Az Est, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Budapest, 1022 * Szerda * február 1. Előfizetési árak: Egy hónapra *«, 60.,— karotits. negyedé-170.— korafia Féléor# 540.— íroron.« 'Sgéns- énre.........660.— korona Politikai napilap Szerkesztőségi VII kerület, Erzsébetek Seat 35s Kiadóhivatal, VII., Erzsébetek O rat JS'*~29.s3* Kd *föld 8 az fenti árak . kétszerese Egyes szám.ára 3 korona Jusztriában 5® osztr. AT« Felelős szerkesztő: Miklós Jándor FiokwkiGd.Uttkata.loko V‘S Vilmos császár*at 14. szám és IV., Váciw utca 12» Wien: I., Kohlmarkt 7« XIIb évfolyam * 26. szám. I 53 92 Nem nagy eset annak az ügyésznek az esete, aki a vonatról eltűnt és sértetlenül megkerült bőrönd dolgábantelefonálni akart a csendőrségnek, de az állomási tisztviselő nem engedte meg, hogy a telefonkészülékhez ő lépjen. Az ügyész alkalmasint megszerzi majd az ő személyében megsértett állami szuverenitásnak kijáró elégtételt. De politikusaink jól tennék, ha ebbe a bőrönd-telefonos históriába mélyebben belepillantanának. E história keresztmetszetében tisztán látható, hova vezet a lelkiismeretlen izgatás és mily rombolást hagy maga után. a demagógia. ’."Mi tehet érezzük ezekről a politikusokról a naiv jóhiszeműséget, azt, hogy amikor az osztály- és felekezeti gyűlöletet hintik szét, nem gondolnak másra, mint arra, hogy ők most politizálnak s kínálkozó konjunktúrát aknáznak ki. Másszóval friss szavazókat verbuválnak, pártjukat megerősítikés ennek a felszínen való maradását biztosítják. Azt hiszik, amikor a gyűlölködés igéjét elszórták, a hallgatóságuk éppen úgy nem tulajdonít ezeknek nagyobb fontosságot, mint ahogy ők nem törődnek velük. Hiszen csak politika az egész, népgyűlési szóvirágok, amit nem kell halálos komolysággal venni!... Elfelejtik, hogy a hallgatóság túlnyomó része még halálos komolysággal hisz a szószék frázisában. Minél lelketlenebb az a frázis, annál komolyabban. És a frázis dolgozni kezd benne, az esztendőkön keresztül lassanfelépített kötelességtudást szétmulasztja, becsületes nézetét az állammal és a közönséggel szemben való helyzetéről korrumpálja. Elannyira, hogy a hivatalnok, aki az előírt szabályok keretében mindenkinek köteles rendelkezésére állani, csakhamar pártemberré vedlik át. "Abban a vasutasban is, aki az ügyészt törvényes kötelességének gyakorlásában megakadályozta, a pártember kerekedett felül. A törvény parancsát, az ügyész kérését éshivatali kötelességtudását a politikai népgyűlésen hallott szólamnak rendelte alá. Vigyázzanak hát a politikusok a demagógiájukkal ! Ez előbb-utóbb azt ,az alapzatot porlaszthatja el, amelyen állami létünk nyugszik. ! Feisrsiá? kSzepin Buumpmtm prassele as QS&tráSc &M»rné»$r megbiso&tai Bsrsiapsstan foSySatjják a magyar-essírák gazdasági tárgyalásoikat Az Est tudósítójától . A bécsi magyar-osztrák gazdagság tárgyalások befejeztével az a megállapodás jött létre, hogy a tárgyalásokat Budapesten folytatják. Először január végére vártuk az osztrákokat, de a helyzet, utóbb úgy alakult, hogy a bécsi tárgyalások folytatását csak február közepén kezdik meg a magyar fővárosban, amikorra az osztrák megbízottak ideérkeznek. Érkezett ugyan tegnap egy osztrák bizottság, amelyről azonban kiderült, hogy határkiigazitási ügyekben kivárt tárgyalni a magyar kormánnyal és már érintkezésbe is lépett a belügyminisztériummal. Eddig Német-Ausztriával forgalmi és kereskedelmi egyezményt kötöttünk, hátra van még azonban azoknak a cikkeknek a megállapítása, amelyeket Magyarországból az osztrák területekre be lehet vinni. Magyar részről különösen azt sürgetik, hogy minél nagyobb menynyiségű bort lehessen Ausztriába exportálnunk. E körül fognak a legközelebbi tárgyalásokon az erős viták megindulni. Illetékes helyen azt várják, hogy az osztrákkokkal való tárgyalást február végéig sikerül befejezni. Szterényi elég a Központi Hitelszövetkezettől Nagy beszédben bírálja az ipartörvény javaslatlot a a nemzetgyűlés mai ülése —■ rAs Esz tudósítójától — délelőtt 10 órakor. Gaal Gasztov megjelent az elnöki emelvényen, a teremben azonban egyetlen egy képviselő sem volt jeles. Így az ülést nem tudta megnyitni. Ezután egyenként érkeznek a képviselők, negyed 11 óra tájban már,nyolcan—tizen vannak jelen, mire Gaál Gasztov elnök megnyitja az ülést. Az elnök bejelenti, hogy a budapesti lakáshivatal ügyében sürgős interpellációra adott engedélyt Bródy Ernőnek, akinek interpellációjára 3 órakor térnek át. Következik az ipartörvény revíziójáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Bródy Ernő kéri a tanácskozóképesség megállapítását s miután U. Ház, szemmeláthatóan tanácskozóképtelen, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Néhány percnyi szünet után Gdal Gesztron újból megnyitja az ülést. Bejelenti, hogy a kereskedelmi miniszter megbízásából dr. Pap Dezső kereskedelemügyi minisztériumi helyettess államtitkár lesz jelen az ipartörvény részletes tárgyalásánál. A Húz hírez hozzájárult. Ezután Kegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a foszforral való cukorgyártás eltiltásáról kötött berni egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Következik az ipartörvény terülésfáról szóló törvényjavslat résszetes tárgyalása. Az első szakasznál felszólal báró Szterényi József. — Nem kívánok — Úgymond — történelmi fejtegetésekbe bocsátkozni e javaslat tárgyalásánál, mint az előttem szóló képviselők legnagyobb része tette. A magyar, kisipar a huszadik században nem szorult arra, hogy létjogosultságát és a magyar kulturális és gazdasági életben való jelentőségét múltjával akarjuk igazolni. Kisiparunk ma erős tényezője a kultúrának és a nemzeti fejlődésnek. Grieger Miklós: Ezért akarják Matiekovitsék tönkretenni! Szterényi József: Majd rá fogok térni arra is, igaz-e, hogy Matlekovijeék tönkre akarták tenni ? Matlekovits is képesítéshez akarta kötni a kisipart és az ő álláspontjára helyezkedett a miniszter úr is, mikor rá hivatkozott a saját igazolására. A miniszter tehát Matlekovits álláspontját fejleszti tovább. Azzal sem kívánok foglalkozni, ami szintén szóba került, hogy a magyarság vagy az idegen elemek alapították meg nálunk a kisipart. Ez rég eldöntött kérdés és semmiféle erkölcsi hátrány nem származik a magyarságra abból, hogy európai történetének első századaiban a betelepedett idegen, iparosok mesterségét átvette, a németek és egyéb idegen fajok ipari tudását elsajátította, úgy hogy a, magyar nemzetnek ez ipari foglalkozás valósággal Vérévé vált. Hegedűs György: A bejött magyaroknakis volt iparuk. Szterényi József: Erről vajmi keveset tud a történelem. A szerzetesek voltak az első iparosok hazánkban. Ők létesítették, az első iskolákat az ipar tanítására és ezzel ők lettek az ipar megalapítói Magyarországon. Gazdasági és pénzügyi felépülésünk csak a többtermelés, az export növelése s ezzel egyidejűleg a behozatal csökkentése útján érhető el. Gyakorlatilag biztosan eljuthatunk a kibontakozáshoz, a kivitel előmozdításával és az exportképes iparágak fejlesztésével. Erélyes iparfejlesztési akció megindítására feltétlenül szükség van, nagyobb szükség, mint valaha volt, mert nem a kereskedelmi mérleg a döntő, mint tegnap hangoztatták, hanem a fizetési mérleg. Az iparfejlesztési akcióban nagyobb szerep jut ma a kézműiparban a kisiparnak, mint valaha. Köszönettel nyugtázza, az előadónak azt a figyelmét, a megylyei megemlékezett szólónak a kisipar érdekében való hivatali tevékenységéről, tiltakozik azonban az ellen, hogy úgy állítsák be a helysegetét, mint hogyha a liberális rendszer nem, akarta volna törvénybe iktatni, a keresztény irányzat pedig törvénybe iktatja a kisipar támogatását. "A liberális mus és a keresztúrig ■irányzat egyáltalában nem állíthatók egymással szemben, nem a liberalizmus kérdése, különben is csak a liberalizmus túlhajtása volt az, amely ellen kifogás emelhető. Én liberális voltam a múltban, annak vallom magam a jelenben és az leszek a jövőben is mindig. A liberalizmusnak azok ártottak legtöbbet, akok szemet hunytak viszszaélései felett, amint hogy a keresztény irányzatnak is azok ártanak a legtöbbet, akik , szemet hunynak visszaélései felett A szövetkezetekre térve át, én, a túloldal beállítása szerint a szövetkezeti eszme ellensége, indítottam meg az akciót a kisipari szövetkezetek érdekében. Hogy mit értek el a kisipari szövetkezetek tagjai... Pálffy Dániel: Vagyont szereztek valamennyien. Báró Szterényi József... arra talán felesleges is rámutatnom. Igaz viszont, hogy voltak a szövetkezeti alakulatoknak ferde hajtásai is, mert nagyon sok üzem csak azért alakult át szövetkezetté, hogy támogatható legyen. Ezzel indult meg a kisipari szövetkezetek diszkreditálása, amely 1,8 millió kárt okozott a Központi Hitelintézetnek, úgyhogy végül ezt az összeget az államnak kellett megfizetnie. Ami a mezőgazdasági támogatást a kisipari támogatással való összehasonlításban illeti, az 1899— 1907 közt terjedő időben a gazdasági szövetkezeteknél fejenként KJ korona, a gabonaraktári szövetkezeteknél aGJS korona, az ipari szé-