Az Est, 1917. október (8. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-04 / 246. szám

6. okra. Czernin nyilatkozatainak bécsi Britigája , Bécs, október 1. (Az Lst bécsi munkatársától) A bécsi lapok általában megelége­désüket fejezik ki gróf Czernin közös külügyminiszter nagy külpolitikai be­széde felett és teljes mértékben he­lyeslik az abban kifejezésre juttatott szempontokat. Két lap felhasználja azonban ezt az alkalmat arra, hogy fejtegesse a különbséget a monarchia és Németország külpolitikai vezetői­nek állásfoglalása között. As Arbeiterzeitung elismeréssel adó­zik Grem­­m­ek legújabb­ nyilatkoza­táért és rámutat arra az eltérésre, a­mely Németország és a monarchia külpolitikája között mutatkozik. Gróf Czernin — írja a lap — nyíltan kije­lentette, hogy Magyarország és Auszt­ria semmiféle erőszakosságot nem ter­vez és a kölcsönös megegyezésen ala­puló békekötés álláspontján van, vagyis elfogadja a hódítás és hadikár­­pótlás nélküli béke formuláját. A mi közös külügyminiszterünk tehát nem engedte magát befolyásolni azoktól, a­k­ik vonakodnak a hadi­célokat, szabn­t­osan meghatározni. Ez bizonyos és ezt mindenütt figyelembe kell hogy vegyék. Mindenütt, még ott is, a­hol divatban van minden kimon­dott békés nyilatkozatra kardcsörte­­téssel felelni. Magyarország és Auszt­ria felajánlja a megegyezés békéjét, Németország legfeljebb arra hajlandó, hogy tárgyalni kezdjen a megegyezé­sen alapuló békéről. A különbség érezhető és azt bizonyítja, hogy a né­met politika mennyire hátramaradt annak a kötelességének a teljesítésé­ben, hogy a béke érdekében mindent­­ megtegyem Amerikában legyilkolták a senffellforgalmak vezetőit Berlin, október 3. (Az Est rendes tudósítójának távirata) Sanfranciscóból és Newyorkból meg­bízható távirat tett Kopenhágába nagy feltűnést keltő politikai gyak­os­ságokról, a­melyek miatt sok letar­tóztatás történt. Jeffris munkás ve­zért lakásán meggyilkolva találták és Tom Larkinét, az amerikai béke­­barátok társaságának elnökét is meg­öltek titokzatos körülmények közül­. New­ Orleansban szintén eltették láb alól a munkások egy vezetőjét, a­ki a háború ellen izgatott. Az ál­dozatok mind heves ellenfelei W­ilson háborús politikájának. Arról beszél­nek Amerikában, hogy orgyilkosok­ból szervezd létesült mindazoknak meg­gyilkolására, a­kik ellenzik a háborút. Lewis és Stone szenátorok fenyegető leveleket kaptak. Ke. Cssztisság tárgyalás az in­fi Németorszettgel Berlin, október 1. (Az Est tudósítójálót) ■ Itteni pénzügyi körökben azt hiszik, hogy miután Magyarország és Ausztria közt a gazdasági ki­egyezést valószínűleg meghosszab­bítják, a Németországgal folytatott tárgyalások sem fognak végleges ered­­­l­énynyel járni. Újabb válság az orosz kormányban Bernin, október 3. (Az Est rendes tudósítójának táviratot) Az Amsterdamban megjelenő To­tegraaf hitelesítek munkás köz­leményeket hoz külön­böző pár­t­ok­hoz tartozó orosz politikusoktól, a­melyek Kornilov valódi szándékait igyekeznek megvilágítani és ezek a leleplezések a kormány kebe­lében újabb v­ál­s­á­g­o­t i­tt é­z­­tek­ elő. Olyan törekvés került felszínre, a­melynek célja a háború gyors befejezésével egy forradalmi kormány alakítása a parlament ellen­őrzése mellett. Az új kormányban a demokraták és a polgári elemek egyesülnének s maga a minisztérium itt felelős miniszterből állana, a­kik a törvényhozásnak felelnének, m­íg a többi miniszter egyszerűen az egyes szakosztályok vezetőiből ke­rülne ki, még pedig nagyrészt szo­cialistákból. Ke. Jsz orosz maximalisták kormányprogramja Berlin, október 3. (Az Est rendes tudósítójának távi­rata) A pétervári demokratikus konfe­renciáról jelentik Stockholmból, hogy az egyes pár­tárnyalatok kép­viselőinek tanácskozásán Ceretelli előterjesztette a maximal­isták tel­jesen kidolgozott kormánypro­gramját, a­melyből az derül ki, hogy a maximalisták erőszakos után kormányra akarnak jutni. Maga a program fő pontjaiban ez: Minden nemzetközi, szerződés és megállapodás felbontandó, a­mely Oroszországot külpolitikájának irá­­nyításában akadályozza. A béke­­tárgyalások haladéktalan megindí­tása, akár a szövetségesek bele­egyezésével, akár azok ellen. Olyan intézkedések sürgős foganatosítá­sa, a­melyek politikai és gazdasági tekintetben a proletár­ság akaratát érvény­esí­tik a polgári elemmel szemben. A maximalisták semmi szín alatt sem hajlandók a polgár­sággal egyezkedni. Oroszország kénytelen rögtön békét kötni, mert különben beláthatatlan katasztrófa fenyegeti. de. A német sz®ciáíúemoov­aták a nagynémet agitáció ellen Berlin, október 3. (Az Est rendes tudósítójánál távirata) A birodalmi gyűlésen holnap napirenden lesz a szociáldemokraták­nak az az interpellációja, a­melyben panaszt emelnek, a­miért hivatalos uton támogatják a nagynémet agitációt. A Berliner Tageblatt mai szá­mában anyagot szolgáltat ehhez az interpellációhoz. Leveleket és okmá­nyokat közöl, a­melyekből kiderül, hogy polgármesterek­, vasútigazgatók, tartományi tanácsosok, középiskolai igazgatók aláírásokat gyűjtöttek alan­tasaik között az új hazai pártba való belépésre, sőt a papok a szó­székről hirdették ennek a pártnak nagy fontosságu­. Ke. Visszaadják-e a németek Belgiumot? Berlin, október (Az Est rendes tudósítójánállavinán) A Preuss’sche Jahrbücher októ­beri füzetében Delbrück tanár az új német hazafias párt programjá­val foglalkozik. Sok hazafiasság, még több lelkesedés, de a világos gondoláid­ teljes hiánya jellemzi az­ uj párt programját. Az új párt nevében Tirpitz ten­gernagy Belgium megtartását kö­vetelte arra való hivatkozással, hogy Belgium mindig Anglia híd­fője volt. Ha Németország valaban­ megtartaná Belgiumot, örök ellen­ségévé tenné Angliát és Francia­­országot, a­mi dőreség lenne, mert hiszen Belgium minden erejével felszabadulni igyekeznék, mint a­hogy Poroszország tette ISON-ben a francia uralom alatt. Ha a biro­dalmi kancellár egyszer végre nyíltan is kimondaná azt, a­mi burkolt formában a birodalom­­gyűlés békerezoluciójában és a pápának adott válaszjegyzékben is m­eg van mondva, nagyon sok­kal közelebb jutnánk a békéhez. Ke. Hedin, október 3. / .1. Est rendes tudósítójának táviroda) A f­orwarts ma vezércikkben foglalkozik Belgium kérdésével az angol szabadelvű lapok egyes köz­leményeinek kapcsán, a­melyek­ben arról van szó, hogy a német birodalom már csak azért is fel­tétlenül tartozik Belgiumot helyre­állítani, mert a német kormány a háború kitörésekor ígéretet tett erre Belgiumnak. A Vorwärts han­goztatja, hogy Belgium tényleg jogot formálhat erre a követelé­sére, de a német birodalmi gyűlés többsége határozatban mondta ki a hódítás nélkül való béke elvét, a­mely magában foglalja Belgium függetlenségének helyreállítását. A német munkásság nem szűnt meg a német kormányt unszolni, hogy ezt az ígéretét kétséget lá­za­dó módon ismételje meg, abból a felfogásból indulva ki, hogy ez­zel a béketárgyalások megindítá­sának útjából minden akadályt el­hárítanak. Viszont tény az, hogy ha Németország megtenné ezt a Csütörtöki 1917 október 4. nyilatkozatot, csak úgy járna vele, mint minden eddigi békeajánlatá­­val, az ellenség gúnyosan fogadná és a gyöngeség jelének tartaná. Az ellenségnek ez az eljárása meg-, nehezíti a német békabarátok fás radózásait. Ha az entente látható jelét adná annak, hogy a függet­lenségét visszanyert Belgiumon keresztül vezet az igazi út a béké­hez, akkor Németország készsége­sen hozna áldozatokat Belgiumért és nem haboznék megtenni azt a nyilatkozatot, hogy helyre fogja állítani Belgium függetlenségét. Ke. Brar­ting lapja a béke­­tárgyalások híréről Kopenitága, október 3. (Az Est tudósítójától) B­ranti­ng lapja, a Socialdemo­­kraten Michaelis és Kühlmann legutóbbi beszédeinek egyes ré­szeiből arra következtet, hogy igazak azok a hírek, a­melyek sze­rint a hadviselő felek közti béke­­tárgyalások valamilyen formában már megindultak. A lap utal kü­lönösen Kühlmann beszédének végső passzusára, a­melyben azt mondta, hogy a legközelebbi hetek el fogják dönteni azt a kérdést, hogy lesz-e újabb teli háború. ­ A svéd kormány lemondott Stockholm, október 2. (Az Est rendes tudósítójánál, távirata) A svéd kormány ma benyúj­totta lemondását. A király arra kérte a minisztériumot, hogy a válság megoldásáig maradjon he­lyén. A válságot vagy koalíciós korm­ány, vagy a liberálisok ve­zetése alatt álló szocialista kor­mány kinevezésével fogják megol­dani. Bryk. WWVWWMfWf/JYVWM Angol Kormányhivatalok elköltöznek Londonból rlotterdam, október 3. (Az Est tudósítójától) A Daily Mail jelenti, hogy a gyakori német légitámadásokra való tekintettel a fontosabb kor­­mányhatóságokat Londonból más­hová helyezzék át. /VATJW^AiWVVV:;,'.V.\A<Vi.V» Egy svéd Sasife Valarij'JamL'Ezerjelöit Stockholm, október 2. (,Kr Est rendes tudósítójának távirata) A svéd lapok kimerítően foglalkoz­nak a kormányválság kérdésével. A legnagyobb érdeklődés a külügyi tárca felé fordul. Jól értesült lomb­ból­ azt hallom, hogy kezdet­ben gróf Eik­ensvaerd berni svéd követre gon­doltak, de azután más nevek kerültek forgalomba. A szocialisták azt szeret­nék, ha Il­­den képviselő, a­ki m­­ok­­­ása szerint népiskolai tanító, vagy báró Pahmtjerna kapná illeg a kül­ügyminiszteri tárcát. A liberálisok jelöltje Mareks von Wü­rtemberg. Neki van a legtöbb kilátása. Bryll. WAM,'.V.W.V.'WWWWA''.­ Kiadó tulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t. Igaittató: Sebestyén Arnold. nyomatott az Athenaeum ir­ottalmi éa nyomhat részv.­Stírs, réöz forzgúsápsirz Budapest, *’//., Rá­fteczt­ist Jf.

Next