Az Est, 1918. augusztus (9. évfolyam, 177-203. szám)
1918-08-25 / 198. szám
Vasárnap, I9S7. augusztus 25. A moszkvai francia konzul agitált a bolsevikai kormány ellen Stockholm, augusztus 21. (Az Est rendes tudósítóinak távirata) A moszkvai francia konzul leveléből a bolsevik sajtó kivonatokat közöl: „Az alkotmányozó gyűlés tagjai — mondja a levél — Szamarában a legnagyobb pénzszükségben vannak. A pénzügyi válság tönkreteszi őket. A francia tőkének a segítségre haladék nélkül szükséges. Erre a célra két millió kell. Természetesen ilyen kölcsön csupán egy nem szocialista kormánynak engedélyezhető.“ (Ez a mondat a levélben kétszer van aláhúzva.) A katonai dolgokról így ír a francia konzul: Massaryk Szamarába való jövetele igen alkalmas a csehek rossz hangulatának megjavítására. Sürgősen szükséges az egységes front Archangelszktől Szamarán át Vladivosztokig. Az angolok teljesen tétlenek, úgy hogy itt „entente“ alatt csak franciákat lehet érteni. Az „entente“ csak cégtáblája a szamarai kormánynak. A szamarai kormányról így ír a francia konzul: A kormányból hiányzik a biztonság, korántsem az, aminek lennie kellene, a nép a francia fegyelemből semmit sem ért. A levél azzal végződik, hogy a jobboldali forradalmi szocialisták és a menseyikiek kiléptek a szibériai kormányból és a kerületi képviselőtestületek ellen agitálnak. A kormány kizárólag ellenforradalmi elemekből áll és katonai diktatúrát valósít meg. Az „alkotmányozó gyűlés“ jelszava mér nem létezik. Bryk. AfwOAJSAAWV/.Z/V'JWVSAAAAAArt r—------------------------------------ Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Színház tagja magánszínész- és moziiskolájába a beiratások szept. hó 16-án kezdődnek délután 3—5-ig. Népszínház u. 22. II. em. 4. Állandó keresett nélkülözhetetlen világítási tömegcikk eladásával, város, község, faluban. Egyedárusítás iránti komoly érdeklődök írjanak Erdős és Kroh cégnek, Budapest, V. kerület, Bálvány utca 18. szám. Kívánatra komplett minta égőanyaggal 20 koronáért franko. Zongorák, pianinók csak újak, elsőrangúak, 40OO—OOOO koronáig Hörl Nándor, Budapest, II. Török-utca 6. sz. Gyár egyes, megbízható szakembert keres Olyanok, akik surlóketegyártásban jártasak, előnyben. Ajánlatok a Seprűgyár 2000 jelige alatt Mosse Rudolf hirdetőjébe, Budapest, VI., Andrássy út 2. keretnek. Erdélybe kerestetik 3 gyermekhez tanítónő ki elemi és polgári iskolai tananyagot tanul. Nemet nyelv ismerete szükséges. Teljes ellátás, fizetés megállapodás szerint. Személyes bemutatkozás hétköznapokon 9— 12-ig Ratosnyai erdőipar rt., Széchenyi utca 1. sz. Boroshordók 54 drb, la transzport hordó eladó, cca. 400 hektoliter. Lutz János vendéglős, Bajmok, Bácska. Cseh katonai intézők a hadsereg lisztjének egy részét Ausztriának adják el visszaélés miatt a Ház rendkívüli összehívását tervezik — Az Est tudósítójától — Köztudomású, hogy a kormányok között létrejött megállapodások értelmében Magyarország vállalta magára a hadsereg egész lisztszükségletének ellátását. Azonkívül bennünket terhel a megszállott területek lakosságának liszttel való ellátása Albániában és Montenegróban és ezenfelül még Ausztria polgári lakossága részére is tartozunk bizonyos mennyiségeket átengedni. E kötelezettségünknek pontosan meg is feleltünk és mostanában átlag 200 vagon lisztet adunk át naponként a hadsereg részére a különböző intendanturáknak. A magyar hatóságok működése a lisztmennyiségek átadásával meg is szűnik és hogy az intendanturák a lisztet hova küldik, kinek adják, arra nézve a magyar hatósági szervek semmiféle ellenőrzést sem gyakorolhatnak. A teljes ellenőrzés hiánya ezen a téren is nagy szabálytalanságokra vezetett és magyar részről hitelesen megállapíthatták,hogy az intendanturák túlnyomó részt cseh nemzetiségű intézői a kizárólag katonai célokra átengedett lisztből sokszor igen lényeges mennyiségeket engedtek át Ausztria polgári lakossága részére is. Ezzel szemben gyakori panasz a katonaság részéről, hogy nem érkezik hozzájuk a megfelelőliszt járandóság, azonban e tekintetben sincs a magyar hatóságoknak intézkedési joga, mert itt egyebet nem tesznek és nem tehetnek, mint hogy átadják a kikötött mennyiséget az illetékes katonai hatóságoknak. Minthogy azonban a katonaság részére csak azért adunk lisztet, hogy a haderő harckészségét biztosítsuk, gondoskodnunk is kell arról, hogy az erre a célra kiadott liszt csakis erre a célra fordíttassék. A magyar kormány részéről súlyos hiba is mulasztás volt, hogy semmiféle ellenőrzést sem kötött ki magának és hogy legnagyobbrészt idegen érzelmű katonai tisztviselőktől függ, hogy a magyar lisztet milyen célra használják fel. Ez a helyzet tarthatatlan és ezeknek a visszaéléseknek meg kell szűniök. Ismerik e visszaéléseket magyar politikai körök is és a képviselőház legközelebbi ülésszakában szóba is fogják hozni. S úgy halljuk, hogy az egyik párt nem is akarja bevárni az őszi ülésszakot, hanem azzal a tervvel foglalkozik, hogy a képviselőház soronkívüli összehívását fogja a kormánytól követelni. Az egész magyar közvélemény egységes lesz ebben a kérdésben, mert valóban tűrhetetlen , hogy a kormány nemtörődömsége folytán a katonaság, elsősorban a magyar katonaság ne kapjon elég lisztet és az ő részükre fentartott mennyiségeket Ausztriának szolgáltassák ki. Kik felelősek az abbáziai kudarcért? —Az Est tudósítójától — Néhány nap múlva elindítják az osztrák tengerpartról a nyaraló magyar gyerekek első csoportját. Most már meg lehet írni mindazt, amit a tudósítások anyagából a szülőkre való tekintettel eddig csak sejtetni lehetett és meg lehet állapítani a felelősséget, amelyet a vezetők viselni tartoznak. A nyaraltatási gondolat születésével kell kezdeni. Az első hiba a férj kigondolásánál történt. Viszonzásául annak, hogy osztrák gyermekek ezrei és tízezrei fognak Magyarországon nyaralni, kigondolták azt, hogy magyar gyerekeket visznek az osztrák tengerpartra. Letelepedett Abbáziában a Károly király gyermeknyaraltatási akció kormánybiztosságának kirendeltsége, amelynek élére Tass tart. százados került, aki Landwehr tábornok mellé volt beosztva és a békében Budapesten iskolaigazgató. Körülbelül április hó közepétől június hó végéig dolgozott a kirendeltség, azonban még nem készült el a szervezéssel. Nem is csoda. A tengerparti szállodák, villák és penziók már évek óta zárva vannak, azokat előbb lakható állapotba kellett helyezni. Szerződéseket kellett kötni a tulajdonosokkal, akik a legkülönbözőbb nehézségeket csinálták és végül is csak felsőbb nyomásnak engedve engedték át helyiségeiket. Nem ingyen, hanem naponként és fejenként 60 fillér bérösszeg ellenében. A bérösszegért azonban csak most az épületet engedték át, de az ágyakat és az összes felszerelési tárgyakat kivitték a szobákból, úgy hogy mire a gyermekek leérkeztek, a kirendeltségnek kellett gondoskodni fekhelyekről. Ez okozta a kezdet legzavaróbb nehézségeit. A kirendeltség ugyanis nem kellő óvatossággal kötötte meg a megállapodásokat és csak az utolsó pillanatban vette észre, hogy a legtöbb helyen csak falakat kap, ágyakat azonban nem. Erre hirtelen össze kellett szedni, kölcsönkérni szalmazsákokat, lepedőket, takarókat és úgy, ahogy, berendezték a szobák egy részét tömeglakásokká. Ezekről a bajokról a kormánybiztosság Budapesten keveset tudott, bár már itt Budapesten rég össze volt állítva a leküldendő gyermekek csoportja, az utazás kitűzött idejét azonban mindig el kellett halasztani, mert az abbáziai kirendeltségtől még mindig nem jött meg az a jelentés, hogy minden rendben van, jöhetnek a gyermekek. Különben Tass századostól jöttek folyton a sürgyök : ez nincs, az nincs, ez kell, az kell. Budapesten a kormánybiztosságnál is tudni kellett, hogy odalenn még nincs minden rendben és a gyermekek elindítása előtt a kormánybiztosnak vagy valakinek le kellett volna menni és a helyszínen megvizsgálni, miért nem lehet a gyermekeket még útnak indítani és el vannak-e már hárítva azok a nehézségek, amelyekről a kormánybiztosság is tudott. Helyszíni vizsgálat és ellenőrzés helyett az történt, hogy megnyugodtak a kirendeltség jelentéseiben és minthogy már július vége felé jártak 3. oldal és az idő a körmükre égett, előzetes helyszíni szemle és felülvizsgálás nélkül elindították a gyermekeket. Ez volt a második, talán a legsúlyosabb hiba. Az első gyermekszállítmányok megérkezésénél a szervezetlenség és fejetlenség még nem mutatkozott, de mikor egyre több gyerek érkezett, kiderült, hogy nincs elég lakás. Ki kellett tehát nyittatni még több szállodát, de mert a szállodások nehézségeket csináltak, igénybe vettek teljesen lakhatatlan helyiségeket is, így például a Quittában lévő mozihelyiséget is, amely évek óta szellőztetve sem volt, falai nedvesek, levegője dohos volt. Ebben a teremben elhelyeztek anynyi szalmazsákot, amennyi csak odafért és rá fektettek lepedő és takaró nélkül közel kétszáz gyereket. Több, mint nyolc-tíz napig az itt elhelyezett gyerekek az éjszakát saját ruháikban alud- ták át, mert nem volt mivel takarózniuk. Minél több gyerek jött, annál zsúfoltabb lett a rendelkezésre álló kevés szálló és villa és annál kevesebb volt a szalmazsák, a lepedő és a takaró. Nem is szólva arról, hogy a tisztálkodáshoz szükséges felszerelési tárgyak igen sok lakásban teljesen hiányoztak. A gyerekeket pedig a program ezt így határozta meg -a lefekvés előtt nem lehetett megmosdatni, de még a felkeléskor sem lehetett mosakodni, mert sok helyütt egyetlen mosdótól is egyetlen törülköző sem volt. Hajkefe pedig úgyszólván mindenütt hiányzott, így történt, hogy sok gyerek feje férges lett és utólag kellett külön fertőtlenítő intézetet a gyermekfejek megtisztítására szervezni. A kirendeltség nem gondoskodott mosoda felállításáról és körülbelül a második hét végéig egyetlen gyerek részére sem tudtak fehérneműt mosni. Az élelmezés különböző szállodákban elhelyezett konyhákban történt. Élelmiszer azonban már az első napokban a szükségletnél kevesebb volt. Jellemző, hogy az első napokban elfogyott a liszt és a fiumei polgármestertől kellett a városi készletekből kölcsön kérni egy vagon lisztet. Nem volt ellenőrzés a konyhák körül, és ezért történt, hogy a szállodák konyháiból eltűnt a gyermekek részére kiutalt élelmiszer és nagyon sok, jónevű szállodában a vendégek részére abból a lisztből sütöttek kenyeret, amely a gyerekeké volt és abból a lisztből főztek tésztát, amit a magyar kormány a gyerekek részére küldött. A központi raktárból becsületesen szétosztották a konyhák részére a lisztet, a zsírt, a tojást, a lekvárt stb., de ennek egyrésze mindig elsikkadt. Valóságos csempészkereskedelem fejlődött Abbáziában és a tengerparton, a penziók és az odavalók csempészkezekből és orgazdáktól tizenöt-húsz koronájával vásárolták a gyermekek részére küldött lisztet. Tej egyáltalán nem volt. A program szerint az akciónak külön tehenészete lett volna. Tehenészetről azonban szó sem volt. A tej pótlására kondenzált tejet küldtek, azonban a kondenzált tej körülbelül az első hét végén elfogyott, részben ez is eltűnt és a gyermekek hadikávés kondenzált tej helyett, rántott levest kaptak. Csak mikor már Schmeizer tábor, nők napokon át lenn volt, jött ismét egy kevés kondenzált tej. Volt tojás is, a konyhákban azonban ennek jórésze is eltűnt és csak mikor a tábornok és Biró főtörzsorvos intézkedésére külön felügyelet és katonai ellenőrzés alá kerültek a konyhák, derült ki, hogy sok helyütt a tojás