Az Est, 1934. december (25. évfolyam, 271-294. szám)

1934-12-20 / 287. szám

Csütörtök, 1934. december 20. a. in— Budapesti beszélgetés Michael Ar­iennel, a legnépszerűbb angol íróval — Az Est tudósítójától — Mozgékony, villogó feketeszemű, hajlott orrú, keleties arckifej­ezéses férfi Michael Arien, a világhírű angol író, aki a Duna­­palota halljában ül, három hölggyel. Az egyik a felesége, a másik egy angol isme­rősük, aki velük jött, a harmadik egy bu­dapesti barátnőjük. Két napot töltött Bu­dapesten Arien, a mai Anglia legnépsze­rűbb regényírója, őt tartják a legolvasottabb angol írónak. Különösen »Green hat« (Zöld kalap) című regénye ismert. Az angol társadalom ve­zető rétegeinek életével foglalkozik regé­nyeiben, hűvösen, fölényesen, gyakran éles kritikával. — Most vagyok először Közép-Európá­­ban, — mondja Arien — eltekintve attól a ma már nem túlságosan lényeges körül­ménytől, hogy Bulgáriában születtem, Ruszcsukban. Szüleim örmények voltak. Hároméves vol­tam, amikor Angliába vándoroltak. Hétéves koromban tanultam meg angolul. Még mindig beszélek örményül: anyám­mal ezen a nyelven szoktunk társalogni. — Valamelyik külföldi lap azt írta, hogy legközelebbi regényének hőse Starhemberg herceg lesz. Igaz ez? , — Egy szó sem igaz belőle. Való­ban dolgozom egy politikai hátterű regényen, melyben sok szerepük van az 1932—34. kö­zött lezajlott világpolitikai eseményeknek. A regény hőse azontan nem Starhemberg. — Érdekli a politika? — Nagyon. E tekintet­ben azonban befo­gom a számat, különösen Közép-Európá­­ban. Véleményemet munkáimban mondom el. Most csak annyit mondhatok, hogy úgy látom, hogy az európai béke ügye jobban áll, mint valaha az utolsó békeévekben. A háborús veszély fő oka az, hogy Franciaország fél Német­országtól. Erre vezethető­­vissza a kis­­antant nagy szerepe is. Franciaországnak ez a félelme észrevehetően és örvendete­sen enyhül. A Népszövetség itt most aratta élete legnagyobb diadalát, amikor a Saar kérdésben és a jugoszláv-magyar vitában sikerült békés megoldást teremtenie. Ez a jugoszláv-magyar ügy végtelenül vesze­delmes és ostoba helyzetet teremtett, melyből, azt hiszem, Magyarország igen előnyösen és szé­pen került ki. Az örmények kerülnek szóba, akikkel Arien még mindig testvéri közösséget érez. — Azt hiszem, az örményekre most, év­százados szenvedések után, jobb napok virradtak. Nagy részük néhány év óta autonóm köztársaságban él a Szovjet­ Unió kereteiben. Még nem voltam Orosz­országban. Azt hiszem, nem is látnának nagyon szívesen, mert kapitalista írónak tartanak. Kedden délben fél egykor folyt le ez a beszélgetés. A szálloda halljában már vár­ták a Szovjet követet, Alexander Bekza­­diant. Megemlítettük Arien előtt, hogy a szovjet követ fb örmény származású. — Érdekes véletlen, — kiáltott fel Ar­ien — nagyon szeretnék vele megismer­kedni. Hány órakor jön! Egykor? Milyen kár, nekem éppen akkor kell elindulnom a pályaudvar felé. — Visszamegyünk Bécsbe, ahol két kis gyermekünket hagytuk a dajkájukkal. A telet egy kis stájerországi faluban tölt­jük. Síelni és dolgozni fogok. Rendszeres munkával írom regényeimet. Minden reggel nyolckor kelek, kilenctől tizenkettőig és délután háromtól fél ötig dolgozom. Ezt a munka­rendet mindig pontosan betartom. l­ehet, hogy a tél folyamán még egyszer vissza­jövök Budapestre, ahol kétnapi tartózko­dás igazán kevés. Egy órakor Arienék taxiba ültek, a pá­lyaudvarra hajtattak. Néhány perccel ké­sőbb gördült a szállodaajtó elé az angol író honfitársának, a szovjetkövetnek autója. Ünnepi hétre ünnepi filmek Joseph Schmidt egyetlen idei filmje: Ai­gngméger! A női főszerepben : Évi Pantner, a bécsi filmtehetség-verseny győztese. Ezenkívül: Hacsek és Sajó legújabb bohózata. A hét ültetvényes írta: Vadnay László. — A főszerepekben: Herceg Jenő és Komlós Vilmos Bemutató díszelőadás szerdán este 10 órakor Premier csütörtökön Décsi­ Kamara xwMvwwwNaAWAaAa/vwwvwwwwvwvwwwvwwwvwwvww R AD I US Pompa, humor, káprázat, amerika 200 legszebb lánya. ELEGANCIA 1935 (Örök divat a szerelem!) « Karácsonyt átszmítsor Premier holnap ti 11. oldal. Megjelent Az Est Hármaskönyve Előkelő, tompa-ezüst borítéklapon gyönyörű női fénykép, mellette kar­csú, elegáns piros betűk: «Az Est Hármaskönyve, 1935.« Minden évben feszült kíváncsisággal várja sok­százezer ember a Hármaskönyv meg­jelenését. Az idén ez a népszerű könyv intenzívebb művészi szenzá­ciót jelent azok számára, akiknek ke­zébe kerül, mint az eddigi években. Az idei Hármaskönyv, melynek egyet­len és mégis oly gazdag változatos témája a nő, több mint érdekes olvas­mány, több mint szép könyv: ez a kö­tet a magyar könyvművészet egyik legnagyszerűbb teljesítménye. Az eddiginél nagyobb alakban je­lent meg az idei Hármaskönyv, hogy fokozottabban érvényesüljenek lap­jain a szemgyönyörködtető hatások. A legnagyobb esztétikai élvezettel lapozzuk végig ezt­­a­ könyvet. Nincs egyetlenegy szürke, érdektelen ol­dala. Minden oldalán képek vannak, csodálatos fényképek és rajzok. Ezek a fényképek a magyar és külföldi fotóművészet legnagyszerűbb és leg­modernebb alkotásai. Olyan ez a könyv, mint egy csodálatos filmrevü, amelyet a legjobb operatőrök és a legihlettebb rendezők készítettek. Meg kell nézni egy-egy oldalát — bárme­lyiket! Milyen csodálatos ízlés a fénykép kiválasztásában, milyen an­gyali finomság és humor az apró raj­zokban, milyen hűvös, arisztokra­tikus könnyedség a tipográfiában. A nőről szól ez a pompás könyv? A képek és a szöveg a nő ezer arcát mutatják meg. A zulukaffer lánytól a filmsztárig­ minden fajú, típusú és jellemű nő vonul fel a Hármaskönyv lapjain. Azt hisszük, nem túlozunk, ha megállapítjuk, hogy ez az a téma, ami kivétel nélkül mindenkit érde­kel, korra, nemre, világnézetre és társadalmi állásra való tekintet nél­kül. A könyv cikkeinek, elbeszéléseinek, verseinek gyűjteménye époly válto­zatos, szép és művészi, mint a kép­anyag. A szépirodalmi részben Szép Ernő, Szabó Lőrinc, Kemény Simon, Földi Mihály, Móricz Zsigmond, Szo­morú Dezső, gróf Bethlen Margit és herceg Hohenlohe Ferencné egy-egy nagyszerű írásával találkozunk. A cikkek és tanulmányok díszes sorá­nak élén Laczkó Géza hatalmas fej­tegetése áll a különféle nőtípusokról. Ragyogóan szellemes, finom, könnyed és mégis mély írás ez. Stella Adorján néhány kacagtató karcolatban jegyzi fel mindazt, ami a nő életében ellen­állhatatlanul humoros. Tápay-Szabó László a nő lelkéről, valamint az egzo­tikus nőkről bölcselkedik finoman. Külön gyöngyszeme a Hármaskönyv­­nek Gombaszögi tolla szellemes és­ emberien őszinte cikke a vidámság­ról. A nők különféle problémáit vilá­gítják meg a legkülönbözőbb­­szem­pontok szerint Bakos Ákos, báró Doblhoff Lily, Vaszary Gábor, Csánk Endre, Bálint György, Bodó Béla,­ Bozzay Margit, Pálmai Jenő cikkei. A legnagyobb figyelmet érdemli dr. Med. László Ernő tanulmánya a női szépségről és az Ingesmester cikke­ az asszony tűzhely problémáiról.­­ Meg kell itt említeni, azoknak a nagyszerű művészeknek a neveit is, akik az idei Hármaskönyvet az évad egyik legszebb látványosságává tet­ték. A nagyszerű fényképek Angelo, Balogh Rudolf, Bruck László, Escher Károly, Faludy­ Sándor, Freiwirth Dezső, Haller F. G., Kálmán Kata, Kelen Margit, Strelisky, Szirmai Re­zső, Vadas Ernő, Veres A. Pál, Virág Miklós, Vörösvári István és Zubor István alkotásai, a rajzok pedig Russz Róbert, D. Róna Emmi, Lányi Imre, Molnár Éva, Sipos Béla, Tábor János, Vaszary Gábor művészetének legszebb termései. A legnagyobb di­­cséret illeti az egész mű rendezőjét és felépítőjét, Mihályit tornőt. I ak­i két szerkesztőtársával, D. Kocsis László­val és Szabó Lőrinccel együtt nagy­szerű ízléssel dolgozott azon, hogy Az Est idei Hármaskönyve a magyar könyvművészet utolérhetetlen reme­kévé váljon.* Az Est Hárm­askönyvét karácsony­ra megkapja teljesen ingyen, lakásá­ra kézbesítve minden előfizetőnk. WWVWWWWWWWWWWWWN­tfl Jó szivar, jó cigarete a legkedvesebb ajándék. Kedvelt fajták árfelemelés nél­kül, díszes karácsonyi csom­a­­golásban, minden trafikban kaphatók. Külön karácsonyi cigaretta a "VITÉZ".

Next