Az Est, 1934. december (25. évfolyam, 271-294. szám)
1934-12-20 / 287. szám
Csütörtök, 1934. december 20. a. in— Budapesti beszélgetés Michael Ariennel, a legnépszerűbb angol íróval — Az Est tudósítójától — Mozgékony, villogó feketeszemű, hajlott orrú, keleties arckifejezéses férfi Michael Arien, a világhírű angol író, aki a Dunapalota halljában ül, három hölggyel. Az egyik a felesége, a másik egy angol ismerősük, aki velük jött, a harmadik egy budapesti barátnőjük. Két napot töltött Budapesten Arien, a mai Anglia legnépszerűbb regényírója, őt tartják a legolvasottabb angol írónak. Különösen »Green hat« (Zöld kalap) című regénye ismert. Az angol társadalom vezető rétegeinek életével foglalkozik regényeiben, hűvösen, fölényesen, gyakran éles kritikával. — Most vagyok először Közép-Európában, — mondja Arien — eltekintve attól a ma már nem túlságosan lényeges körülménytől, hogy Bulgáriában születtem, Ruszcsukban. Szüleim örmények voltak. Hároméves voltam, amikor Angliába vándoroltak. Hétéves koromban tanultam meg angolul. Még mindig beszélek örményül: anyámmal ezen a nyelven szoktunk társalogni. — Valamelyik külföldi lap azt írta, hogy legközelebbi regényének hőse Starhemberg herceg lesz. Igaz ez? , — Egy szó sem igaz belőle. Valóban dolgozom egy politikai hátterű regényen, melyben sok szerepük van az 1932—34. között lezajlott világpolitikai eseményeknek. A regény hőse azontan nem Starhemberg. — Érdekli a politika? — Nagyon. E tekintetben azonban befogom a számat, különösen Közép-Európában. Véleményemet munkáimban mondom el. Most csak annyit mondhatok, hogy úgy látom, hogy az európai béke ügye jobban áll, mint valaha az utolsó békeévekben. A háborús veszély fő oka az, hogy Franciaország fél Németországtól. Erre vezethetővissza a kisantant nagy szerepe is. Franciaországnak ez a félelme észrevehetően és örvendetesen enyhül. A Népszövetség itt most aratta élete legnagyobb diadalát, amikor a Saar kérdésben és a jugoszláv-magyar vitában sikerült békés megoldást teremtenie. Ez a jugoszláv-magyar ügy végtelenül veszedelmes és ostoba helyzetet teremtett, melyből, azt hiszem, Magyarország igen előnyösen és szépen került ki. Az örmények kerülnek szóba, akikkel Arien még mindig testvéri közösséget érez. — Azt hiszem, az örményekre most, évszázados szenvedések után, jobb napok virradtak. Nagy részük néhány év óta autonóm köztársaságban él a Szovjet Unió kereteiben. Még nem voltam Oroszországban. Azt hiszem, nem is látnának nagyon szívesen, mert kapitalista írónak tartanak. Kedden délben fél egykor folyt le ez a beszélgetés. A szálloda halljában már várták a Szovjet követet, Alexander Bekzadiant. Megemlítettük Arien előtt, hogy a szovjet követ fb örmény származású. — Érdekes véletlen, — kiáltott fel Arien — nagyon szeretnék vele megismerkedni. Hány órakor jön! Egykor? Milyen kár, nekem éppen akkor kell elindulnom a pályaudvar felé. — Visszamegyünk Bécsbe, ahol két kis gyermekünket hagytuk a dajkájukkal. A telet egy kis stájerországi faluban töltjük. Síelni és dolgozni fogok. Rendszeres munkával írom regényeimet. Minden reggel nyolckor kelek, kilenctől tizenkettőig és délután háromtól fél ötig dolgozom. Ezt a munkarendet mindig pontosan betartom. lehet, hogy a tél folyamán még egyszer visszajövök Budapestre, ahol kétnapi tartózkodás igazán kevés. Egy órakor Arienék taxiba ültek, a pályaudvarra hajtattak. Néhány perccel később gördült a szállodaajtó elé az angol író honfitársának, a szovjetkövetnek autója. Ünnepi hétre ünnepi filmek Joseph Schmidt egyetlen idei filmje: Aigngméger! A női főszerepben : Évi Pantner, a bécsi filmtehetség-verseny győztese. Ezenkívül: Hacsek és Sajó legújabb bohózata. A hét ültetvényes írta: Vadnay László. — A főszerepekben: Herceg Jenő és Komlós Vilmos Bemutató díszelőadás szerdán este 10 órakor Premier csütörtökön Décsi Kamara xwMvwwwNaAWAaAa/vwwvwwwwvwvwwwvwwwvwwvww R AD I US Pompa, humor, káprázat, amerika 200 legszebb lánya. ELEGANCIA 1935 (Örök divat a szerelem!) « Karácsonyt átszmítsor Premier holnap ti 11. oldal. Megjelent Az Est Hármaskönyve Előkelő, tompa-ezüst borítéklapon gyönyörű női fénykép, mellette karcsú, elegáns piros betűk: «Az Est Hármaskönyve, 1935.« Minden évben feszült kíváncsisággal várja sokszázezer ember a Hármaskönyv megjelenését. Az idén ez a népszerű könyv intenzívebb művészi szenzációt jelent azok számára, akiknek kezébe kerül, mint az eddigi években. Az idei Hármaskönyv, melynek egyetlen és mégis oly gazdag változatos témája a nő, több mint érdekes olvasmány, több mint szép könyv: ez a kötet a magyar könyvművészet egyik legnagyszerűbb teljesítménye. Az eddiginél nagyobb alakban jelent meg az idei Hármaskönyv, hogy fokozottabban érvényesüljenek lapjain a szemgyönyörködtető hatások. A legnagyobb esztétikai élvezettel lapozzuk végig ezta könyvet. Nincs egyetlenegy szürke, érdektelen oldala. Minden oldalán képek vannak, csodálatos fényképek és rajzok. Ezek a fényképek a magyar és külföldi fotóművészet legnagyszerűbb és legmodernebb alkotásai. Olyan ez a könyv, mint egy csodálatos filmrevü, amelyet a legjobb operatőrök és a legihlettebb rendezők készítettek. Meg kell nézni egy-egy oldalát — bármelyiket! Milyen csodálatos ízlés a fénykép kiválasztásában, milyen angyali finomság és humor az apró rajzokban, milyen hűvös, arisztokratikus könnyedség a tipográfiában. A nőről szól ez a pompás könyv? A képek és a szöveg a nő ezer arcát mutatják meg. A zulukaffer lánytól a filmsztárig minden fajú, típusú és jellemű nő vonul fel a Hármaskönyv lapjain. Azt hisszük, nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy ez az a téma, ami kivétel nélkül mindenkit érdekel, korra, nemre, világnézetre és társadalmi állásra való tekintet nélkül. A könyv cikkeinek, elbeszéléseinek, verseinek gyűjteménye époly változatos, szép és művészi, mint a képanyag. A szépirodalmi részben Szép Ernő, Szabó Lőrinc, Kemény Simon, Földi Mihály, Móricz Zsigmond, Szomorú Dezső, gróf Bethlen Margit és herceg Hohenlohe Ferencné egy-egy nagyszerű írásával találkozunk. A cikkek és tanulmányok díszes sorának élén Laczkó Géza hatalmas fejtegetése áll a különféle nőtípusokról. Ragyogóan szellemes, finom, könnyed és mégis mély írás ez. Stella Adorján néhány kacagtató karcolatban jegyzi fel mindazt, ami a nő életében ellenállhatatlanul humoros. Tápay-Szabó László a nő lelkéről, valamint az egzotikus nőkről bölcselkedik finoman. Külön gyöngyszeme a Hármaskönyvnek Gombaszögi tolla szellemes és emberien őszinte cikke a vidámságról. A nők különféle problémáit világítják meg a legkülönbözőbbszempontok szerint Bakos Ákos, báró Doblhoff Lily, Vaszary Gábor, Csánk Endre, Bálint György, Bodó Béla, Bozzay Margit, Pálmai Jenő cikkei. A legnagyobb figyelmet érdemli dr. Med. László Ernő tanulmánya a női szépségről és az Ingesmester cikke az asszony tűzhely problémáiról. Meg kell itt említeni, azoknak a nagyszerű művészeknek a neveit is, akik az idei Hármaskönyvet az évad egyik legszebb látványosságává tették. A nagyszerű fényképek Angelo, Balogh Rudolf, Bruck László, Escher Károly, Faludy Sándor, Freiwirth Dezső, Haller F. G., Kálmán Kata, Kelen Margit, Strelisky, Szirmai Rezső, Vadas Ernő, Veres A. Pál, Virág Miklós, Vörösvári István és Zubor István alkotásai, a rajzok pedig Russz Róbert, D. Róna Emmi, Lányi Imre, Molnár Éva, Sipos Béla, Tábor János, Vaszary Gábor művészetének legszebb termései. A legnagyobb dicséret illeti az egész mű rendezőjét és felépítőjét, Mihályit tornőt. I aki két szerkesztőtársával, D. Kocsis Lászlóval és Szabó Lőrinccel együtt nagyszerű ízléssel dolgozott azon, hogy Az Est idei Hármaskönyve a magyar könyvművészet utolérhetetlen remekévé váljon.* Az Est Hármaskönyvét karácsonyra megkapja teljesen ingyen, lakására kézbesítve minden előfizetőnk. WWVWWWWWWWWWWWWNtfl Jó szivar, jó cigarete a legkedvesebb ajándék. Kedvelt fajták árfelemelés nélkül, díszes karácsonyi csomagolásban, minden trafikban kaphatók. Külön karácsonyi cigaretta a "VITÉZ".