag visszaverték, de a későbbi táviratok beismerik, hogy »gyengébb« német csapatoknak sikerült a Radomka torkolatánál több ponton a Visztulán túl megvetni lábukat. A lap katonai szakértője azt a véleményét fejezi ki, hogy rövid idő múlva sor fog kerülni Ivangorod északi erődeinek a megtámadására is. A lap szakértője gratulál az orosz hadvezetőségnek, hogy a vár e fontos északi frontján már régóta előkészületeket tett a rendkívüli megerősítésekre. Ke. Manjuszdsevo,vagy íráskép Manusek, ahol a szövetséges csapatok először kényszerítették ki a Visztulán az átkelést, Ivangorodtól északnyugatra mintegy 35 kilométerre van, a Radomka torkolata fölött. Vars@9 Ivangorod és ICovno Bc@?il születig az oroszok védelmi öve Az oroszok „maguk után akarják húzni az ellenséget“ Cs. és leír. sajtóhadiszállás, július 31. (Az Est haditudósítójának távirata) (A sajtóhadiszállás jóváhagyásával) A galíciai és lengyelországi súlyos vereségek híre eljutott már az orosz társadalom minden rétegébe, bármennyire is igyekeztek azt eltitkolni és szépíteni a hivatalos és félhivatalos magyarázatok. Bizonyítja ezt az a válasz, amelyet a Ruszkij Invalid volt kénytelen adni arra a sok levélre, amelyben olvasói a nagy vereségek leplezetlen feltárását követelik. Az orosz lap arra az álláspontra helyezkedik, hogy Galicia elvesztése, amelyet azon a napon, amikor a szövetséges seregek a lengyel várnégyszög közvetlen közelébe nyomultak előre, »átmenetinek« nevez, nem vereség. A belső vonalon operáló szövetségesek tervei »szükségessé teszik«,hogy az ellenséget magunk után húzzuk. Ezt a tüntételt természetesen nem lehet területi veszteség nélkül keresztülvinni. Amit az oroszok nagy energiával Galíciában elértek,— mondja tovább a Ruszkij Invalid — a valóságban csak demonstráció volt, hogy az ellenséget maguk után vonjuk. Mert ezzel lehet elérni, hogy a németek, magyarok és az osztrákok kimerítik erejüket és muníciójukat. »A va banque-ot játszó szövetségesek orkánszerű tömegtüzének csak egy kimerülési háború, egy guerre d’usure vethet véget.« Mialatt ilyképpen az orosz közönségnek homokot hintenek a szemébe, az orosz hivatalos közlemények óvatos kifejezésmódjuk mellett sem titkolhatják el egészen, hogy a küzdelem közvetlenül Novogeorgievszk, Varsó, Ivangorod és Kovno váráért a küszöbön áll. A várműveket széles körben átfogó védelmi vonalak körül mindinkább szűkül az év. E. L. Kopenhága, július 31. (Az Est távirati jelentése) A Ruszkij Invalid vezércikkében foglalkozik az elmúlt háborús év eseményeivel és következtetéseket von le az ezután bekövetkezhető eseményekre. A cikk többek közt így hangzik: A háború előtt az volt Oroszországban az általános vélemény, hogy a központi hatalmak először Oroszországra vetik magukat és ezért elhatározták, hogy az orosz csapatokat nem a határon, hanem beljebb kelet felé a Nyemen középső folyása táján Kovnó és Grodnó, délen pedig ». oldal. a Bug mentén Breszt-Litovszk mellett összpontosítják. Ma az a helyzet, hogy Németország Oroszországra vetette magát és miután veszélyesnek látszott az eddigi arcvonalon megmaradni és a Visztula—Narev-vonalnak s a közte elterülő városoknak és váraknak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, az orosz hadvezetőség az előnyösebb módszert választotta és elhatározta, hogy kihasználja a mélyebben Oroszországban fekvő hadszíntér értékes előnyeit, a német haderőketmindinkább elvonja bázisától és kifárasztja. Hogy ezt a célját elérhesse, azonnal fel kellett adni az előbbi harcteret. Az orosz hadseregnek elsőrendű feladata, hogy mozgási szabadságát megóvja, nem áldozhatja fel magát néhány várért. Olyan várakat, amelyekről biztos, hogy nem lehet tartani, nem is szabad ostromnak kitenni. Az orosz hadsereg e pillanatban majdnem az egész német lovassággal, majdnem az egész magyar és osztrák hadsereggel és a német gyalogos haderőnek több mint felével áll szemben. Az ellenség tüzérsége úgy számra, mint kaliberre nagy, lőszerrel bőségesen el van látva. Az orosz csapatok hősiesen védekeznek, állják az ellenség gyilkos tüzelését. El fog jönni az idő, amikor Oroszországnak is rendelkezésére fognak állani a szükséges készletek. Most az a feladata az oroszoknak, hogy arcvonalukat fokozatosan kiegyenesítsék és maguk után húzzák az ellenséget, még ha ennek érdekében Varsót, a Visztula-vonalat, Ivangorodot és Novogeorgievszket is fel kell adniuk. A visszavonulás biztosítja Oroszország mielőbbi ellenállhatatlan új offenzíváját. Fürdőruhák női,férfi és gyermeknek ! » • * « , remekszép kiállításban UdJCLd JVlOt* rendkivÜ jutányosan Deák Ferencu.2! Bortermelőhelyen lakó megbízható és agilis bevásárlókat keres elsőrangú bornagykereskedés. Ajánlatokat „BORBEVÁSÁRLÓ" alatt a kiadóhivatalba. L WIENBEN a magyarok találkozóhelye union-kávéház Wien, VII., Siebensterngasse, a Kirchengasse sarkán,f esténként v.9 órától kezdve Szabad bemenet Kőczél fal A Magyar Waggon« és Gépgyár R.T. mélyen megrendülve tudatja, hogy a vállalat igazgatóságának kiváló tagja dr. szalacsi Szalacsy Lajos kir. tanácsos f. hó 29-én váratlanul elhunyt. A megboldogult társaságunk ügyei is iránt mindig a legmelegebb érdeklődést I tanúsította és benne legkészségesebb s barátunkat veszítjük. Emlékét kegyeletté fogjuk megőrizni! Győr, 1915. évi julius hó 30-án.