Az Est, 1937. május (28. évfolyam, 98-119. szám)
1937-05-01 / 98. szám
oldal FEJTSE MEG A SORSZÁMÁT ÉS AZ ÖNÉI 02DDDO NÉV 19 CÍM A kockákba írja be a százas bankjegy négy hiányzó számát. A feladatot azzal tesszük könnyebbé és még érdekesebbé, hogy az utolsó, vastag kerettel jelölt számra vonatkozólag egy újabb rejtvényt közlünk. Aki megfejti, tudni fogja, hogy az utolsó szám páros-e vagy páratlan. A rejtvény a következő: Az 1938-as évszámban az az érdekes, hogy az utolsó két szám az első kettőnek a kétszerese (38 · 2019). A legközelebbi ilyen évszám 2010. Melyik az ezután következő évszám, amelyben az utolsó két szám az első kettőnek a kétszerese? Ennek a kikeresendő évszámnak utolsó száma megmutatja, hogy mai szelvényünk utolsó, vastagkeretes kockájába páros vagy páratlan szám haildó-e. , -r 1 -r:.:- ;; ■ ■ A négy kocka kitöltése után az egész szelvényt vágja ki és írja rá a nevét és címét, majd levelezőlapra ragasztva, vagy nyílt borítékban 2 filléres bélyeggel nyomtatványként küldje be kiadóhivatalukba (VII., Rákóczi út 54.), vagy dobja be ugyanitt levélszekrényünkbe. twwwwvrtoiwwvvi/iwwwwewwwwwiwiiiiuwwwiwm van még igazság. (A baloldalon éljenzik a közigazgatási bíróságot.) Angliában 24 óráig sem maradhatott volna az a kormány uralmon, amelynek ilyen módon megválasztott képviselői vannak. De az a kormány nyugodtan tűrte, hogy a közigazgatási bíróság kimondja, hogy képviselőjük nem igazságos úton jutottak mandátumhoz és nem mondott le. Ellenben mi történt? A kormány térdre akarta kényszeríteni a közigazgatási bíróságot azzal, hogy az igazságügyminisztérium hatásköre alá helyezze. Jbndar Andor igazságügyminiszter (felháborodva): Hallatlan! Hogy lehet ilyet mondani! Giiger Miklós: Az a kormányrendszert nem sértette, hogy halottak juttatták képviselőit mandáumhoz. A bíróság ebben a zord korszakban visszaadta a nemzetnek az igazságban való hitét. Az egységes párt jobbszárnyán több képviselő felállott és kiment az ülésteremből. Lázár Andor igazságügyminiszter: Nincs szükség a bíróság védelmére. Giiger Miklós: Meg kell állapítani, hogy ugyanekkor a bírói függetlenség nincs eléggé körülbástyázva. Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol a világon nincs úgy körülbástyázva a bírói függetlenség, mint nálunk. Ne tessék ilyet mondani! (A jobboldal éljenzi az igazságügyminisztert.) Giiger Miklós: Nem teljesen független a bíróság akkor, amikor a bírák előmenetele, karrierje az igazságügyminisztertől függ és azt, aki kellemetlen ítéleteket hoz, karrierjében megakadályozhatják. — Ami a választás előtt még tűzön-vizén keeresztül elérendő cél volt, azt a diadalmas választás után fagyos elutasítás fogadta. Azt mondották itt, — én, sajnos nem hallottam, szívesen hallottam volna — a választójog nem is olyan fontos, nem is olyan sürgős, bár a képviselőháznak egy óráját is igénybe vennie, hogy a kenyér fontosabb, mint a választójog. És hogy a választójognak egykor felesküdött bajnokai a választójog elparentálásakor tapsoltak, azt felesleges is mondani. — Én most nem kívánok azzal az alternatívával foglalkozni, hogy mi fontosabb; a választójog vagy a kenyér. Nem kívánok arról beszélni, hogy miből terem több kenyér, a titkos vagy nyílt választásból. Nem vállalkozom annak a tételnek beigazolására, hogy a titkos választójog csak látszólag politika, tényleg azonban kenyér, azt azonban állítom, hogy az előző kormány uralma nem jelentett több kenyeret, csak több szolgaságot és több bilincset. A túloldalon váltig azt hangoztatták, hogy nevetséges a diktatúráról még beszélni is. Mintha a diktatúra gondolata még képzeletben, sem fogamzott volna meg, mintha bizonyos körökben még elvben sem foglalkoztak volna vele. Ha az előző kormány olyan komolyan vette volna a demokráciát, mint amilyen nevetségesnek tartotta a diktatúrára vonatkozó híreket, akkor ezt az állítást tényleg komolyan lehetett volna venni. Ernszt Sándor szerint minden lépés megtörtént a diktatúra érdekében. Esterházy Móric gróf pedig azt mondotta, hogy a kormány minden intézkedése a diktatúra előkészülete. Már a választójogi irtó hadjárat egy diktatúrához hasonló helyzetet teremtett, mert abban a helyzetben a kormány azt tehette, amit akart. Nincs ember, aki a hatalom korlátlanságát és ennek következtében a felcsigázott dicsvágynak, a hatalom tudatának ostromát egyensúlyának veszélyeztetése nélkül el tudná bírni. Szegény Gömbös Gyula sem volt kivétel, annál is inkább, mert akadtak mellette alvezérek, akik ezt csak még jobban elősegítették. A parlament szerepét a NÉP intézőbizottsága, ifjúsági deputációk, népgyűlések, rádióstúdiók vették át. A külpolitika tekintetében eltérő felfogások tisztázására nem a parlament adott alkalmat és birtokpolitikai reformok komoly kérdése nem a parlamenti tárgyalások tüzében érett meg, hanem 40 éves álifjak ütőkártyájává változott. nyább választása. Gróf Sigray Antal: Tatárjárás. (Ivády Béla helyeslését bólint.) Griger Miklós: Azután összeült a Ház. Felállott Kozma Miklós akkori belügyminiszter és azt mondotta, hogy a választás tiszta volt. Felállott Jászberényben Antal István és kijelentette, hogy a nép Gömbös mögé állott és letörte az ellenzéket. Azt mondották a kormánypárton, hogy nem az a szerencsétlen gőzhenger, hanem a reformmunka eredményezte a Gömbös-kormány választási győzelmét. Azt mondják, hogy választási atrocitások voltak a Bethlen-kormány alatt is. Ez csak kifogás. Bethlen sohasem mondotta, hogy eltörli a nyílt szavazást, ellenben kijelentette, hogy ellenzi az általános titkos választói jogot. A Gömbös-kormány ellenben azzal jött, hogy nem lesz több nyílt szavazás az országban és mégis, anélkül, hogy erre bárki kényszerítette volna, mégis nyíltan választatott. Hiába dicsekedett a kormánypárt azzal, hogy a nemzet önkéntes lelkesedéssel állott mellé, a közigazgatási bíróság ítéletei nem fedték ezt a kijelentést. Hogy azok a brutális mandátum-harácsolások nem döntötték a magyar népet letargiába, az ennek a fenkölt szellemű bíróságnak köszönhető. (Ügy van! Ügy van! Nagy taps és helyeslés az ellenzéken.) Hogy a magyar nép egy gyászos korszakban nem tudott beletörni az egypárt sivár gondolatába, az ennek kiváló testületnek köszönhető. „Aligilásam 24 óráig sem maradhatott volna az a kormány“* — Pedig — folytatta Grigor — nagy volt a veszedelem. A magyar ember már kezdte azt hinni, hogy nincs is már igazság és emlékeztet arra a római korszakra, amikor a patríciusok tudták, hogy a lantot pengető cézár nem arra a polcra érdemes férfiú, de nem mertek ellene nyilatkozni. A nép ujjongott. Látta, hogy hála Isten, nincs veszve az ország, amikor a közigazgatási bíróság ítéletei nyilvánosságra kerültek. Azt mondották, hogy nehéz, de érdemes magyarnak lenni. NVWVA/VWA^AAA^^WVWVVVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVWV/VVVV Természetesen I Wimnassína-Reithoffertől VI., Andrássy út 8. szám Minden diktatórikus ábrándnak befellegzett ú !A nyilt abszolutizmus, a nyílt diktatúra nem olyan veszedelmes, mint a burkod, mert a nyílt diktatúra ébrentartja a nemzet lelkiismeretét, ellenben az alkotmányos formába bujtatott diktatúra — mint Eckhardt Tibor mondotta — a nemzet elaljasodásához vezet. A letiport nemzet felemelkedik, az elaljasodott nemzet meghal. Hogy ez nem következett be, azoknak a bátor férfiaknak köszönhető, akik felemelték intő és figyelmeztető szavukat, továbbá azoknak a sajtóorgánumoknak, amelyek nem adták bérbe lelkiismeretüket a hatalomnak. — Itt elsősorban Eckhardt Tiborra gondolok (nagy taps),_ aki _ az első vonalban, az ellenfél állandó pergőtüzében imponáló bátorsággal és tehetséggel védelmezte meg az ősi magyar alkotmányt; gondolok Bethlen Istvánra, akinek valamikor politikai ellenfele voltam és akivel ma sem értek minden tekintetben egyet. — Gondolok Ernszt Sándorra, gróf Zichy Jánosra, néhai Széchenyi Aladárra, Szontagh Jenőre, Pethő Sándorra, a most is számkivetésben élő Zsilinszky Endrére, Molnár Kálmán és Moór Gyula professzorokra, Rassay Károlyra, akik beszédeikkel és cikkeikkel hitet és bizalmat öntöttek a nemzetbe. Meg kell mondani ennek a parancsuralmi kísérlet levitézlett rokkant katonáinak azt is, hogy minden diktatórikus ábrándnak befellegzett. — Jött Darányi Kálmán. Dacára annak, hogy a kormány összetételében alig tér el az előző kormányétól, megnyugvás érzése lett úrrá a lelkeken. Megváltozott az atmoszféra. A miniszterelnök első kormánynyilatkozata szimpatikus volt, mert nem mutatkozott be, mint próféta, mint vezér, hanem mint egy szürke politikus és miniszterelnök. Első miniszterelnöki ténykedése, amellyel érintkezést keresett az ellenzék vezéreivel, rokonszenvet keltett. Nem lehet ezt másként magyarázni, minthogy megértette azt a régi, alkotmányos országokban bevált gyakorlatot és igazságot, hogy a legnagyobb pártszövetség támogatása sem menti fel a kormányt attól, hogy az ellenzék vezéreivel a kérdéseket megbeszélje. >AAAAAAA/SAAA»WVA^W\AAA/WWi> városligeti Royal Pavilionja megnyílt pénteken, április 30-án Szombat, 1937. május 1. Annai Ignácné a maga és gyermekei Alice és dr. JVrai József, vele dr. Czitrosn Oszkár, az elhunyt öccse Aflairoan W©r-I mami (New-York), unokái J hárcos és IS«a&3e»r, valamint az egész rokonság nevében a nagy fájdalomtól lesújtva jelenti, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa és testvér Algar Ignác nyugállamvasúti főfelügyelő, a vitézségi érem szalagján viselendő koronás arany érdemkereszt és Vöröskereszt érdemérem tulajdonosa e hő 29-én 78 éves korában örökre itthagyta övéit. Drága halottunkat vasárnap, május hó 2-án délelőtt 11 órakor fogjuk utolsó útjára kísérni a rákoskeresztúri szr. temető halottasházából. Minden killin értesítés helyett