Az Est, 1917. július (8. évfolyam, 165-190. szám)
1917-07-01 / 165. szám
Vasárnap, 1917 július 1 Lenin Beszél Montreux, junius hó, íme, egy nagyon érdekes pillanatfelvétel, amit Leninről, a híres orosz szocialista vezérről, s általában egy orosz népgyűlés külsőségeiről közöl egy francia szemtanú . A gyűlést, melyet a Pravda szerkesztősége hívott össze, messze, a pétervári külvárosban, egy névaperti hajógyár helyiségében tartották meg. Gyorsan haladunk a mindenfelől tóduló orosz munkások tömegében a víz partján álló gyár hatalmas kapuja felé. Azt hittem, valahol a földszinten lesz a gyűlés, de nem, a csigalépcsők végtelen fordulóin, a négyemeletes épület belsejében egészen fel kellett mászni, mig a padlásra jutottunk, egy nagy csupasz felületre, mely vasgerendákon nyugszik. Két-három ezren lehetünk s az a veszély fenyegetett, hogy beszakad alattunk a padló. A rendezőség hangosan figyelmezteti az embereket, hogy egyenletesen oszoljanak el a tágas helye ! Megnézem a közönséget. A nagyrésze természetesen a gyárak népéből került ki, munkások és munkásnők. De nagyon sok katona és tengerész, egyetemi hallgató és hallgatónő van jelen, sőt a polgári közönségből is, akik azonban csak mint érdeklődők jelentek meg. Oroszországban most mindenki »tovariscsi«, mindenki bajtárs és elvtárs. Nagy csend uralkodik a tömegben. A forradalom kezdete óta soha, egyszer sem láttam verekedő embereket. Csak néha zúg fel a tömeg, mint legutóbb az orosz szélsőpárt munkásai, akik élve el akarták égetni a sovjet egy tagját, aki túlságosan »polgári« gondolkodást tanúsított. A rendezőség körüljár a teremben és pénzt gyűjt a német, magyar és osztrák szocialistákkal közösen folytatandó propaganda céljaira. Most nagy morajlás zúg végig a tömegen, megjelentek a szónokok. E Egy rendező elkiáltja magát : tovariscsik, ne dohányozzunk, láz támadhat ! Egy pillanat alatt mindenki abbahagyja a dohányzás. A pódium embermagasságra áll a közönség felett, nincs rajta semmi, asztal sem. Az első szónokok csak statiszták. A főszereplőkre vagyunk kiváncsiak, a Pravda híres triászára : Leninre, Zinovievre és Kamenevre. Végre egy kövér, borotváltképű ifjú lép a pódiumra, é s zúgás tölti be a termet : Ziroviev . . . Egyike a legismertebb leninistáknak. Beszédét azzal kezdi, hogy az orosz munkásság tiltakozását jelenti be Adler Frigyes bécsi elvtárs halálra ítélése ellen. Azután áttér a tárgyra, nyugodtan kifejti a tiszta marxizmus teóriáját, s a Németországgal való közös jövőről úgy beszél, mintha minden német — maga a császár is — olyan volna, mint Liebknecht. Azt állítja, hogy ezt a háborút a bourgeois-k, a francia és angol kapitalisták idézték fel és egyedül nekik áll érdekükben a szörnyű vérengzés folytatása. Lefesti a vérfürdők borzalmait és felhívja hallgatóságát, hogy csatlakozzék az annexió és hadikárpótlás nélküli béke formulájához. Kijelenti, hogy a német szociáldemokráciával, mely egy után jár a német kormánynyal, meg lehet érteniük egymást, s tisztességesen ki lehet egyezni. .. Még beszél, mikor hirtelen nagykiáltozás támad a tömegben: Lenin, Lenin, Lenin ! A híres népvezér megérkezett,s mindenki feléje integet. Egy kis ember,rendkívüli nagy koponyával, lépr. pódiumra. Beszélni kezd s szavai igen szuggesztivak, frappánsok, határozottak. Nagyon erősen hiszi, amit mond, nyilván nagy fölénye Van a tömeg felett, s gúnyosan intézi el a nacionalista s egyéb jelszavakat, melyek az emberiség testvériesülését gátolják. Beszédének különben nagyjából az a tartalma, ami a Zinovjevé. Mikor a valódi, tiszta forradalomról kezd beszélni, egyszerre felélénkül, a szemei fellángolnak, arca sötét és félelmes kifejezést nyer, az ajka vonaglik, a szája körül kegyetlen vonás jelenik meg. Abban a pillanatban, amint beszédét befejezte, s az egész hallgatóság lelkes tapsvihara szűnni kezdett, egy matróz felemelte karját, s kérdéseket intézett hozzá. Lenin összeráncolja homlokát. Hirtelen nagyon fáradtnak látszik. Kíséretének egyik tagja rákiált a matrózra: tovrrcscsi, vegye tekintetbe, hogy Lenin fáradt, ma már a harmadik gyűlésen beszél! És még nem engedik el a szónokot. Lelkes, tudtavágyó elvtársak kis papír szeletekre írták fel kérdéseiket s ezeket a Lenin kísérete összeszedte s átadják neki. Lenin rövid ideig tanulmányozza az írásokat s újból beszélni kezd. Újból félelmesen és haragosan prédikál arról, hogy Oroszország öngyilkosságot követ el, ha tovább is együtt marad szövetségeseivel, hallgatósága minden kételyét eloszlatja, mig a nagy tömeg mint egy ember felemelt kézzel fogadja el a végső konklúziót, hogy az összes német munkásokat testvéreknek kell tekinteni s az összes angol és francia bourgeoisei ellenségnek. Lenin a hallgatóság állandó lelkes tüntetései és kiáltozása közt távozik.. Egy magyar Més a mauria! egyeten» Madrid, május hó. (Az Est kiküldütt tudósítójától) A madridi tudományegyetem radiológiai tanszékére januárban dr. Szilárd Béla magyar tudóst nevezték ki. Mezőberényben született, most harminchárom éves. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Parisban végezte. Egy ideig a budapesti Műegyetemen volt asszisztens, azután Henry Poincaré ajánlólevelével bejutott a híres , Curie-laboratóriumba, ahol két éven át működött. A Curie-házaspárral együtt foglalkozott a rádiummal és a sugárzásokkal általában és új műszereket tervezett a sugárzások mérésére. Legérdekesebb találmánya ebből az időszakból egy készülék, amely kimutatta,hogy bármilyen fémből áradnak ki elektromos hullámok, éppen úgy, mint akármilyen berendezésű drótnélküli távíróállomásból, a különbség csak a sugárzás intenzitásában áll. A munkát egyidőben mutatták be a magyar és a francia tudományos akadémiában. Nálunk báró Eötvös Loránd ismertette. Mikor megvált Viucxtél, működését önálló laboratóriumban folytatta, amely főképpen a rádium-kutatásokra volt berendezve. Első eredményei voltak a rádiumnak nagyipari alkalmazásai (különösen a selyemfonásnál). Egy másik újabb eredménye egy műszer volt, amely az elektromosságot nagy távolságra minden kontaktus (drót) nélkül mérni képes a rádium segítségével. Ma már az összes nagyobb távíró-állomások rendelkeznek ezzel a műszerrel és a háború kitörésekor az angol kormány sürgősen be akart néhány száz példányt szerezni, de akkor már a francia katonai hatóságok lefoglalták az összes meglévő műszereket. ». Legutóbbi találmánya, a méW párisi laboratóriumából kikerült, a rádiumos villámhárító, amelyről többek közt Violle, az Institut akkor elnöke a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A háború első hónapjaiban Porter tanárral a londoni egyetemen (University College) a sugárzások körül dolgozott, azután Spanyolországba jött és barcelonai laboratóriumában egy sterilizáló készüléket talált fel, amely az ultraibolya-sugarak segítségével működik. Legutóbb egy érdekes ventillátor került ki műhelyéből, amely nedvesíti a levegőt és leszállítja a hőmérsékletet. Ebből a készülékből egy példány Mária Krisztina spanyol anyakirályné tulajdonában van. Már Barcelonában több érdekes előadást tartott a mérnökegyletben. Előadásainak sikere következtében Munoz del Castillo egyetemi tanár, a radioaktivitás intézetének igazgatója meghívta Madridba. A fővárosban tartott előadásai annyira megnyerték a spanyol tudományos körök tetszését, hogy Munozadio, Castillo és Arriaga, a spanyol tudományos akadémia örökös titkára az egyetem egyik tanszkére ajánlotta. Kinevezését januárban kapta meg. Az anyakirályné, akiről audienciám alkalmából inogntam már, hogy nagyon érdeklődik az exakt tudományok iránt, meghívta Szilárd tanárt a királyi palotába és honfitársunk műszereivel maga végzett kísérleteket, hogy milyen mértékben elektromozódik egy selyemdarab, amit a műszer több méter távolságból pontosan jelzett. Szilárd Béláról újabban sokat írnak Spanyolországban. A radioaktivitás intézetének közlönyében maga az igazgató, Munez del Castillo írt róla. Az orvosegyesületben tartott előadása után (A kozmikus radioaktív tényezők hatása az emberre) a legfontosabb madridi lapok (ABC, Manana stb.) a legnagyobb dicsérettel emlékeztek meg róla. Május 28-án a fizikai egyesületben tartott előadást az elektromos szikrából kiáradó, eddig ismeretlen sugarakról, nyáron pediga barcelonai katalán akadémiában (Institut d’Estudio Catalans) tart tizenöt előadást .Az új sugárzásokról. Nálunk akadémiai értekezései jelentek meg, egyes cikkei a Természet- tudományi Szemlében és Henry Poincaré két könyvének (Tudomány és hipotézis. A tudomány értéke) fordításai. Révész Andor: AAA'.VWyVMAAAA^WASVV.pl PARSCH■SZANATÓRIU SVi (Salzburg mellett). . . ..... physikális diaetet, gyógyintézet bel-, ideges és anyagcserebetegek részére. Villamoson 10 perc Salzburgtól. Vezető orvos: dr. Fodor Gyula egészségügyi tanácsos.. Vászoncipőkülönlegességek Tennis, szarvasbőr és scoxbőrcipők többféle színben, minden nagyságban érkeztek. Schäfer Miksa, Budapest, I., Döbrenfei-tár 4. sz. ARATÓ -CIPŐ Párja K17 — -PAPUCS k 6.50 Viszonteladóknak és nagybani vevőknek árengedmény. Úgyszintén fatalpú és bőrtalpú bakancsot és cipőt minden menyiségben gyorsan szállít Perényi és Krausz cipő-és bakancsgyára, Budapest, Klauzál u.7* iPI-ggStassaisisoiiía szerezhető sorsjegyek részletfizetésre való eladása által. — Ügyes, megbízható ügynökök — nők is — kerestetnek e célra legelsőrangu pénzintézethez. — Eredményes működés esetén, fix fizetés. Felvilágosítással szolgál Markovits Izsó, Budapest, VII., Erzsébet körút 2., I. 10.. Hsdirokkantak előnyben. Lakásra megyek viselt férfituhikat és cipőket venni. Bein,Klauzál-n.33 spinel fupiili! VixeshuHatték K 5. Freckhulladék K 6. Stancoit talpak ragasztva. Mindenféle bőr- és Calphulladék állandóan raktáron. Kérjen árjegyzéket. Kereskedalmi ügynökség, Budapest,V., Berzencze Uu 50/B. Tehénbőrből készült, valódi teártalpu munkás» a korona. NYITRAI K. Budapesten, Teréz-körut 35. sz. 5.fogcódulákat brilliánsról, ékszerről, bármiről veszek, bárkinél magasabban fizetem. Vidékit is veszek. Székely - mű ékszerüzlete, Budapest,Király-utca 51, Deréz-templommal szemben.) — Telefon 179—35. MO&ERN RIZJi iu, Váci*utca 7/1 tavaszi modelljeit délutáni ruhákat, kosztümösket. U Spenyegészet « blúzokat kiárusítja I 1 csomag ruhafesték SO fillér, .Egy férfi vagy női ruha festéséhez 3 csomag elegendő. A festett ruha színe tartós, nem kopik. Fejkendőt, nagykendőt, harisnyát, mindenféle szövetet, gyapjút,pamutot, vásznat, selymet, bakchetet lehet vele festeni. Kapható fekete, sötét- és világoskék, bordó, piros, rózsa, sötét-és világoszöld, krém tábori szürke és más színekben. Használati utasítás minden csoraagon van, az eljárás könnyű, ugy hogy a festést otthon mindenki elvégezi,éti. 1.egcélszerűbb a pénzt postaállványon előre beküldeni és a rendelést az utalvány szelvényén megírni, mert így hamarébb történik a szállitás. — Utánvéttel “ is küldjük a festéket, de ’akkor tessék a rendelésnél meginti, hogy utánvéttel szállítsuk. Szállítási költségre 90 filterküldendő. Lendvai Testvérek festéktelepe, Ungvár 2. szám 'Kévekötő' képhez manilla helyett parafinált tiszta natron cellulose több ágú kiváló jó minőség franko küldés 100 kg. 700 kor. . Pátria papírgyár papirpárgáinak eladási irodája Magyarország részére Budapest, VII., Rákóczi-út 6. Telef. 83-63. ' L .... ■■ ■ i.. ..,1—M I........................kJ Rézkánpor rézgilic és tisztított 45*/603 perocid'kapható Laszfaerger Zsigmondnál, Budapest, Hársfa u. 1. napraforgóolajat vessek, fi ram miónként 4 kor. 10 fillérért beváltunk. Záloricéflu fákat veszünk. Országos Ékszerház, Budapest Rákóczi,út 17 ARANYAT