Az Est, 1916. január (7. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-02 / 2. szám

2. oldal. Az oroszok kelet­­galíciai offenzívája Nem sikerült a „meglepetés" Sees, január 1. (Az Est alkalmi tudósítójától) Kelet-Galiciában és Bukovinában a román határtól a burkanovi híd­főig terjedő, majdnem 150 kilomé­teres harcvonalon a világháború leg­újabb véres csatája dúl. A félesztendeig hajszolt, tépdesett és ütlegelt orosz hadsereget a háború legutóbbi négy hónapjában békében hagytuk, a Balkánon lévén elfog­lalva, időt engedtünk neki arra, hogy rendezkedjék, össze­vissza gabalyo­­dott csapatait kiegészítse, a hiányzó fegyvereket és hadiszereket pótolja, hogy csapatainak nagyon is megcsök­­kent harci erejét némiképpen fo­kozza. Persze rövid négy hónap az egész orosz haderő újjászervezésére nem volt elegendő ; az oroszok nem is várhatták meg azt a nagyon távoli időpontot, mikor egész haderejük tá­madóképes lesz, hanem minden ren­delkezésükre álló erőt az óriási harc­­vonal déli szárnyán gyűjtöttek össze, hogy ott egy rettenetes erőfeszítéssel áttörjék védőcsapataink vonalát s ha lehet, megingassák harcvonalunk többi részeit is. " Hogy figyelmünket a tervezett támadásról eltereljék, egy bárgyú és naiv vakhírt röpitettek világgá. Azt akarták elhitetni velünk, hogy a Fekete-tenger partján összegyűjtött új hadsereggel , Románián keresztül a bolgárokat akarják megtámadni. Ha ez a szándék nem is lett volna olyan kalandos, mint a­milyen tény­leg volt, nyilvánvalóvá tette az oro­szok félrevezető szándékát az a mód, az a túlságos buzgalom, a­mivel az orosz haderők gyülekezését és az oroszok állítólagos terveit világgá kürtölték. S csakugyan, egyetlen hozzáértő sem ült­ fel. Az Est is megírta, hogy az Odessza körül gyülekező orosz haderőknek a bolgárok elleni táma­dásáról szóló hír nem egyéb átlátszó blöffnél, hogy azoknak az új orosz csapatoknak nem a Románián keresz­tül tervezett kalandos támadás, ha­nem valami más sokkal egyszerűbb dolog lesz a feladata. Csakhamar jöttek is a hírek arról, hogy az összegyűjtött új orosz csa­patokat a Fekete-tenger partvidéké­ről Bsszarábia és Galicia felé tolják el. Ezzel az ellenségnek amúgy is helyesen sejtett nagy terve nyilván­valóvá lett. Az orosz hadvezetőség azonban, úgy látszik, nem értete ezt, mert továbbra is azon igyeke­zett, hogy­ félrevezessen bennünket. Ezt a célt szolgálták azok a kisebb, felderítő harcok, a­miket az oroszok karácsony napjaiban az egész keleti harcvonal mentén provokáltak s a­melyeknek a támadás tulajdonkép­peni helyére nézve kellett volna ben­nünket zavarba hozniok.­­ A támadás meglepő megindítása azonban mindezen igyekezetek ellenére sem sikerült. Az oroszok, mikor decem­ber 27-ikén félnapos rettenetes tüzér­ségi­­ előkészítés után 15—16-szoros támadó vonalakkal nekirontottak hadállásainknak, megdönthetetlenül szilárd ércfalba ütköztek, a­melyen súlyos veszteségek mellett omlottak össze ádáz rohamaik. ‘ Az a mindenek­előtt fontos körül­mény, hogy a nagy támadás nem érte váratlanul ott álló csapatainkat, hogy 'z oroszok nem voltak képesek az —e ___---------------------------------------------s.. • w. . ..' offenzívát meglepő módon megindítani, majdnem egészen biztosan megjósolja az oroszok e legutóbbi nagy erőfeszíté­sének kudarcát. Ellenfeleink nem tudnak bennün­ket utolérni. Mi egy újabb tervünk keresztülvitele érdekében nagy mesz­­sze távolságban fekvő más hadszín­térre is észrevétlenül tudjuk eltolni a csapatokat, ellenfeleink pedig arra sem képesek, hogy az országukban szétszórtan kiképzett pótcsapatokat észrevétlenül oszszák el harcvonalu­kon. A gorlicei áttörés alkalmával még saját, csapataink sem sejtették, hogy félórával később a történelem legnagyobb támadása fog megindulni, a roppant tüzérséget a felderítés meg­nehezítésére csak az utolsó pillanat­ban hoztuk állásába. A szerbiai offen­­zíva bekövetkezését csudálatoskép­pen még az utolsóelőtti napon sem hitték ellenfeleink. A francia repü­lők még akkor is azt jelentették, hogy a Duna északi partján 60 km. szélességben sehol sincs ellenség. Joffre azonban összes nagy táma­dásait jóelőre gyönyörű hadparan­csokban harangozta be s az oroszok e legutóbbi támadását is már hetek óta biztosra vettük. Pedig a hadicselekmények meglepő volta egyik józáloga a sikernek. Ta­pasztalták ezt már évszázadok óta, de tapasztalhattuk a jelenlegi há­borúban is. Az a körülmény, hogy ellenfeleink a sikernek ezt­ a főténye­zőjét nem tudják oldalukra szegőd­­tetni, egyik legnagyobb oka lemere­dek kudarcuknak. A másik, még ennél is fontosabb ok pedig az, hogy az ententebeli hadseregek csapatainak harci értéke határozottan alatta áll a mi derék, vitéz, bátor és kitartó csapataink harci értékének. A­mit az oroszok Görbéénél három óra hosszat sem tudtak kiállni, a­mi a franciákat olyan gyorsan elűzte a Soissons körüli magaslatokról, a­mit­ még a Duna folyamot védelmező vitéz szerb csapatok sem tudtak több napon át elviselni: túlerős támadás pokollal egyenlő tüzérségi tüzet és a rákövetkező félnapokig tartó kézi­tusát, azt a mi csodálatosan hős csapataink hónapok óta ingadozás nélkül állják az Isonzónál és a nyu­gati hadszíntéren s hónapokon át vitézül és rettenthetetlenül álltak a Kárpátokban is. ■'.v-A­mit a központi szövetségesek ebben a háborúban mivelnek, az meghazud­tolja még a stratégia örök szabályait is, mert azt bizonyítja, hogy a tökéle­tesség magasabb fokán álló csapatok­kal még a védelemben is meg lehet verni az ellenséget. Azt mondták a 70—71-iki és az orosz-japán háború után, hogy eredményt csak a táma­dással lehet elérni, hogy a védő ideig­­óráig tán feltartóztathatja, de meg nem verheti az ellenséget s íme, a központi szövetségesek magatartása ebben a jelenlegi háborúban nem egyéb, mint a támadásnak és a vé­delemnek, a bát­or nekimenésnek és az okos óvatosságnak bölcs keveréke. Eredményei pedig nem egyebek, mint a győzelem a támadásban és győze­lem a védelemben. Ha az a magas lánggal lobogó harci tűz, a­mi eddig lelkesítette csapatain­kat, váratlanul el nem hamvad, ha a régi magyar hadivirtus váratlanul ki nem vész a magyarból, a rettenthe­tetlen bátorság és állhatatosság a német katonákból, akkor nincs többé hatalom, a­mely megfordíthatná e háború sorsát, nincs ellenséges had­vezér, ellenséges túlerő és szervezett­ ség, a­mely kiragadhatná kezünkből a közeli nagy győzelem pálmáját. Ezzel az örömteljes meggyőződés­sel léphetünk át a harmadik háborús esztendőbe. A kínai forradalom Rotterdam, január 1- (Az Est rendes tudósítójának távirata) Yunnan, a kínai tartomány előbbi alkirálya, a­ki most Pekingben fon­tos állást tölt be, titokban Dél- Kínába utazott, a­hol a Yunnan­­szövetség elnökévé kiáltják ki. V. D. A pW­ui harcterei Stockholm, december 31. ( Az Est rendes tudósítójának távirata) A Rrees vezércikkében foglalkozik a harctéri helyzettel. Dicséri a »zse­niális Mackensent«, a­ki megvalósít­tatta a németeknek azt a vá­gyát, hogy Berlin közvetlen össze­köttetést kapjon Konstant­inápoly­­lyal. A németek nem támadtak sem nyugaton, sem keleten. Nyugaton megvédték ércfalukat, keleten mé­lyen bent vannak az orosz birodalom testében. A németek kedvező helyzete azt is mutatja, hogy a legközelebbi meg­lepetés alighanem egy új harcszintér lesz. A lap véleménye szerint ez a harctér Mezopotámiában, vagy Kis- Ázsiában keresendő. Az angolok leg­közelebb elfoglalják Bagdadot (?) és a Bagdad-vasúttal együtt a Tigris völgyét, azon elhatolnak az Urmia­­tóig (Perzsia), ott egyesülnek az oro­szokkal, hogy együtt támadják meg Kis-Ázsiát. Bryk. Vilm­os császár a múlt év katonai sikereiről •Berlin, december 31. (Magyar Távirati Iroda) Vilmos császár a következő leve­let intézte Falkenhayn vezérkari fő­nökhöz : Kedves Falkenhayn táborno­kom ! Nem akarnám, hogy elmúljék az 1915-iki év, a­nélkül hogy még egyszer hálásan meg ne emlékezzem a nagy katonai sikerekről, a­melyek Isten segedelmével ebben az évben nekünk megadattak. Nyugaton a téli csata a Cham­pagneban, a győzedelmes küzdelmek Flandriában, a nagy őszi ütközetek La Basséenál és Arrasnál,keleten pedig a mazuri csata, a­­melyet Kelet- Poroszországnak az ellenségtől való teljes és végleges felszabadítása koro­názott meg, a diadalmenet Lengyel­­országon és Kurlandon át, továbbá a galíciai hadjárat, a­melynek hadi­­terve és végrehajtása egyaránt csodá­latra érdemes, és végül a balkán had­színtér fényes eseményei: mindez — hogy csak a legnagyobbakat emel­jem ki — olyan haditettek sora, a­melyeknek jelentőségét majd csak a késő történetírás fogja teljes nagy­ságában méltatni. Azonban már most el kell monda­nom, hogy a szívós hősiességen, a csapatok vitézségén és a haderők ki­váló és mintául szolgáló vezetésén kívül a legfelső hadvezetőség terv­.. Vasárnap, 1996 január 2. szerű, tett erős és előrelátó munkájá­nak teljes elismerés jár. Az ön minta­szerű, biztos vezetésével a német vezérkar ismét bebizonyította gyak­ran kipróbált kiválóságát és régi hírnevére méltónak bizonyult. Önnek és munkatársainak szól ezért rendkívüli hálám és legteljesebb dicséretem. Jól tudom, hogy én né­peimmel együtt a háború új évében a vezérek körültekintésére és tett­­erejére, páratlan csapataink hősies­ségére nyugodt bizalommal számítha­tok, mint a­hogy feltétlenül rábíz­hatjuk magunkat az ön segítségére, és bevált előrelátására. Vilmos. Amerika megelégszik a monarchia jegyzékével az Ancona-ügyben Rotterdam, január 1. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Washingtoni kormánykörökben azt tartják, hogy a magyar és osztrák monarchia tényleg teljesítette az Ancona-ügyben az Egyesült­ Államok követeléseit. Ki van zárva tehát az, hogy a diplomáciai vonatkozások meg­szakadjanak. V. P. WAAVWIAAAWAAWVWWWI A román gabonakivitel Predeálon át Bukarest, január 1. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Szerda óta megnyílt a gabonakivi­tel Predeálon keresztül is. A kiviteli tilalom most már csak az úgyneve­zett vegyes árura áll fönn. Az áruszállítás Szalonikiból Romániába Bukarest, január 1. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Minerva jelenti, hogy a román kormánynak az orosz kormánynyal folytatott tárgyalása a Romániába való áruszállítás dolgában befejező­­dött. A pétervári kormány értesítette a román kormányt, hogy a szállítás egyelőre lehetetlen, mert az Északi­tenger kikötői befagytak s e miatt a hajóközlekedés szünetel. A­mi a Sza­­lonikiban levő román árunak Bulgá­rián keresztül való szállítását illeti, a tárgyalás ebben a kérdésben Anghe­­lescu közmunkaügyi miniszter, Cot­­tescu román vasút igazgató és sir Barclay angol követ között még fo­lyamatban van. A bolgár kormány újból biztosította a román kormányt, hogy a legmesszebbmenő előzékenysé­­get fogja tanúsítani. Most­ csak az szükséges még, hogy Anglia se támasz­szon nehézséget azon a területen, a­melyet Szaloniki körül megszállott. Farid Bérta expediciója íránadban Kopenhág­a, december 31. (Magyar Távirati Iroda.) Az amerikai békeexpedíció ma Stockholmból ideérkezett. Vizsgálat egy norvég gőzös elsü­lyesztése miatt Krisztiánia, december 31. (Magyar Távirati Iroda) A német külügyi kormány kö­zölte a berlini norvég követséggel, hogy befejezte a beható vizsgálatot az október 10-én elsülyesztett Salerno norvég gőzös ügyében. A vizsgálat semmiféle bizonyítékot nem szolgál­­tatod arra nézve, hogy a norvég gőzöst német tengeralattjáró na­szád sülyesztette ."

Next