Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
Budapest, 1921 * Pént QrC *s. Előfizetési árak : Egy hónapra ... 25.— korona Negyedévre ...... 70.—korona Félévre 740.— korona Egész évre........250.— korona Külföldre 1 hóra 55.— korona Egyes szám ára 2 korona. Politikai napilapJ . S , . ••• Felelős szerkesztő Miklós Andor Mi*a 7 top no. 1 évfolyam • 220. szám. Szerkeszőség: kerület, Erzsébeti körút 7• Jeladó hivatali VIII Erzsébeti körut 18—20*&Mm Fiókkiadó hivatalok: D. Vilmos császáriát 14. szám és IO. nácr utca 12- Wien: Kohlmarkt 7. A legjobb propaganda a kommimizmus túlkapásai és belsía rothadtsága ellen a harmadik Internacionálé moszkvai jegyzőkönyve. Ennél érdekesebb, de izgatóbb olvasmányt a világirodalom egyetlen kitűnősége sem eszelt ki. Belőle világosan kitetszik, mily zavar uralkodik e megkótyagosodott agyvelőkben, milyen szöges ellentétben vannak egymással a bolsevizmus vezérei még a vezéreszmék tekintetében is, mennyi vért és pénzt vetettek oda már eddig egy tébolyult idea oltárára. A harmadik In-ternacionálé kiábrándította azokat a szélsőpárti szocialistákat, akik e gyülekezetben megjelentek és még nagyobb óvatosságra intette a mérsékelteket, a politikai belátással megáldottakat, azokat, akik meg tudják mérni a célok és eszközök egymáshoz való viszonyát, és nem indulnak agyrémek után, hogy milliókat magukkal rántsanak az örvénybe. Fájdalom, a magyar munkásság 1919 márciusában nem mutatott annyi politikai böleseséget, amennyi elegendő lett volna az első forradalom zavaros árjának, szabályozására és egy még súlyosabb következésű forradalom elhárítására. A katasztrófa megtörtént. És nyomában nemzeti létünk pillérei rendültek meg, évezredes nemzeti erkölcsünk sodródott örvény szélére, nemzeti becsületünkön ejtettek foltot a világ csúfjára. De a mi példánkon okult a világ. Az angol munkásság már rég megtagadta és megbélyegezte a kommunizmust, főképpen pedig a proletariátus diktatúráját, minden diktatúrát, így határozott a francia munkások szervezete is. Most a cseh szociáldemokrácia esküszi el maszától ünnepélyesen a harmadik Internacionálét, sőt kizárja kebeléből mindazokat, akik a nevezetes moszkvai gyűlésben résztvettek. Mert a szociáldemokrácia és a bolsevizmus egymásnak halálos ellensége. Erre a politikai maximára mi tanítottuk meg Európa népeit. De rettentő iskolapénzt kellett fizetnünk azért, hogy ennek a bölcseségnek mélységét és igazságát a magunk kárán megtanuljuk. Er kitván-Kengszer határt Londonban fogják megállapítani Mitlerarpd nem tiszta tanácskozáson a szovjetkocsmároy képviselőjét ! / Berlint, szeptember 16 (Az Est tudósításától) Mai kelettel táviratoztak Parisból : Lloyd George a brit,kormány nevében hivatalosan azt ajánlotta a francia kormánynak, hogy tartsanak Londonban tanácskozást a litván-lengyel határ megállapítása és a két állam ,jó viszonyának helyreállítása céljából. A párisi lapok, amelyek Lloyd George kezdeményezéséről ma hírt adnak, azt a reményüket fűzik hozzá, hogy az angol miniszterelnök a tervezett napirendet valószínűleg sok más fontos problémával is ki fogja bővíteni. Millerand csak olyan feltétel alatt fogadta el az angol kormány javaslatát, ha a tanácskozáson az orosz szovjet kormánynak egyetlen képviselője sem lesz jelen és semmiféle olyan kérdést, nem tárgyalnak, amely Szovjetoroszországgal függ össze. A lilv£n kormány éS Sduas sivcscjásitása rendelt el Bécs, szeptember 16 A Neue Freie Fresse jelenti Stockholmból. Az Aftonbladed jelentése szerint a litván kormány a lengyel-litván határsurlódások miatt a legsürgősebb mozgósítást rendelte el a 17—35 éves összes litván férfiakra. Millerand nem akar köztársasági elnök lenni Berlin, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) A párisi Matin ma reggeli számában kiküldött tudósítójának Génfből keltezett következő táviratát közli: Millerand ma utazott vissza Parisba s egyenesen Rambouilletbe megy. Ha nem sikerül neki Deschanel elnököt lemondási szándékának megmásítására rábeszélni, akkor pénteken minisztertanácsot hív össze, hogy megtegye a kellő intézkedéseket, amelyeket a helyzet megkíván. Első dolga lesz akkor a szenátus elnökével tanácskozni. Lehetséges, hogy már a jövő hétre összeül a nemzetgyűlés Versaillesben. Millerand megtagad minden fölvilágosítást, van azonban valami, amit a nagy nyilvánosságnak joga van tudni, nevezetesen az, hogy a miniszterelnök semmi szín alatt sem akar a köztársaság elnöke lenni. — Nem, nem és ezerszer is nem — mondta makacsul Millerand. — Ha van valami igazság abban, hogy némi szolgálatot tettem hazámnak ebben a nehéz időben, akkor az csak azért lehetett, mert azon a helyen vagyok, ahol szolgálhattam hazámat és ahol maradni is kívánok, amíg a törvényhozás bízik bennem. Az Elyséeben nem teljesíthettem volna olyan szolgálatokat, mint aminőket — ahogy mondják — teljesítettem. Semmi szín alatt sem akarok jelöltként föllépni az elnökválasztáson. — Hátha önnek a parlament ezt kötelességévé teszi? — vetette föl a kérdést Millerandnak egy meghitt barátja — és a miniszterelnök így válaszolt nagy élénkséggel: — Akkor is elhárítom magamtól az elnökséget, mert kötelességem megakadályozni a parlamentet abban, hogy valami bolondságot csináljon. / ■ A dolog tehát úgy áll, hogy Millbrandnem lesz az elnökjelöltek ?között/de nem kell azt hinni, hogy sirány van elnökjelöltekben. A legsűrűbben emlegetik Jonnart-t. Pas de Calais departement szenátorát, akinek nagy a tábora, de kemény ellenfele akadhat Raotul Peresben, ha ugyan elvállalja a jelöltséget. A Matin parlamenti tudósítója írja, hogy a nemzetgyűlés egybehívásának időpontja tekintetében két áramlat van a kamarában. A képviselők egy tekintélyes csoportja sürgeti a kormányt, hogy az elnök lemondólevelét mihamarább hirdesse ki a törvényhozás házaiban, ne vesztegessen időt, mert a nehézségek, amelyek az elnökválasztás elé torlódnak, könnyen nyílt parlamenti ■válságra vezethetnének. A képviselőknek ez a része már a jövő hétre akarja összehívni a nemzetgyűlést, hogy megválassza Deschanel utódját. Ezzel szemben igen sokan vannak, akik félnek minden elhamarkodástól s azt szeretnék, ha a kormány és Leon Bourgeois, a szenátus elnöke, addig halogatná a versaillesi nemzetgyűlést, míg szenátorok és képviselőket egyetlen egy jelölt személyében tudnak megállapodni.. Japán Képviselni a népszövetség Közgyűlésén / Genf, szeptember 16 . (Magyaar Távirati Iroda) A japán kormány tudatta a népszövetségiőtitkárságával, hogy Japán a népszövetségnek november 15-én kezdődő közgyűlésén a következő háromtagú delegációval képviselteti magát: báró Hayashi londoni nagykövettel, őrgróf Ishii párisi nagykövettel és báró Megata volt miniszterrel. A delegációt harminc főnyi titkárság kiséri, közöttük néhány meghatalmazott követ és több diplomata. A szerb kormány intézkedései D’Annunzio ellen Laibach, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) Belgrádi jelentés szerint Vesnics miniszterelnök arra a hírre, hogy kikiáltották Blume függetlenségét, nyomban tanácskozásra ült össze a hadügyminiszterrel, aminek eredményeképpen a zágrábi negyedik hadtest parancsnokát, Vasics tábornokot utasították, hogy fegyveres erővel akadályozzon meg minden kísérletet, ha D’Annunzio csapatai át akarnának kelni a határon. Az oroszok romlott gabonát szállítottak Olaszországnál! Zürich, szeptember 16 (Budapesti Tudósító) A Giornale d’Italia.kifejti, hogy a nagyhangonhirdetett orosz gabonaszállítás nem felel meg a hozzáfűzött várakozásnak. A trapolyba érkezett Pietro Calvi tényleg hozott négyezer tonna gabonát, ez azonban teljesen használhatatlan, romlott állapotban van, földdel, szeméttel és régi rongydarabokkal van összekeverve. A szállított zab pedig oly tűrhetetlen szagot árasztott, hogy a rakodómunkások csak minden másodnap hajlandók dolgozni. Ezek után a lap a lehető leghatározottabban foglalt állást az Oroszországgal kötött szerződések ellen és rendkívül sajnálja, hogy Olaszország Oroszországnak már eddig is küldött áruszállítmányokat Franciaország újabb kártérítési igérlyertet támaszt Németországgal szemben Berlin, szeptember 16 (Az Est tudósítójától) Franciaország újabb kártérítési igényeiről a következőket jelenti a Temps: A berlini francia nagykövet megjelent a birodalmi külügyi hivatalban, és tiltakozást jelentett be, amiért a kieli csatornán megakadályozzák a fegyvereket és lőport szállító hajók átkelését, mint ahogy azt a munkások szakszervezetei elrendelték. A nagykövet utalt arra, hogy ez az eljárás megszegése a versaillesi békeszerződésnek s ennek következtében a párisi nagykövetségi konferencia kénytelen lesz Franciaország újabb kártérítési igényeivel foglalkozni.