Az Est, 1931. november (22. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-03 / 249. szám
a, oldal. A HÁROM TRAFIKRABLÓ Öt-öt évi fegyházra ítélték az Orczy úti trafikrablókat• — Az Est tudósítójától — . .Szombaton Tárgyalta a büntetőtörvényszék-'j-tanácsa az Orczy úti trafikrablók bűnügyét. Mint ismeretes, két héttel ezelőtt, az Ondi Sándorkivégzését követő napon láírom i n: t aié mn her rablómerényletetkívájelt meg... özvegy Berdetlics Győzőné lyankasfu. ellen. A fiatalemberek le-, doldák azAdős, asszonyt, egyikük ,pepgmavjiolt ci pénztárba és abból körülbelül 40—50 pengőt, kikapott. A 1 rg f ikospő segélykiáltásaira üldözőbe tették ,s jár'rkelők a rablókat és egyiküket. Jtótsi Lajost „el .is fogták. lááteshoskéri társát pedsig délután' a defek-’ •ifrifiv ’■aftál'fz i ipeg. ‘ . in-Ji tárgyaláson mind a három vádlott nyomoréval védekezett. Kihallgatták özvegy Bernedics Győzőnél, aki kijelentette, hogy nem kéri a vádlottak megbüntetését. Aperbeszédek elhangzása után a törvényszék bűnösnek mondta ki mind a három vádlottat, Bóta Lajost, Máté Istvánt és BarnákJózsefet és ezért őket egyenként 5—5 évi fegyházbüntetésre és 1 évi hivtalvesztésre tette. Az ítélet indokolása szerint súlyosbító körülményként mérlegelte a törvényszék, hogy különleges rendekitűzések,idején követték ,elln ■IMrésélákbtényfi Az ítéletet úgy az ügyész, mint az elítéltek megfellebbezték. J /KAIIXÁK JO&SZOF I • • I BOKA .JÓZSEF MÁTÉ ISTVÁN wwMvtwwMHVvi-mmwvww'vwvMwwwwmvmwMWWitvwv Drákói itélet essf osztrák 'bankkizel!» !Bécs. november 3 . (Az Est bécsi szerkesztőségétől) A szigorú devizakorlátozás óta mos,t. történt először, hogy a gazda-: *Mf rendőrség drákói ítéletet hozott (*?) bécsi bankár ellen a kötelező külföldi divizabejelentés elmulasztása miatt. A -flosuer, bankház tulajdonosát'' Ifj.O00 silling pénzbüntetésre, ' .308.080 silling bírságra és 49.090 ,•,« silling költségre ítélte, • ' Tíz munkást megölt a bánya London, november 3 (Az Est külön tudósítójától) A skóciai Fife-szénbányavállalat Bowhill tárnájában szombaton robbanás történt, amely 10 bányászt eltemetett. Vasárnap délután sikerült a 10 szerencsétlen munkás megszenesedőtt holttestet felszínre hozni. (Gr. M.) ®9 *® németül beszélő vígjáték! Parádés szerepek Fontos jelentés: SielyárLeszállítás! Mill den hevo 1 eső 1) b. A legdrágább földszinti síelv: P 1.50 ! Kedd, 1951. november 5. Magyar pengőért a magyar árut November 12-én kezdődik Az Est magyar ipar díszszemléje Ennek az esztendőnek első felében 306 millió pengő értékű árut hoztunk be külföldről. Év végéig a legszerényebb számítás mellett is meg fogja haladni a félmilliárd pengőt a behozatal. Igaz, hogy az importált áru egy része nyersanyag, félgyártmány és itthon nem gyártott cikk, de horribilis öszszegre megy olyan portéka behozatala is, amelyet magyar gyárak is gyártanak és pedig minőségre, menynyiségre és árra nézve 100 százalékig versenyképesen. Évek hosszú során át folytattuk ezt a pusztító gazdálkodást, kivittük az aranyunkat olyan holmiért, amelyet itthon is gyártottunk. És a következmény. Eladósodtunnk, gondokkal küszködünk, életünket kell megnyomorítanunk, gyermekeink elöl a kenyér felét elvenni, mert a külföldi hitelező követeli: — Adós fizess! Mi pedig mint a becsület koldusai, összekaparéljük utolsó aranyunkat, kikutatjuk egymás pénztárcájában a rossz időkre tartalékolt utolsó értékeket, kemény törvényeket hozunk önmagunkra, mert fizetni akarunk mindenkinek. Ezért szenvedünk tehát, ezért vállalunk annyilemondást, annyi áldozatot, mint egyetlen magyar generáció még soha. Ennek az elmúlt tíz évnek nagy hibája, hogy a magyar ipar mostohagyermek volt országunkban, elébe helyeztük a külföldi holmit és még csak annyi fáradságot sem vettünk magunknak, hogy összehasonlítsuk a mi gyáripari termékeinket a külföldivel. Mert ha ezt tesszük, százmilliókat takarítottunk volna meg már régóta és talán nem volna munkanélküli munkás, állástalan tisztviselő, szenvedő család az országban. De még mindig nem késő. Még nem veszett el minden, mégmegfordíthatjuk ennek a veszettül lejtőnek rohanó szekérnek a rúdját. A milliónyi kis ember, minden egyes magyar erejének összefogására van szükség, mindenki érezze, hogy személyében van része a nemzet sorsának legközelebbi kialakulásában és elhatározásán, akaraterején, lelkiismeretén fog múlni, hogy rendbe tudjuk-e hozni az ország szénáját vagy elpusztulunk a ránkszakadt válságban, torságára és elszántságára számíthatunk, a mi életképességünk, szívósságunk az egyedüli szikla, amelyre építhetünk. A kérdés végtelenül leegyszerűsödött . Az Est nagy mozgalma, a »M a g y a r peh goért w m a g y a r á t u i< a k o i ó nem általános roham jobb jövőnk kiharcolásáért, mert hiszen ez egy mindent átfogó nagy kormányzati koncepció hivatása. A mi mozgalmunk egy nagy frontszakasz előretörése olyan gazdasági pozíciók elfoglalásáért, amelyeket könnyelműen, lelkiismeretlenül engedtünk át a külföldi árunak. Értékben százmilliókról, életben százezrekről van szó, amit meg kell menteni Magyarországnak és a magyar nemzetnek. A népszövetségi jelentés kiábrándított mindenkit abból a reménységből, hogy, máshonnan várjunk... segítséget. Egyesegyedül a magunk emberségére, a magunk izomerejére, bá-Meg tudunk-e állni Hát igen, megállunk a magunk lábán? Az Est »Magyar pengőért — magyar árute akciójának egyik programpontja az, hogy külön hasábokat fog szentelni annak a kiváló magyar ipari termelésnek az ismertetésére, amely magyar elme, magyar fantázia és magyar munkáskéz hármas erejének az eredője. A »Magyar pengőért — magyar árut« mozgalmunk során felvonultatjuk ezt a külföldi erőpróbákon már diadalmasan helytállott magyar ipart. November 12-én kezdődik a magyar ipari termelés díszszemléje. A »Magyar pengőért — magyar árut« mozgalmunk, ekkor fogjuk szemmel láthatóan, kézzelfoghatóan, szívvel és aggyal érzékelhetően dokumentálni, hogy miért van joga követelni a magyar iparnak minden magyartól ennek a parancsnak a teljesítését: Magyar pengőért — magyar árut! November 2-11 Brigitte Halm - Willy Fritsch Egy műsorban Fészek Kémszolgálat Eldorádó morgó !~ -Hmm. magy •József körút 70. szám. A WGGK"GHO ilOSCI Népszínház utca 31.