Az Est, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
r T— Ószeresek és zeftárusok között a Telki-téren — Az Est tudósítójától — A Teleki-téréig minden csendes. A Táróiban napok óta célzatosan terjesztett rosszakaratú tizeszteléssel ellentétben megállapíthatjuk, hogy az ószeresek és zöldárusok ipartestülete között 4 a legteljesebb egyetértés uralkodik. V . Ószeres és zsibárus között a különbség tudvalevőleg a következő. Az ószeres hatósági engedélylyel házrólházra jár, ott szerzi be a portékáját, amit aztán a Teleki-téren levő nagy közös ószeres-csarnokban bocsát áruba. Ezek tehát egész nomád életet élnek. Nevezik őket handiának is. A zsibárus a hatóság által kijelölt helyen állandó bódét épít magának és ott árusítja az ószeresek csarnokában beszerzett holmit. Mindenkinek van sátra. Ez a fejlődési fok a népek életében a földmivelés és vele kapcsolatban az állandó letelepülés kezdeteinek felel meg. A „népper“ zsargon kifejezés, szélhámost jelent. Ezek a jognélküli árusítók, akiket a rendőrség a gyakori razziákon százával fog el. Nem nehéz észrevenni, hogy az ószeresek és zsibárusok viszonya tulajdonképpen hivatalosan szervezett és hatóságilag engedélyezett láncolás. Akárhogy tiltakozott is ez ellen Frei Ignác és családja, akiket a zsibárus ipartestület irodájában találtam. Frey Ignác ipartestületi pénzbeszedős, legnagyobb bizalmatlansággal fogadott. Egyáltalában nem akart nyilatkozni, míg végül segítségemre nem jött a leánya : — Ugyan, papa, a szerkesztő úr egy érdekes cikket akar írni, hát mondjunk el neki egyet-mást. Neki kell ez... És mindjárt el is kezdte a magyarázást. . — Én egészen objektívan beszélek, ügyvédné vagyok, nem csarnokba való asszony. A csarnok az egy nagyszerű intézmény, mert, ugye, a Brachfeld nem árul uraságoktól levetett halmot A szegény ember olcsón vehet itt. Megjegyzem, én sohasem szoktam a csarnokban vásárolni. Nem táncolnak a Teleki-téren, csak máról-holnapra megkeresik a kenyerüket. _ Úgy bizony, úgy bizony — szólt itt közbe az öregasszony, a papa is morgott valamit és ettől kezdve csodálatos összjáték kezdődött. A szemükkel folyton integettek, szó közepén akasztották meg egymást, ha valamelyik veszedelmes témába fogott. A fontosabb helyeket mind a hárman kihangsúlyozták. Beszéltek a neppolokról, a kiknek az ébredők akarják kijárni a jogot. Ezzel szemben ők évtizedes jogaikra hivatkoztak. Az öreg zsidó folyton a jegyzetemberes gyanakvón, a lánya meg folytatja. — Nem életerős, vad, szilaj emberek az ószeresek, öreg emberek mind. Az Ipartestületnek 964 tagja van és Számuk most rohamosan nő, ez idén száz új tag jelentkezett már, eddig évente 10—20 volt a szaporodás. Megkérdeztem, hogy keresztények is jelentkeznek-e és ezzel óriási zavart támasztok. Nem tudják mit mondjanak, mi lesz jobb. Egymás ellen beszélnek egy pár percig, összevesznek, míg végre a leány ura lesz a helyzetnek : — Itt nincs zsidó és nincs keresztény, jog szerint megy. Az öreg pedig szintén magához tér: — Az ószeres ipartestület soha felekezeti politikát nem folytatott. Ettől egészen megnyugszom és felkeresem bódéjában a zsibárus ipartestület elnökét. Tomasik István cipőt árul és panaszkodik, hogy nem tudnak megélni. A tagok száma itt is olyan arányban emelkedik, mint a másik testületben,amelyikről szintén a legmelegebb rokonszenv hangján emlékezik meg. Most 250 tagja van a testületnek. Panaszkodik a neppolókra, akik kihúzták a sátorból a vevőket. Most a rendőrség megtisztította a teret és ezek átköltöztek a Haller utcába. De ő is, mint az előbbi család, rögtön hozzáteszi: — Nem rossz emberek azok sem, kérem, nem is szélhámosok, nem is tol-i vajok. Szegény sajnálatra ráéltő emberek, akik nem tudnak másképpen megélni. Nagyon nehéz az élet, nagyon nehéz!... * Péntek, 1920. szeptember 17. Massaryk előadást tartott Budapesten Csehszlovákiáról —Az Üst tudósítójától — A minap a rendőrség a Rákóczi-út egyik nagyon ismert házában házkutatás alkalmával rengeteg sok tót agitációs iratot talált, amelyekből nyilvánvaló, hogy a csehek és tótok már évekkel a háború előtt előkészítették Magyarország feldarabolását. Az iratokat Magyarországon nyomtatták és Magyarországon nyilvánosan terjesztették. Tót tankönyveket nyomtattak, amelyek azt tanítotték, hogy Árpád apánk tót volt és szlávokat vezetett be ebbe a hazába. Csak későbben jöttek be szerintük azok a magyarok, akiket mi kunoknak nevezünk. Ezt a tankönyvet tót iskolákban általában használták. Még megdöbbentőbb adatokra bukkanunk a Nasa Zasztava (A mi zászlónk) című tót politikai és gazdasági folyóiratban. Ez a folyóirat 1911. márciusi számában Massaryknak, az akkori egyetemi tanárnak egy előadását közli, amelyet ez Budapesten egy tót «magánkörben tartott 1911. február 23-án. Az előadás a kis nemzetekről szól és frázisai meglepően hasonlítanak Wilson hírhedt 14 pontjához. Abban az időben, amikor Magyarországon még a Cseh-Szlovákia szót sem ismerte senki, Massaryk a cseh-szlovák egységről beszélt híveinek és utasítást adott nekik a tótságnak minden vonalon való megszervezésére. A cikkből, amely láthatólag enyhített átírása,egy zárt körben tartott előadásnak, a következő részleteket, közöljük: »Mint a munkás, aki egymagában gyengének érzi magát, munkás,társaival szövetkezik, úgy a kis szláv népek is szövetkeznek egymással, mégpedig nemcsak irodalmi téren, hanem politikailag is. Szűr Lajos a kis szláv nemzetek összefogását Oroszország védőszárnyai alatt képzelte, később a politikát is túlszárnyalta a nemzeti érzés, mert ez természeti követelmény. Egy állam sem tisztán nemzeti, de Magyarország kivétel a nemzetiségi államok között, mert itt a magyar kisebbség uralkodik a többségben levő más nemzetiek felett. Mi tehát a tennivalónk ? Dolgoznunk kell nemcsak irodalmi és politikai, hanem gazdasági téren is. 1. Szervezni kell a nemzetet. 2. Nagy baj, hogy nincs nagy tót város, ahol centralizálni lehetne mindenféle szervezkedést, kisebb városok központnak nem felelnek meg. Csehországban is ragaszkodik a németség Prágához, egyetemi és más kérdésben is, bár Prágában kisebbségben van. Nekünk is ki tudja, nem felel-e meg jobban Budapest, mint más vidéki város ? 3. Csehszlovák egység. A csehszlovák egységet irodalmi téren a következőképpen kellene megszervezni : A tudományos irodalom cseh nyelvű legyen. Szépirodalomból tanuljuk meg egymás nyelvét, de tanuljuk meg az orosz nyelvet is. Ám a közeledés ne legyen meddő tanulmány, teória, hanem praktikusan hasznosítható legyen. Gazdasági téren első lépés az egységes szláv bank megalapítása. Itt csak kikapott mondatokat közölhetünk, de a cikk szerkezeti egyenetlenségéből ennél a pontnál egészen világosan érezni, hogy itt az előadás nagy részét még sem merték lenyomtatni. A cseh-szlovák egységnek csak az irodalmi részét tárgyalja részletesebben, a gazdaságira csak utal és a politikait nem is említi meg. 4. Zsidók. A tótok közt a zsidók magyarok voltak, a csehek közt németek. Ma már közelednek a csehek felé. Vak antiszemitizmus nem helyes a tótok részéről sem, ami kifogás van ellenük, azt a szemükbe mondjuk meg, szorgalmat, élelmességet tanuljunk tőlük. 5. Tótok és magyarok. A tótok keveset tudnak a magyaroktól, pedig figyelemmel kell kisérni minden mozdulásukat. A magyarosítástól nem félek. A magyar kultúra még a magyarság számára is kevés, nemhogy hódítani tudna. A magyarosítás felületes külsőségekben megnyatkozó, nem hat a lelkekig. Hogy a Magyarország megsemmi— Az Ezt tudósítójától — / A Városi Színházat nagyis zavarba hozta egyik legnépszerűbb művésznője, Balásthy Iréfa. A művésznő tegnap nem jelent meg a színházban s a szerepébe másnak kellett beugrania.a hermelines nő előadásán. A szeszélyes Palásthy Irén három héttel ezelőtt egy hirtelen elhatározással nőül ment Bartsch amerikai imprezárióhoz és két héttel ezelőtt egy másik hirtelen elhatározással nászútját félbeszakítva és boldog férjét a faképnél hagyva, visszajött Budapestre. Most pedig egy harmadik hirtelen elhatározással itt hagyta a színházát és a férjével, aki utána jött Budapestre, megint elutazott Budapestről. Mi Színházi körökben nyomban a legfantasztikusabb hírek terjedtek el Palásthy Irén .,szökéséről“; azt beszélték, hogy férje egyenesen elrabolta, erőszakkal lecipelte a lakásáról, beledobta egy nagy autóba és elvitte. A dolog azonban nem egészen így történt. Palásthy Irén elutazásának hírére felkerestük Rákospalotán lakó szüleit. Rákospalotán a Zápolya utca 47. szám alatt lakik Palásthy Irén atyja, Pollák Sándor cipészmester a feleségével. Az öreg mester beteg és már nem foglalkozik a mesterségével. Palásthy Irén anyjával beszélgettünk, aki bécsi asszony és csak németül beszél. Elmondta, hogy Palásthy Irén azóta, hogy visszajött Bécsből, napnap után kapta a leveleket és sürgönyöket Bartschtól. Mire megérkezett Bécsből, már itt várta egy hosszú sürgöny és azóta nem múlt el nap a nélkül, hogy távirat vagy levél ne érkezett volna, összesen tizenöt táviratot küldött Bartsch és ezekre a táviratokra Irén kimerítően válaszolt, ugyancsak táviratban. Távirati után beszélték meg az egész elutazást, úgy hogy mire Bartsch kedden este megérkezett, már minden elő volt készítve. — Erőszakkal hozták el a leányomat Bécsből, mondotta Pollákné, lebeszélték arról, hogy Amerikába utazzék és elhagyja Budapestet, ahol olyan nagy sikerei voltak A honvágy is elfogta a lányomat, aggódott miattunk, hogy mi lesz velünk, ha olyan hosszú időre és olyan messzire elutazik. Hazajött, de nagyon bánkódott férje után és mikor a sürgő,nyöket kapta, azonnal tudatta vele táviratban, hogy szívesen kimegy sítésére irányuló munka mennyire egységesen folyt minden részről, arra nézve érdekes adat az említett folyóiratnak egy másik száma, amely elárulja, hogy a tót agitáció összekötte- tésben volt a destrukció főfészkével, a Galilei körrel is. Ez a szám közli ugyanis Hodzsa Milánnak egy előadását, amelyet a Galilei körben tartott »nemzetiség, sovinizmus és demokrácia« címmel. Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár, de a közlésüket szükségesnek látjuk, hogy kinyíljanak végre a szemeink s lássuk, hol kezdődtek valójában azok a szörnyű mulasztások, amire idáig juttattak minket vele Amerikába, ha érte jön. Hétfőn este játszott leányom utoljára a Városi Színházban. Olyan napokon, amikor a színházban előadása volt, a Royal-szállodában lakott. Kedden este operát adtak a Városi Színházban és így leányomnak nem volt szerepe. Már délután hazajött és itthon várta meg a férjét, aki a délutáni vonattal érkezett meg Bécsen át Berlinből. Kedden este nálunk voltak és itt kint is aludtak, Irén leánykori szobájában. Reggel a bécsi vonattal elutaztak Bécsen át egyenesen Berlinbe, ahonnan 22-en utaznak tovább Amerikába. Előzőleg idősebbik lányom, aki itt kint Rákospalotán van férjnél, felkereste Irént a Royalban, ahol már minden be volt csomagolva és a podgyászt elszállította, hogy ne legyen feltűnő, előre a pályaudvarra, mire Palásthy Irént elszöktette a férje 3. oldal xxxxxxxxxx X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x;.-XX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X iX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X $ X X X 5