Az Est, 1922. október (13. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

Vasárnap, 1Q22. október­­. -izesz A villamosvasút 20 koronára akarja emelni a viteldíjat Szerdára összehívták a közlekedési bizottságot -­­Az Est tudósítójától . Az Egyesített Villamosvasutak igazgatósága tegnapi ülésén beje­­­­lentette, hogy a munkásoknak­­ újabb 30 százalékos béremelést kel­­­lett adni. Ez évi 400 millió korona­­kiadási többletet jelent. Ennek kö­vetkeztében az Egyesített Villa­mosvasút azt adja elő beadványá­ban, hogy kénytelen újra a tarifa­kiemeléshez nyúlni. A tegnapi ülés elvben hozzájárult a tarifa feleme­léséhez. Ma délelőtt megkezdték a fővároshoz és a kereskedelemügyi miniszterhez intézendő jelentések előkészítését, a­mi most folyamat­ban van. A villamosvasút 20 koro­nára akarja felemelni a viteldíjat. Szerdán délelőttre már össze is hívták a közlekedési bizottságot, mely ezzel a kérdéssel fog foglal­kozni. ­ Az Átvizsgál© Bizottság és a tejválalatok harca A tejfe dolgozó vállalatok drágítják és vonják el a közönségtől a tejet — Az Est tudósítójától — Az Árvizsgáló Bizottság tudva- s lévően nem teljesítette a tejválla­­­­latoknak azt a kérését, hogy a tej árát 48 koronára emeljék fel és­­egyelőre csak azt engedte meg, hogy a végleges döntésig néhány­­ korona emelést léptethessenek élet­be. Azóta szüntelenül tart a tár­­­gyalás az érdekelt felek között és egyelőre sem a bizottság, sem­ a Vállalatok részéről nem történt en­­­­gedékenység. A tejvállalatok azzal érvelnek,­­hogy a tízkoronás kérelmezett ár­emelésből 70 százalék jut a gaz­dáknak, illetve a tejtermelőknek és Végeredményben 10 koronás ár­emelésnél legfeljebb egy korona­­marad a tejvállalatoknak, ez pedig­­a fizetések és béremelések, vala- m­int az anyagok, eszközök, takar- Snányneműek, kannák, edények stb.­­rohamos drágulásának fedezésére­­sem elegendő. Az erre vonatkozó­lag beterjesztett számításokat most­­ellenőrzik a megbízott szakértők.­­ Azzal is érvelnek a vállalatok, hogy a termelők a mai bevásárlási­­áron nem hajlandók tehenészetüket , piai arányban fent­art­ani és ha magasabb árat nem kapnak, úgy e tejet ipari feldolgozásra használ­ják fel, illetve adják el és ebben az esetben késő ősszel és a télen lehetetlen lesz a főváros lakossá­gát megfelelő tejmennyiségekkel ellátni. A bizottság elé nagyon­ érdekes adatok kerültek arra vonatkozólag, hogy a tejfeldolgozó vállalatok milyen nagy aránybann emelkedő mennyiségeket vonnak el a tejfo­gyasztó közönség elől. Minthogy ő rájuk nem­ vonatkozik a tejárak maximálása és ők a termelőknek tetszés szerinti árakat fizetnek, na­gyon sok termelő máris nekik ad­ja el a tejet. Ez annál könnyebben mehet, mert a tejből a vállalatok főleg sajtot és vajat állíta­nak elő és ezeknek árszabályozása távolról sem történik oly nagy szigorúság­gal, mint a tejé, így például az úgynevezett magyar ementhali sajt, a­mely legalább öt-hat hónap előtt bevásárolt (tehát tíz-ti­zenkét koronás) tejből készült, ma olyan áron kerül forgalomba, a­mely a feldolgozott tej literje után 30—35 korona hasznot biztosít. Az Árvizsgáló Bizottság erre is kiterjeszti most figyelmek egyelő­re azonban az emelést nem enge­délyezte és dönteni csak akkor fog, ha a vállalatok részéről előterjeszt­­ tett adatokat és érveket a szakér­tők helytállóknak fogják találni. Holnapiól feexsäve gfráfiáfets a hatósá­gi és a faafésággi szsfo — Az Est tudósítójától — ! A főváros elhatározta, hogy a­­hatósági liszt és a hatósági zsír kárát holnaptól kezdve felemeli.­­Holnaptól kezdve az árak a követ­kezők: Finom tésztaliszt vagy hu­­zadara kg-ként 42 korona, főzőliszt 11kg-ként 30 korona, búza kenyérliszt­­vagy rozsliszt kg-ként 19 korona.­­A hatósági kenyér ára pedig ok­tóber 2-tól kezdve kg-ként 20 ko­­rona. A főváros a községi zsírt és Szalonnát októberben tovább áru­­­sítja a budapesti élelmezési négy 1.9. és 110. számú együttes szelvé­nyeire.­­ Október hó 1-től kezdődőleg a hatósági zsir és szalonna ára eg­­yn­ként 300 korona, szóval 100 koroná­­­­vel drágább, mint eddig, tehát a­z a két szelvény ellenében vásárol­­­­ható 40 deka zsir vagy szalonna ára 120 korona. A tanács figyelmezteti úgy a kö­zönséget,, mint az árusokat, hogy a kijelölt szelvényt az élelmezési jegyről­ egy darabban kell levágni, mert azok csak igy érvényesek és a zsir csakis az egy darabbar­ be­szolgáltatott együttes két szelvény ellenében szolgáltatható ki. ­Törpebirtokok helyett kisbirtokokat kell létesíteni A­ vármegyék gazdasági egyesületei a földreform törvény végrehajtásáról — Az Est tudósítójától — . A magyarországi vármegyei gaz- rdasági egyesületek a földreform tör­­­,vény végrehajtása tárgyában ma dél­előtt tíz órakor országos értekezletet­­tartottak a Köztelek nagytermében.­­­Az értekezleten a földművelésügyi mi­nisztérium képviseletében megjelent Schandl Károly államtitkár és B­alo­­zsovits Dezső miniszteri tanácsos, a­­pénzügyminisztériumból V­enczelly Béla és Rauscher Gusztáv miniszteri­­tanácsosok, a földbirtokrendező bíró­ság részéről Mattyasovszky Miklós miniszteri tanácsos, ezenkívül Da­rányi Ignác volt miniszter, Bernáth István, több nagybirtokos és igen sok kisgazda, különösen a Tiszán­túlról. Minden egyes­ vármegyei gaz­dasági egyesület egy-egy kiküldöttel képviseltette magát az értekezleten. Az elnöki széket gróf Keglevich Gábor titkos tanácsos foglalta el, mivel a vármegyei gazdasági egye­sületek úgy határoztak, hogy az érte­kezlet elnöki székét annak a gazdge sági egyesületnek elnöke fogja be­tölteni, a melynek vármegyéje a legnagyobb területű. Alelnökök : gróf Somssich László, az OMGE elnöke, gróf Almássy Imre, továbbá dr. T­urányi Ferenc lettek. Gróf Keglevich Gábor elnöki meg­nyitójában rámutatott a földbirtok­reformtörvény nagy horderejére, majd az élelmiszerek drágulásá­ról beszélt. Hangsúlyozta, hogy ha nagy termőterületek rosszabb kezek­be kerülnek, akkor természetesen csökken a termelés és a drágaság fokozódik. A földreform végrehaj­tása a közérdek hátrányának el­kerülésével szükséges és a magyar földbirtok­osság ez elől sohasem zár­kózott el. Utána Buday Barna gazdasági főtanácsos, az értekezlet főelőadója ismertette a földreform végrehaj­tását. Mindenekelőtt a panaszokra reflek­tált. Utalt arra, hogy máris százezer katasztrális hold földet használtak fel birtokpolitikai célokra. A föld­­bir­tok rendező bíróságinál egyetlenegy ügyet sem akadályoztak meg. Téves az a vád is, hogy a birto­kosoknak érdekében volna a végre­hajtás megakadályozása vagy meg­­lassítása, mert ha már meg kell történnie ennek az amputációnak, kívánatos, hogy a birtokosság mi­hamarabb túlessék rajta. Az értekezletnek az a célja, hogy a gyakorlati tapasztalatok megbeszé­lésével támogassa a végrehajtó té­nyezők munkáját, békés módon, a kenyér csökkentése nélkül. Ismertette a­ vármegyei gazdasági egyesületek előzetes állásfoglalását. Feltétlenül szükségesnek tartják a földreform pénzügyi részének rende­zését, mert a vagyontalan földkérők e nélkül képtelenek földtulajdon megszerzésére. Kívánatos volna, ha a­helyett, hogy minél több törpebirtok gyarapíttatnék ig.V-egy barázdában, inkább kisebb­­számú de, önálló és haladásra képes kisbirtokok kialakítására törekedné­nek. Arra is törekedni kell, hogy a megmaradt birtokrészek intenzivi­­tásának fejlesztése révén a cselé­dek a régi arányban foglalkoztassa­nak. Ha mégis kiszorulnának, úgy kisbérletekkel, vagy részes földekkel volnának kárpótlandók. A kiszorult gazdatiszteknek járuléki telket vagy kis- és középbérletet kell juttatni. Buday Barna után a vár­megyei gazdasági egyesületi elő­adók kerültek szólásra. Kuszka István a Jásznagykunszolnok­­vármegyei Gazdasági Egyesület képviseletében kifejti, hogy a földbirtokos osztály nem kíván aka­dályokat gördíteni a földreform­törvény végrehajtása elé, sőt azt kívánja, hogy azt minél hamarább lefolytassák. Utána Képi János, a Pestvárme­gyei Gazdasági Egyesület nevében beszélt. Szerinte a pénzügyi helyzet hátráltatja elsősorban a földreform­­törvény kivitelét. Búzáról szóló zá­loglevelekkel akarnak most segíteni, de ezt csak akkor fogják elérni, ha ezeket a zálogleveleket el is le­het majd helyezni. A vagyontalanok , földhözjuttatása szociális szempont­­­­ból nagyon fontos, de ugyanakkor­­ számolni kell azzal, hogy be fog következni a termelés csökkenése, úgy­hogy több termelésről jó időre beszélni sem lehet. Fontosnak tartja, hogy a járási mezőgazdasági bizottság nélkül ne lehessen a vagyontalanoknak földet adni, mert ebben a bizottságban helyet foglal a gazdák minden ré­tege, nem­ csupán a községek elöl­járói, a­kik befolyásolva vannak és akik nem kedvesek a lakosság előtt. Miklós Ödön felszólalása szerint elsősorban a mezőgazdasági kultú­ra fejlesztésére kell gondolnunk. Elítéli azt a demagógiát, a­mely a földbirtokreform kérdését politikai célokra használja ki. Az egész vo­nalon a legnagyobb mérsékletet ajánlja. A zajos helyesléssel fogadott be­széd után dr. Kiár András, a Sza­­bolcs megyei Gazdasági Egyesület megbízásából tett megjegyzéseket a főelőadó beszédére. vvvw~v*vYcs^vv,'«cyv/vs/\/\A7vvv\yv 6Y5NGY@T, briluanst • bpnvMbb ya8.?as Kjro,v,Wn,t ,B. áron VeSZCk 'A Központi Városházzal szemben: 3. oldal SZEH la steyerbergi darabos, fekete, fényes ffHp@S’tS3Ee8'a cca 5200 kalória, fuvar- és vagonféte­­lekben azonnal raktárról kapható. Straissz L Ferenc, kőszénnagykereskedő, V., Kárpát­ utca 5. Telefon : József 74-40, 165-02 WDSül­éssztca épületfa,ajtó,ablak,építési­­ anyagok potom áron kiáru­síth­at­nak. Subrojtfei, Bud­a­pest,V., Pannonia-tfra 14 Fehérnemlek, víszanáruk ízléses kivitelbenFendrich Imre és társa Budapest, IV., Deák Ferenc-tír 3 Tudtas ki £rf£&estil lafuilllanál ? Keringi, Király­ u. 15­­ Telefon: József 29-91 1 Imperial Grill Rákócz,gi'Ut 90 Október hó 2-től fellépnek naponta Fröhlich és Neuhaus Nyáry Emmi és S Kállay Sándor továbbá Sándor Stefi Az étterembenI " ... J ,r 1 1 11 " öreg Banda Marci és veje váci friss Lajos muzsikál. Elsőrangú konyha

Next