Az Est, 1925. március (16. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-29 / 72. szám
ó oldal. ® r&$£€o rszág, és Németország részére vásárolják a magyar lovakat Az oroszok állítólag kazottas célokra válogatják a „ló hátú" lovakat — A r«trag*jeLek fedivtalják a lovak átszállitását Megérkezett Budapestre a görög lóvásárló bizottság Lezuhant a könnyű lovak ára ~ —Az Est tudósítójától . Tegnap délután és este rendkívül forgalmasak voltak azok a Tattersall közelében lévő kávéházak és vendéglők, ahol a lókereskedők és lócsiszárok az üzleteiket megkötik. Különböző hírek szárnyaltak a »muszka lóvásárról«, a görög lóvásárló bizottság megérkezéséről, továbbá arról is, hogy április elsején megnyílik a német határ és így újra megkezdődik a hidegvérű lovaknak Németország részére történő vásárlása.Az Est tudósítója végigjárta a lókereskedők találkozó helyeit, beszélt a legnagyobb budapesti lókereskedő cégeknek a vezetőivel, tájékozódott a lópiac helyzetéről és az alábbiakat sikerült megtudda: :■ - \* W«h *».«« ,-1 muszka lóvásár a lengyelek fellépésére tényleg megszűnt. Az oroszok olyantartalmú szerződést kötöttek a lengyelekkel, hogy egyelőre 20 HM! könnyű lovat vásárolnak Magyarországon és 1800 könnyű lovat Jugoszláviában.A lengyel vasutak szigorúan ellenőrizték az Oroszországba menő lótranszportokat és megállapították, hogy 2000 magyar ló már átment a lengyel-orosz határállomáson. Megállapították azt is, hogy az újabban érkező lótranszportok is Magyarországból jönnek és ezért a szerződés be nem tartása miatt nem engedélyezték a további tranzítóforgalmat. Az oroszok kénytelenek voltak s ebbe belenyugodni, meg sem kísérelték jugoszláv lovak vásárlását, miért a vasúti fuvar nemcsak túldrágává tette volna a Jugoszláviában történő vásárlást, de céltalan is lett volna, mert, Jugoszlávia Kemi adta meg a kért kiviteli engedélyt. Az oroszok emiatt akciót indítottak Varsóban, hogy Lengyelország engedje meg újabb többezer magyar ló szállítását. A főváros lókereskedő köreiben egyáltalában nem veszik biztosra a kedvező elintézést, mert megállapítást nyert, hogy a muszka lóvásáron főként a lovak »ló hátát« és »ló mozgását« kívánták meg, ami azt sejteti, hogy Oroszország katonai célokra vásárol Magyarországon. Mezőgazdasági célokra ugyanis nem kellenek jómozgású lovak. A muszka lóvásár beszüntetésének hírére példátlanul nagyot zuhant a könnyű lovak ára. Nagyon sok könnyű magyar lovat hoztak fel Budapestre, amelyeket azonban most már nem vettek át az itt vásárló bécsi és boroszlói cégek, úgyhogy az erre nem számító lókereskedők kénytelenek most ezeket a könnyű lovakat olcsó pénzen eladni. Három és fél, négymillióért adják el azokat a lovakat, amelyeket ezelőtt nyolc-nyolc és félmillióért vettek át orosz számlára. A lópiacon ennek ellenére is bizakodó lett tegnap a hangulat, mert , megérkezett a görög lóvásárló bizottság. Ez a hír azért keltett nagy örömet a lókereskedők körében, mert az Athénbe utazott magyar lósereskedők, pipy nem érkeztek vissza és így abban reménykednek, hogy nem egy vagy két privilegizált cég fogja lebonyolítani az 50 000 milliárdos üzletet. A beavatottak szerint a görögök kétezer könnyű lovat és ezernyolcszáz fauraközi, úgynevezett hidegvérű nehézlovat fognak vásárolni. A női láz lovak ára már tegnap is felmenő irányzatot mutatott: egyen a párért 24—02 milliót is szívesen fizettek. De nemcsak a valószínű görög vásárlások miatt szökött fel a nehéz muraközi lovak ára, hanem azért is, mert tegnap Budapestre érkezett a legnagyobb németországi lókereskedő cég főnöke, aki jelezte, hogy április elsején újra megnyílik a német határ és azonnal megkezdte tárgyalásait. A németek kizáróan hidegvérű lovakat vásárolnak. A közeli napokban tehát minden bizonnyal nagyon élénk lesz a lópiac. A görög kormány is katonai célokra akar tenyészlovakat vásárolni Tárgyalást fkezdett a földmívelésügyi minisztériummal Az Est tegnapi híradására, hogy a görög kormány 3500 lovat vásároltat Magyarországon, sok lókereskedő érdeklődött a görög konzulátuson a lóvásár részletei felől. A görög konzulátus részéről ma az itt következő nyilatkozat közlését kérték tőlünk: — A görög kormány részére tervbevett, lóvásárról közölt hír még korai, mert az erre vonatkozó tárgyalás még nem fejeződött be a„magyar királyi földművelésügyi ■minisztériumban. A görög kormány csakugyan akar katonai célokra tenyészlovakat vásárolni Magyarországon, amíg azonban ennek a feltételeit a magyar kormánnyal kölcsönösen meg nem állapította, midig a vásárlás iránt nem történik intézkedés. Az Est híre tehát csak arra vonatkozhatik, hogy egyes görögországi bankok is akarnak nagyobb mennyiségű lovat vásároltatni. Ez azonban magántermészetű üzlet, amelybe a görög kormány hivatalosan nem folyik be. Az érdekelt hatalmak szigorúan titkolják a garanciaparctumról folyó tárgyalásaik eredményét Párizst március 28 Az Elyséeben pénteken Downergue köztársasági elnök jelenlétében minisztertanács volt, amelyen Harriot miniszterelnök jelentést tett, a területi biztonság problémája fölött a kormányok között folytatott eszmecsere állásáról. A külügyminisztériumban a sajtó képviselőinek semmiféle felvilágosítást nem adtak s azt is szigorúan tukották, hogy milyen utasításokkal ment vissza Londonba De Fleurieau nagykövet, a tárgyalások befejezéséig a legszigorúbb titoktartást fogadták meg. Vasárnap, 1925. március 29. Le kell szállítani a szorzószámot, a forgalmi adót és a házhaszonrészesedést! lila: Dréflr Imre nemzetgyűlési képviselő Az emberekben, amikor a gazdasági bajok ellen kormányintézkedéseket, kormányintervenciót sürgetnek, többnyire tisztázatlan és zavaros eszmék kóvályognak arról, hogy tulajdonképpen mit is akarnak a kormánytól. A legtöbb ember zavarba jönne, ha, amikor legtürelmelenebbül sürgeti a kormány közbelépését, megkérdeznék, hogy mit vár a kormánytól, mi a.., amit a kormánynak halaszthatatlanul meg kellene tennie. Szélesvonalú, tág levegőjű általánosságokban beszélnek : meg kell szüntetni a pénzhiányt, ki kell nyitni a határokat, megfelelő embert a megfelelő helyre, stb. De, hogy mindezeket a kétségtelenül kitűnő célokat, milyen úton-módon lehet elérni, erre már tartózkodóbbak a válaszadásban. Nem kell így elkóvályognunk, annál kevésbé, mert hiszen összes és mélyenszántó bajaink márólholnapra úgysem orvosolhatók ,csodaszerek nincsenek. Bele kell nyugoduuk abba, hogy a javulás útján lassabban fogunk haladni, mint amilyen tempóban a pusztulás elkövetkezett. Be kell érnünk azzal, hogy lépésről-lépésre éljünk a kínálkozó eszközökkel, amelyek, ha nem halnak is le a bajok gyökerére, mindenesetre hozzájárulnak a helyzet könnyítéséhez. Én ezúttal három ilyen hatékony eszköz alkalmazását óhajtom érinteni. Smith népszövetségi főbiztos jelentésének kimagasló adata az, hogy a bevételek nagyobb mérvben folynak be, mint ahogyan azokat a szanálási tervben, előirányozták. A magyar közgazdaság tehát nagyobb erőfeszítést tesz, mint amekkorát program szerint okvetlen tennie kellene. Ez lehetne örvendetes tünet is, de semmiesetre sem az akkor, amikor a fényes eredménnyel szemben, a másik oldalon kétségtelenül egy ezer sebből vérző és szinte végzetes bajokkal küzködő közgazdaság áll, mert ebben az esetben a közgazdaság túlerőltetését jelenti. Márpedig írni nem látszik e téren kívánatosabbnak, mint a bölcs mérséklet, megteremtése a nyugodt, fokozatos fejlődésnek. A túlerőltetés, amiből az állami bevételeknek tehát nélkülözhető feleslege részben előállott, jelentkezik, elsősorban a 17.000-szeres szorzószám alkalmazásában. Ez a szorzószám ugyanis valójában egy 15 százalékos burkolt adóemelést jelent. Indokolt volt ennek az alkalmazása akkor, amikor még attól lehetett tartani, hogy a bevételek tényleg nem fogják igazolni a szanálási tervezetet, de annál indokolatlanabb ma, amikor a bevételek felette vannak a várakozásnak. Amikor Kállay Tibor pénzügyminiszter ezt a szorzószámot behozta, akkor az aranyparitás még ennél is magasabb volt, de ő éppen azért vett alacsonyabb átszámítási tényezőt, mert bízott pénzünk javulásában és úgy tervezte, hogy a szorzószám mindig a valódi értékhez igazodjék. Tudomásom szerint Kállay ma is ezen az állásponton ■van, emelteti, állnak többi kiváló pénzügyi szakembereink is, semmivel sem lehetne tehát menteni, ha a magyar közgazdaságnak még soká kellene viselnie ennek a burkolt és igen lényeges adózásnak a terhét. Legkevésbé lehetne pedig menteni a szanálással, miután a Smithféle jelentés éppen ellenkező tanulsággal szolgál. Bod János pénzügyminiszter legutóbb végre kilátásba is helyezte ennek a kérdésnek a megoldását. Minthogy sok -kkal aggasztóbb a 17.000-szeres szórazószárakon tartása, mint annak leszállítása, a további késedelem nem volna indokolt. Ugyancsak mód kínálkozik arra, hogy a forgalmi adó és a házhaszonrészesedés leszállításával és fokozatos megszüntetésével siessenek a közgazdaság segítségére. Ez is programszerűen történnék, mert hiszen a szanálási törvény mindkettőt számításba vette és kilátásba helyezte és megvalósításukat Kállay attól tette függővé, hogy miképpen fognak alakulni a bevételek. ,v A Smith-jelentések szerint pedig bekövetkeztek azok a feltételek, amelyeknek alapján a Kállay által tervezett reformok megvalósíthatók. ...... . . . * Mostani adórendszerünket Kállay Tibor építette ki: az ő számvetésének helyességét dicséri az, ha, a felállított kereteknek megfelelőtlen folynak be az adók. Mindenesetre megnyugvással kívánhatjuk a szorzószámnak, a forgalmi adó-, nak és a kázhaszonrésedésnek a gyökeres reformját, ha ő biztosít bennünket arról, hogy ezt az államháztarás és a szanálás vesze-ij dehne nélkül végre felálllajtani-! Bizonyára kellemes dolog: az, ha az állampénztárba több pénz folyik be, mint amennyire számítottak, de senki nénit garantálhatja, hogyha most túlerőltetjük a gaz-dasági életet, idővel csak az egyene| súlyt is fennn tudjuk-e tartani. A|| jövőnek nagyobb biztosítéka az, ha egy kis vért viszünk bele a* gazdasági élet érhálózatába, mint- ha a kelleténél többet csapolunk * belőle — szanálási plusznak. . . Hz mm®í ipat* ! nem Mr él ma fob* béremelést a bányamunkások között | általános az elkeseredés London, március 28] (Az Est külön tudósítójától. A bányamunkások minimálist bérének megállapításáról szóló és törvényjavaslatot második olvadt másban tárgyalta tegnap az alsóul ház. Walsh munkáspárti képviselői azt kívánta, hogy akkordmunká-sok éjszakai műszakban 12 shil ling minimális bért kapjanak, kö zönséges munkások 31 shillinget*] nappali műszakban pedig 10 shill lenget, mert a jelenlegi 7, 7,5 és 8.8 shillinges műszakbérek a léti minimumot sem biztosítják maj napság, mikor a megélhetés a háború előtti viszonyokhoz képesti 20 száalékkal megdrágult. ) A konzervatív és a szabadelvű párt részéről a szónokokazt hangoztatták, hogy lehetetlen a mai helyzetben a béreket emelni, mert az angol ipar nagy válsággal küzd és az a fizetésjavítás, amelyet a munkáspárti szónok kíván, a brit szénipart évente 25 millió font ster’linggel terhelné meg, úgy hogy a mai 2 shillinges szénárakat méter- mázsánkénti centtel kellene meg- drágítani. Wasley munkáspárti képviselő, aki ezután szót kért, figyelmeztette a béremelés ellenzőit az általános elkeseredésre, amely a bányamunkások között könnyen kirobbanásra vezethet. A gépjámgyest vezetéfcefc m. királyi kereskedelem Geyi miniszternek a m. kir. bétám. MBBBHIWffliff'ai Muaat...iniszterre! egyetértve ki*«® UIOOO—1924. számú rcT.A.ie'.r. , Ara 15.000 korona. KertisiS »Az Esi* könyv keretfcetésíben