Az Est, 1920. augusztus (11. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-03 / 183. szám
Budapest, 1920 # Iedd * augíiszitísz] Rabsáiunfi ellen tiltakozott/ ünnepies, komoly szózattal /tegnap a Magyarországi Újságírók Egyesülete. És csak a ármány politikai belátásából /ügg, hogy a tiltakozásnak meglegyen a kellő foganatja. Végre meg kell érteni odafönn is, hogy a közrend, az alkotmányosság, a polgári munka kormánya a sajtóval szemben nem élhet Kun Béláék módszerével. Hogy a mily idegen lélekben, világfelfogásban, tisztes polgári erkölcsben a szovjeturaság kalandoraitól, olyan szöges ellentétben van az ő felfogása a sajtó hivatásáról a Kun—Pogány—Lukács-banda rothadt cinizmusával. Azok megkínoztak és megaláztak bennünket; már a Károlyi-forradalom idejében megismerkedtünk a matrózok személyes látogatásának gyönyörűségévelés a kézigránát szépségeivel; az örökké gyászos március huszonegy után a terror még rettenetesebb lett. Minden napra volt új leleménye, új meglepetése számunkra. Végre aztán megismertette velünk valódi ábrázatát egész undokságában: a legnagyobb köznyomorúságés éhínség idejében kilökött bennünket az utcára, el akart küldeni kapálni, vagy ami ezerszerte rosszabb és meggyalázóbb propagandát csinálni. Méltán remélhettük, hogy adiktatúra bukására következő korszak, amely éppen ellenpólusa volt előzőjének, a sajtóval való bánásmód tekintetében is éppen az ellenkező álláspontra, a teljes szabadság álláspontjára fog helyezkedni. Nem mondjuk, hogy az új rendszernek nem volt oka e részben az óvatosságra : még belnne van nemzetünk testében a forradalmak lázas méreganyaga és a lázas testnek szüksége van a diétára. De a szabad levegőre is. Nagy kérdések vannak lebegőben. Ezeket csak a szabad sajtó hathatós és tetterős támogatásával lehet megoldani. A közrendes biztosság megszilárdításának egyetlen eszköze a viszszaélések és bűnözések szabad kritikája. Ismételjük és nem győzzük eléggé hangsúlyozni: adják vissza a sajtónak szabadságát menten a cenzúra nyűgétől, mert erre az országnak nagyobb szüksége van, mint magának a sajtónak. XI. évfolyam * m. számé Szerkesztőség: üli. kerület, Erzsébet körút 70 ( -i' i 'V Kiadóhivatal: á’ üli., Erzsébet*körut 18—20'S9) FiGSe*kiadó hivatatok: V., Vilmos dászdirat 14. szám és IV., Váci*utca 72, Wien : 1., Kohlmarkt 1. Románia ultimátuipot küldött Oroszországnak (Belgrád, július 31agyar Távirati Iroda) A délszláv sajtóiroda jelenti: A román kormány ultimátumszerű jegyzékben szólította fel Oroszországot, s vonja vissza csapatait Besszarábiából. Az orosz szovjet kormány három napi haladékot kapott a követelés teljesítésére. Románia hirerint elrendeli a mozgósítást. Lengyelország nem fogadja el a lefegyverzést és a szovjetáramformát Páris, augusztus 2 (Havas-ügynökség) Az Echo de Paris értesülése szerint az entente nem járul hozzá Lengyelország lefegyverzéséhez, még kevésébé ahhoz, hogy a szovjet államformát rendezzék be. A lengyel kormány semmilyen formában sem engedheti meg, hogy Szovjetoroszország és Keletporoszország között összekötő utat létesítsenek. A lap közli, hogy a lengyel kormánynak ehhez az erélyes elhatározásához az entente teljes mértékben hozzájárult. A lengyel kormány előre is elfogadhatatlannak jelentett, ki több olyan feltételt, amelyet az oroszok kiköthetnének. A fővális, julius 31 Párissba mést semmiféle hivatalos jelentés trem érkezett arról a talákozásra, amelynek ma este kellett megtörténnie a lengyel és az orosz meghatalmazottak között a fegyverszüneti tárgyalások bevezetése céljából. Ami Szovjetoroszország feltételeit illeti, azt hiszik, hogy a bolsevisták meg akarják szüntetni azt az állapotot, hogy Lengyelország ütköző állam legyen Németország és Oroszorrszág között és Oroszország számára Lengyelországon keresztül a feltétlen átvonulás jogát követelik. Azonkívül követelik azt is, hogy Lengyelország Németország javára lemondjon a poseni tartományról és Posen városáról. A katonai bíróság megkezdte a Tiszás gikosság tárgyalását Hüttier Andor részletesen elmondja, hegyan ölték meg Tisza Istvánt . —Az Est tudósítójától — A katonai hadosztály bíróság ma kezdte meg a Tisza-féle gyilkosság tárgyalását a Margi-körúti hadosztály- és dandárbíróság épületében. , Már félkilenc órára zsúfolásigmegtelt a nagy tárgyalási terem, amelynek minden talpalatnyi helyét megtöltötte a katonatisztekből és civilekből álló érdeklődők sokasága. A tárgyaláson a Tiszacsaládot dr. Ulain Ferenc ügyvéd képviseli. Megkezdik a tárgyalást Féltíz órakor vonul be a bíróság : Zoltán László huszárezredes vezetésével egy őrnagy és négy százados, a tárgyalást vezető Mondada Jenő százados-hadbíró, a vádat képviselő Sztupka László őrnagy-hadbíró és dr. Litomeritzky Nándor százados-hadbíró. A bíróság tagjaival együtt vonulnak fel helyükre a védők: dr. Lengyel Zoltán, dr. Török Sándor és Bányai Bisehítz Béla. Mint orvosszakértők Reuter Kamilló és dr. Klug Endre vannak jelen. Szuronyos csendőrök vezetik be a vádlottakat, legelői jön Hüttner Sándor disztinkció nélküli fekete egyenruhában, utána Stetanyikovszky Tibor a nemzeti hadsereg zászlósi egyenruhájában, azután Bobó István fekete zsaketben, majd Vágó-Wilhelm Jenő zöldesbarna zakóban. A kicsiny vádlottak padját teljesen elfoglalják a vádlottak, kétoldalt szuronyos csendőrök állanak. Dr. Mondada Jenő százados hadbíró, a tárgyalás vezetője, a vádlottakat kezdi az általános kérdésekre kihallgatni. vádlónak Hüttner Sándor kassiai születésű, budapesti illetőségű, 23 éves római kat., nőtlen, tartalékos főhédnagy, a kassai 9. honvéd ezredkaft szolgált. Kitüntetései: Károly-csapatkereszt, nagy ezüst vitézségi érem, sebesülési érem, II. osztályú vaskereszt, vas félhold és a Medzsidzae-rend. Harmincnégy hónapig volt a fronton, ahol háromszor sebesült meg. Sztanykovszky Tibor sátoraljaújhelyi születésű, budapesti illetőségű, 24 éves, római katolikus vallásu, nős, volt császári és királyi 65. gyalogezredbeli zászlós, Károlycsapatkeresztje van. Két hónapig volt a fronton. Dobó István, 31 éves, róm. kat. vallásu, lakatos, volt tengerész-őrmester., Csapatkeresztje és sebesülési érme van. A fronton öt évig Yuli ■ ’ Vágó-Wilhelm 'Jenő, budapesti ille- tőségű, 35 éves, izr. vallású, nőtlen, reklámvállalkozó. A 38. gyalogezred népfelkelője. ' Hüttner Sándor szemüveges fiatal- ember, beretvált, feltűnően sápadt, aszkéta képű. Sztanykovszky Tibort Vuyu- YY LlUCLUL CMSIJ.J9 IJUViapvoLX xih’tőségű, 35 éves, izr. vallású, nőtlen, reklámvállalkozó. A 38. gyalogezred népfelkelője. Hüttner Sándor szemüveges fiatalember, beretvált, feltűnően sápadt, aszkéta képű. Sztanykovszky Tibor halvány, beretvált képű. Dobó beteges kinézésű, sánta. Valamennyien sápadtan ülnek a vádlottak padján. A legélénkebb közöttük még Vágó- Wilhelm Jenő. A vádlottak kihallgatása után a bíróság tagjai leteszik az esküt, majd a bírói szakértőket és a tárgyalásra kirendelt gyorsírókat esketi meg a bíróság. • Zoltán László elnök rendeletére az egyik főhadnagy felolvassa a tárgyalásra beidézett tanuk névsorát, akik közül özv. gróf Tisza Istvánné és Almásy Danisé képviseletében dr. Ulamh Ferenc jelent meg. Tanúnak fogják kihallgatni Friedrich Istvánt, Kéri Pált, Fényes Lászlót, Lukachich tábornokot és még sok mást. A vádirat a következőképpen szól:,?" Vádat enelnek Hüttppf Sándor ellen a katonai büntető törénykönyv, 11. és 413. §-ába ütközés 416. §-a szerint bünetendó^mum miatt, mint aki tettestársa volt 1918. októberi 31-én délután 5—6 óra között gróf Tisza István meggyilkolásában, a mikor is fő tartotta fenn az összeköt-', tetést az utcáról a közvetlen tettesesekkel. '.'■■■'. 1 Sztanykovszky Tibor ellen szintén e paragrafusokba ütköző és még azonkívül szökés miatt emeltek vádat. 1 Dobó István ellen mint tettestárs, ellen, aki a villa halljában lövésre kész helyzetben fegyverrel segített a másik két gyilkosnak. " * Vágó"Wilhelm Jenő ellen a tényleges állományból való szökés bűntette miatt emeltek vádat. A vádlottak egybehangzóan vallják, mondja a vádirat, hogy 1918. október 31-én öt óra tájban két szürke katonai autóval az Astoria-szállóból Tisza lakásához mentek. Az autók ülése alatt már katonai lőfegyverek voltak el- rejtve.Az első kocsin a soffőr mellé ült Kéri Pál, Dobó, Gärtner és Sztanykovszky. A második autóban ültek Csernyák, Hüttner, Klondekker Sándor, Láng Lajos és Pogány József. Az útvonalat Kéri Pál írta elő és ezt a következő volt: Magyar-utca, Grófi Károlyi-utca, Múzeum-körút, Sándor- utca, Sándor-tér,Rákóczi-tér, Német- utca, Népszínház-utca, Rákóczi-út, Miksa-utca, Dohány-utca, István- és Hermina-út. A Hermina-út és az Erzsébet királyné-út keresztezésénél Kéri Pál leszállott, eltávozott, majd rövid idő múlva visszatért. A sofőrök az új autókkal elvonultak az Erzsébet királyné-uti taxiállomásra, a kocsiban ülők pedig a villa felé haladtak és a Roheim-villa kerítésénél állottak meg, ahonnan a lépcsőn át a villára nyílt kilátás. Az első csoportból Pogány József vezetésével Lanovics-Horváth, Dobó és Gärtner léptek be a villa területére. A villa bejáratánál álló csendőr jegy, vérét Pogánynak átadta. Ezután vala-mennyien a villába hatoltak. Horváth, Sztanykovszky és Gärtner ment a hallba, ahol Tisza István elébi