Az Est, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

4. oldal. vél, ilyen tartalmú levelet irt ! — Hüttner:: Igen. Az elnök: Az egész írás olyan óvatos hangnemben van tartva, hogy abból kiérezhető az az aggo­dalom, hogy a levelet elcsipil. — Hüttner: Ezzel mindig számol­tunk. — Az elnök: Tehát úgy kí­vánták a dolgot a levélben feltün­­tetni, hogy ha esetleg elfogják is, ebből az lássék, hogy azért akar­ják visszavonni a vallomást, mert ez az igazság. — Hüttner: Igen. Az elnök: Tehát megmarad a mellett, hogy az ön beismerő val­lomása a valóságnak megfelelt — Hüttner: Igen. — Az elnök: Nem azért vállalta ön is a Tisza-ügyet, hogy nagyobb büntetéstől mene­küljön, példáid a zendülés miatt. — Hüttner: Az kérem kisebb, az csak tíz év. — Az elnök: Igen, de Sztanykovszki úgy tálalja fel ne­künk a dolgot. Ő azt mondja, neki kilátásba helyezték, hogy ha nem vállalja, akkor háborúban elköve­tett zendülésért fejbelövik. — Hütt­ner: Ez nem lehet. — Az elnök: Önnek senki sem tett ilyen nyi­latkozatot­? — Hüttner: Én isme­rem a katonai törvényeket. A zen­dülés miatt eljárás folyik ellenem ás a Tisza-ügy erre csak súlyos­bító hatással lehet. . Az elnök (Sztanykovszkihoz) : Mondja meg, hogyan került ez a levél a maga feleségéhez ? — Sztanykovszki: Én küldtem ki neki, nem ezt, hanem az eredetit, a mely egy kis zöld papírra volt írva. — Az elnök: Miért ir ebben oly dolgokat, a melyek a szavahi­hetőségét erősen gyengítik. Itt oly dolgokkal gyanúsítja a feleségét, hogy az ő iránta, való kíméletből és nem is ismerem­ azokat. Sz­tanykovszki : Kérem, ezek a mi privát dolgaink. Én nem számí­tott­am arra, h­ogy­ ez a levél a nyil­ván­osságra k­erül. — Az elnök: A leve­lnek egyéb részei a valóság­nak megtelnek ? — Sztanykov­­szki\l­é^. Nemcsak zendülésről volt szó, hanem felségárulásról és lázadásról is. — Az elnök: Miért volt szükséges, hogy Hüttner oly részletesen leírja, hogyan vonja vissza vallomását ? Sztanykovszki: Hüttner recept­jét én nem követtem. A hadosz­­tálybiróságon Hüttner levelével éppen ellenkezően vallottam. — Az elnök: A levélnek sok feltűnő és furcsa része arra mutat, hogy nem az igazat akarta vallani. — Sztanykovszki: így is lehet ma­gyarázni, de nem így van. Az elnök ezután tizenöt perc szünetet rendel el. Fogorvosi rendelő­­ég beteganyagával Olaszországban, a volt osztrál­ Riviera legfrequentáltabb fürdőhelyén, havi 10 000 Lit. forga­lommal, 150,000 magy. kor. készpénzért, betegség miatt azonnal átadó. Szabad praxis biztosítva, német nyelv elegendő. Casteilani Triest, Centralpest Lasella 301. Olcsói lett az autóért! A Király Automobil Részvénytársaságnál a Michelin és Pirelli pneu­­matikok SO--v­al olcsóbbak az eddigi piaci áraknál­ Mielőtt pneum­atikot vesz, kérjen árajánlatot. — Központi iroda és raktár, VI. ker., Teréz­ körút 1/c. szám. Telefon 157—00. figflflEÜICSIZ lábas főzőmester, gyári­­ gyakorlattal, kerestetik­­ a Miskolci Konzervgyár­­ részv.-társ.-nál, Miskolcon ! Cipőkereskedősegéd és elárusitónö­v csakis szakmabeli, felvétetik Székelynél, Museum-körut 7. Honty Sándo­r és József fanagykereskedök, Budapest, V., Bálvány-utca 8 Wien,1., Adlergasse 12 Tűzifái, épü­lésfa, szö­viszt£mfa vagontételekben Telefon : 21—69. K­üfők és Cukrássiparosok Részvénytársaság VII., Baross-tér 15., telefon: József 49—78 keres alkalmas helyiséget és raktárt. Amerikai magyarok címei ezrenként 5000 koronáért, csakis igazol­tan elsőrangú kereskedelmi vállalatoknak eladod Érdeklődni csakis telefonon d. e. 10-12 között: 59-00 A költségvetés vitáját folytatta ma a Ház Gr­­eger beszéde a munkáskérdésről / Jf — Az Est tudósítójától -f A nemzetgyűlés mai ülését három­negyed t­izén egy órakor nyissotta meg Rakovszky István elnök-/A t­erem­ben alig van néhány kérnviselő, mire Sándor Pál a tanácskozásképesség megálla­pit­ását kéri.­­ Az elnök az ülést öt percre fel­függeszti.­­ / Az ülés újból való megnyitása után a Ház folytatja a költségvetés difertt­ s vitáját. 'Az első szónoki : Griejjer. A közös külügyminiszté­rium képviselői, úgymond, az össz­­monarchiát képviselték, a magyar ér­dekekről tudni sem akartak. Kérem a külügyminisztert, hogy ezeket az em­bereket távolítsa el és legyen gondja arra, hogy külföldi képviseletünk demokratikus legyen. A purfikációt ne a rangban és születésben, hanem a rátermettségben keressük. Sajtó­ügyekben is otthonos, közgazdasági összeköttetéssel rendelkező, ügyes, jómodorú agitátorokra, nem pedig költséges reprezentánsokra, úri di­lettánsokra van szükségünk. Benes és Masaryk a háború alatt Párisban egy bérház negyedik emeletének egy szobájában húzták meg magukat. Az ő példájukból tanulhat a mi diplo­máciánk. A magyar külföldi képviselet tá­maszkodjék a külföldi magyar koló­niákra. " A külföld magyarjai pedig hirdessék mindenütt, hogy Magyar­­ország ment­ette meg a középkorban a kereszténységet. Japán nagykövet­séget állított fel Konstantinápolyban, mert tudja, hogy a turáni tájnak jövője van. Nem tartja-e kívánatosnak a kül­­ügyminiszter, hogy Joapánban külügyi képviseletet állítson fel ? Nemcsak a forradalom tényezőinek könnyel­műsége és rosszindulata játszotta át az elszakított részeket az ellenség kezére, hanem elhibázott politikánk is. Ebben a kérdésben a külügyi kor­mány inkonzekvens, mert "ugyan­akkor, a­mikor a tót osztályt mel­lőzte, román kormánybiztost neve­zett ki. Az örökös járvány- és szénszünet kultúrválságra vezet egy országban, a­melyben a lakosság nagy százaléka analfabéta. A háború után azok a nemzetek nyerik el miin­den téren a pálmát, a­melyek a nevetés terén a legtöbb eredményt tudják felmutatni. Fel­tétlenül át kell vennünk a műveit nyugati nemzetektől, a nyolc éves­­kötelező oktatást. Neki büntető rejt­­kezé­sekre van szükség, hogy az isko­lákra rászorítsuk a nép gyermekek, hanem a szociális viszonyoknak javít­á­sára. Sajnos, nincsen alsó- és közép­fokú mezőgazdasági iskolánk. Ezen a visszás helyzeten feltétlenül segíteni kell, ha műveltebb kisgazda és föld­­művesosztályt akarunk teremteni. A közoktatásügyi minisztérium nem akarja a Nemzeti Színházat és az­­ Opera­házat az állami kezelésből kiadni, dacára annak hogy ez nagy terhekkel jár. Igaz, hogy a magán­színházak nagy része olyan, hogy oda a komoly nemzeti művészet, irodalom csak vendégségbe jár. Ezek a színházak lebujok, a­hol idegen kufárok nemzetrontó, er­kölcsöket bénító, parázna és mil­­évészietlen darabokat adnak elő. Elismerem, hogy a Nemzeti Szín­háznak erkölcsi és művészeti szem­pontból nagy­a jelentősége, de nem győzöm hangsúlyozni, hogy szüntesse be a kultuszminisztérium az állami színházaknál a pazarlást, a fölös­leges kiadásokat, a túltengő potya­­jegyrendszert. Áttér népjóléti kérdésekre. A mun­kásság, ügye az egész ország ügye. Mindig szem előtt tartotta a munká­sok érdekeit. A szociáldemokraták azon kese­regnek, hogy nincs a parlament­ben képviseletük. Ez nem áll, elegen vagyunk itt, a­kik a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartjuk. Ha a szociáldemokrata­párt részt vett volna a választási küzdelemben, talán sikerült is volna egy-két mandátumot megszereznie és képviselői nem érezték volna magu­kat elszigetelteknek ebben a Házban. Másrészt azonban sehol sem félnek annyira a szociáldemokratáktól, mint nálunk, a­mióta a fuzionált szocialista és kommunista párt annyi vért on­tott és annyi szégyent hozott az or­szágra. A polgári­­társadalom igenis fél a szociáldemokratáktól, nem a­­munkásságtól,aj,hanem­­ a szociálde­mokrata munkásságtól. • Ha a munkásság tántorít­hatatla­nul ragaszkodik szociáldemokrata el­veihez, ám tegye, de tény, hogy el­vesztette jogát, hogy a rendért és konszolidációért folyó harcban mint küzdő fél jelenhessen meg. Ezzel nem azt mondom, hogy terjedésüket kivételes intézkedésekkel akarnék gátolni. A kérdés csupán rendőr­­kérdés, olyan értelemben, a­hogy Theisz kezelte a szocialista kérdést. A szociáldemokrácia elleni küzde­lem a leghatásosabb akkor lesz, ha becsületes szociális politikát folyta­tunk. Sajnos, ezen a téren igen kevés történt. A szociáldemokráciát a vádlottak padjára ültették. Én melléje ültetem a múlt idők parlamentjeit is. Sok bű­nük van a szociáldemokráciával szem­ben, a­mit nekünk kell levezekelni. Mindenekelőtt szabályozni kell a gyer­mekmunkát. A népbiztosítás kiépí­tése is olyan feladat, a­mely elől elzár­kózni nem lehet. És itt van a munkanélküliség, mely egyre nagyobb arányokat ölt. A kor­mánynak kényszeríteni kellene a tőke­erős vállalatokat a munka folytatá­sára. A gyermekvédelmi intézmé­nyek egész sorozatát kell megvalósí­tani. A munkásságnak köze van az or­szág egyetlen komoly szociális in­tézményéhez, a Munkásbiztosítóhoz, de a munkásság nem azonos a Conti­­utcával és a Munkásbiztossló Ő nem lehet a kommunizmus melegágya és a forradalmak talaja. A szocialis­ták a történtek után nem hivatottak arra, hogy jogrendről és konszoli­dációról beszéljenek. Ez vezette a kormányzót és a kormányt is, a­mi­kor kiadta az amnesztiarendeletet, csakhogy ez a rendelet is olyan sorsra jutott, mint a mesebeli arany, melyet a nagy úr szolgákkal küldött ki a koldusnak és annyi kézen ment át, hogy mire a koldus kezébe került, rézgaras lett belőle. Ez történt az amnesztia-rendelet­tel is. A statisztika még nem készült, el, de tény, hogy a kérvények zömét el­utasították. A magyar kormány már van olyan erős, hogy megértő fölé­nyes bocsássa meg azoknak a vétkét, a­kik megtévedtek. Andaházy-Kasnya Béla : A kor­mány csak erőszakkal tud kormá­nyozni. Budavári László: Hogy szabad ilyet mondani.? Andaházy-Kasnya Béla: Bízza azt az elnökre. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Grieger Miklós : A pénzügyi tanács minden elképzelhető adót bizonyára ki fog eszelni, de a közgazdasági élet egyéb kiválóságaitól meg kell kér­dezni, hogyan lehet, az adóalanyokat abba a helyzetbe hozni, hogy fizetni is tudósnak. Attól félek, hogy a pénz­ügyminiszter úr adói katasztrofális helyzetet jelentenek. Az elszegénye­dés olyan nagy lesz, hogy az operá­ció sikerülni fog, de a beteg meghal. Én reám 14.000 korona hadinyere­­ségadót vetettek ki, holott hadinye­­reségem mindössze abból állott, hogy­ a proletárdiktatúra alatt­ elszedték hét tehenemet, a románok pedig negyvenhat szekér szénámat. Sándor Pál: Hát ha zsidó pap vol­nál, mennyi adót kellene fizetneti ! Grieger Miklós : A bankok milliár­dos adókat­ harácsolnak össze behoza­tali latifundiumok és egyéb mono­póliumok útján. Vájjon a vas és benzin drágításában fő érdemeket szerzett Kereskedelmi Bank oly ak­i áldozat­os-e az adófizetésben, a­z igen mohó a haszonszedésben' ? ' Kéri a pénzügyminisztert, teremtsen rendet a tőzsdén.­ A nagybankok segítségével felére szorították le a részvényeket azért, hogy könnyebben kifizethessék a váltságot. Ereky Károly: Elszedték a kis­emberektől a részvényeket! Grieger : Egyenesen a nagybankok csinálták az árzuhanást a tőzsdén. Szemére hányja a földművelés-­ ügyi miniszternek, hogy a földbirtok-, reform-bizottság tagjai között oly embert is kineveztek, a­ki esküdt , ellensége a kisbirtokos osztálynak. Folkiá­sok : Ki az ? Mondja meg a nevét ? Grieger: Majd csak személyesen fogom a földművelésügyi miniszter úrnak ezt az urat megnevezni, egye­lőre nem akarom a nyilvánosság előtt. Haypál István (kisgazda): Nem elég törvényeket hozni, arról is kell gondoskodni, hogy ezeket a törvé­nyeket végrehajtsák. A közigazgatási törvények sérelmeit sorolja fel. Több jogot kellene biztosítani a községi elöljáróságoknak. A minisz­teri megbízatásokkal és a jótékony­­célú gyűjtésekkel a legkülönbözőbb visszaéléseket követik el a falun. Csizmadia Sándor az ellenzéki pad­sorokra mutatva : Ezt a beszédet itt kellene elmondani. Haypál István: Több atrocitást sorol fel, a­melyek a vidéken még ma is előfordulnak a közigazgatás ré­széről, a törvények hibás értelme­zéséből és a rendeletek végre nem hajtásából kifolyólag. Reméli, hogy ezek meg fognak szűnni és a belügy­miniszter erélyesen fog hozzálátni a közigazgatás megtisztításához. A ja­vaslatot elfogadja. Ezután Sándor Pál szólal fel. Szerda, 1921. június /. .....................................Ilin»« A németek 20 darab tiz millió dolláros utalványa Fázis, május 31 . /(Bavas-ügynökség) A Temps jelenti: Mayer dr. német követ tegnap délután húszszarab tiz­­tiz millió dollárra szóló kincstári utal­ványt adott át a jóvátételt bizottságnak.­­ A kincstári­­ut­alványper lejárata há­rom hónapi és egytl­m.vc. 840 millió aranymárka értékűt képviselnek. Mayer die­ Mefuital jegyzéket is adott át a jóvátételi bizottságnak. A jegyzék kifejti, hogy 1. Németország 35.733.000 dollárt 150 millió aranymárka értékben már régebben megfizetett. 2. Németország most 200­ millió dollár kincstári utalványt ad át, a­mi hozzávetőlegesen 840 millió arany­­márkának felel meg. 3. Németország a jóvátételi bizott­ság számára készen tart 10 millió arany­márkát, hogy ezzel teljessé tehesse azt az egy milliárd aranymárkányi összeget, a­melynek folyó évi május 31-ig leendő megfizetésére kötelezett-’­séget vállalt. Pgs’iatingiif befözSpapir igifSESgi minden kivitelben Feldmann Jenő, Budapest, VII., Csányi-utca 1. Ifjert MtfO­R* UGJOBBMTQ rtODANYASA­I A valódi Janik­a sodrópapirt viznyo-t mással kérje minden dohánytőzsdében.­ NINCS TÖBBÉ POLOSKA mert a ZELMA-SZESZ teljesen kiirtja Kimérve kapható! Zelmanovits drogéria, Wesselényi­ utca 36. n.

Next