Az Ujság, 1904. január/1 (2. évfolyam, 1-15. szám)
1904-01-03 / 3. szám
1904. január 9. AZ ÚJSÁG Erzsike: Czutjot nem adsz? A mama adott czutjot, mitől újévet tivántant neti . . . Józsi (féltékenyen): Mindig mondtam, hogy bolondokat beszél. . . Bandi (megveri őket. A gyerekek bőgnek): A papa hangja (a belső szobából): Gyerekek, csönd legyen, mert jövök rendet csinálni . . . Mind: Apuska, nincs semmi baj, Csak újévet játszottunk . .. Bandi (büszkén félrevonul és egy újságot vesz a kezébe). — Pánik egy czirkuszban. Antwerpenből táviratoztak, hogy az itteni czirkuszban tegnap nagy pánik támadt. Egy néző égő czigarettája leesett a földre és meggyújtott egy ott heverő újságlapot. Amikor a láng felcsapódott, mindenki rémülten a kijárat felé tolongott. A nyugalmat a zenekar állította helyre, mely egy víg tánczdarabot kezdett játszani, mire a közönség visszatért a helyére. — Halálozások. Kinsky Ferdinand herczeg ma csehországi kastélyában meghalt. Pár héttel ezelőtt vadászaton lebukott a lóról és ekkor szerzett sérülései okozták halálát. Kinsky Ferdinánd herczeg osztrák főúri körökben különösen a sport terén nagy serepet játszott. Fleischmann Jónásné ma délelőtt 50 éves korában meghalt Budapesten. Az elhunytban Földes Imre költő édesanyját siratja. Temetése hétfőn délelőtt 10 órakor lesz Budán, a II. kerület, Fő utcza 49. sz. gyászházból. — Farkasvilág a Szerémségben. A nagy hideggel bekövetkezett az éhes farkasok évadja is. Szerém megyében az utóbbi időben annyira elszaporodtak a farkasok, hogy a hatóságok hajtóvadászatot rendeztek ellenük, melyen belgrádi urak és Pejacsevich gróf horvát bán fia is részt vett. Az első napon három farkast lőttek. A hajtók körében vagy 15 állat volt, de áttörték a kört és elmenekültek. A fiatal Pejacsevich gróf ezúttal ejtette el az első farkast. Szerémségi vadászszokás szerint ily alkalommal a vadász három botütést kap attól a vadásztársától, aki az illető állatból már a legtöbbet lőtte. Pejacsevich gróf le is feküdt az elejtett farkasra és Schwan csendőrkapitány háromszor rásuhintott. — A gyilkos mostoha fiú, Szklenár János napszámos végideje rosszul bánt a feleségével, elitta minden keresetét, ráadásul ütötte-verte. A szerencsétlen nő elpanaszolta baját első férjétől való Szuchy István nevű 19 éves fiának. Ez szemrehányást tett mostoha atyjának, de hiába, mert az érzékeny ember ma este újra elverte feleségét és pedig a fia jelenlétében. A legény bosszút forralt. Ma éjféltájban eljött anyja Kisfuvaros utcza 9. száma alatt levő lakására és mielőtt atyja megakadályozhatta volna, mostoha atyját egy fejszével kétszer fejbe vágta. A sérültet haldokolva vitték a Rókus-kórházba. A gyilkost, aki semmi megbánást nem mutatott letartóztatták. — Letartóztatott pénzhamisítók. Eszékről jelentik, hogy Egyedi Jánost és Gajnák Dávidot tegnap hamis húszkoronás bankjegyek kiadásán érték és letartóztatták. Egyedi csizmája szárában még hat hamisítványt találtak. Egyedit és Gajnákot letartóztatták. Egyedi bankjegyhamisitás miatt már büntetve volt. A rendőrség azt hiszi, hogy nagy pénzhamisitó bandának jött nyomára. — Meggyilkolt házaspár. Kettős rablógyilkosság történt az éjjel Chlopiczeben, Lengyelországban, ahol Engel Zsigmond italmérési bérlőt és nejét fejszével agyonütötték és kirabolták. A cselédleány, aki a gyilkosságnak tanúja volt, az izgalomtól megőrült. A gyilkossággal Engelnek egy pervesztes ellenfelét gyanúsítják, aki fenyegetődzött is ellene. — Útonállás. Egy vakmerő ember ma este a Károly-körúton Pressburger Malvin gépírónő kezéből, a Nagymező utczában Friedmann Mária kezéből ragadta ki kézitáskáját. A vizsgálat megállapította, hogy az útonálló mindkét esetben ugyanaz. — A kassai vértanuk szentté avatása. Rómában érdekes ünnepség lesz január 6-ikán. A három kassai, vértanút szentté fogják avatni. Ez a szentté avatás X. Pius pápasága alatt. A három kassai vértanú: Kőrösy Márk esztergomi kanonok, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jézustársasági atyák. Kőrösy Márk született a horvátországi Kőrösön 1580-ban. A gráczi főiskola teológiai tanfolyamának elvégzése után Rómába ment, hogy tanulmányait tökéletesíthesse. Rómában négy évet töltött a Szent Apollinárisról nevezett intézetben, ahol Szent Tamást hallgatta. Horvátországba visszatérve, ott az ellenreformáczió érdekében oly akcziót fejtett ki, mint Magyarországon Pázmány. Ez Kőrösyt hazánkba hívta és esztergomi kanonoknak nevezte ki. 1619-ben apát lett. Később összeköttetésbe lépett a kassai jezsuitákkal. A mikor Rákóczi György Kassára tört s a protestánsok kívánták, hogy Kőrösy hagyja el hitét és adja át a széplaki apátságot, Kőrösy hajthatatlan maradt, mire lefejezték. — Pongrácz István erdélyi ember. Bár szülei ellenezték, 1557-ben belépett a Jézus-társaságba. Miután pappá szentelték, Kassára küldte őt a szerzet, ahol Grodecz Menyhérttel lelkészkedett. Grodecz Teschenben született 1586-ban. Brünnben a Jézus-Társaság tagja lett. A szerzet őt is Kassára küldte, ahol katonai lelkész lett. Pongráczczal együtt 1619-ben vértanúhalált szenvedett. A vértanuk testét Pálffy Katalin, Forgách Ferencz nádor neje vette át és először a sebesi szentegyházba, innen hortneki várába vitette. Tizenöt év múlva a bádogkoporsóba gyűjtött csontmaradványokat és az ezüstbe foglalt fejeket a nagyszombati Szent Klára apáczáinak ajándékozta, amelyeket most is ott őriznek. A Hamburgban letartóztatott magyar szélhámos. Österreich Lajos, 30 éves budapesti állítólagos szerkesztőt, volt hadnagyot ma Hamburgban csalás és okirathamisítás miatt letartóztatták. Österreich egy lipcsei cégtől hamis utalványra 1580 márkát akart a postán felvenni. — Halál a tükör előtt. Szegedről jelentik, hogy idősb Búza István vagyonos városi bizottsági tag, 73 éves korában ma délben a tükör előtt állva halántékon lőtte magát és meghalt. Tettét súlyos betegség miatt követte el. Nagy családot hagyott hátra. — Az »Egy kis garnizonból« tanulságai. A berlini Localanzeiger szerint a császár tegnap a parancskiadásnál beszédet intézett a tisztekhez, figyelmeztetve őket — a nélkül, hogy a forbachi esetet említette volna — arra, hogy a hadsereg nemes hagyományait ezekhez méltó életmód által is óvják meg és alárendeltjeiknek s a lakosságnak jó példát adjanak. Különösen a legkomolyabb figyelmet fordítsák arra, hogy a katonákkal való rossz bánásmód kiirtassék. — Elkobzott könyv. Nyitráról sürgönyzik, hogy Szilágyi József nyitrai betűszedő »A proletárok világa« czimű könyvet irt. Az ügyészség a könyvet elkobozta és a szerző ellen felségsértés és lazítás czimén az eljárást megindította. — Golyó a színpadon. A moszkvai opera tegnapelőtti előadásán, Csajkovszky Anyegin Eugenjének párbaj-jelenetében idegrázó szerencsétlenség történt. Midőn Lenszky személyesítője ráfogta pisztolyát az Anyegin szerepét játszó Lebedoff tenoristára, a pisztoly eldördült és Lebedoff vértől borított arczcal végigzuhant a színpadon. A golyó a tenorista halszervét találta, ezt összeroncsolta és a szemüvegbe hatolt. Állítólag valaki titokban golyót tett a pisztolyba. Az előadást azonnal beszüntették és a megrémült közönség sietett elhagyni az operát. A titokzatos ügyben szigorú vizsgálat folyik. — A rákosligetiek kérelme. Azok a szegény munkások, akik a hét minden napján Budapesten dolgoznak és csakis a vasárnapot töltik rákosligeti otthonukban, római katolikus templomot akarnak építeni Rákosligeten, nehogy az egyedüli pihenő ünnepnapjukon is kénytelenek legyenek Budapestre befáradni. Arra kérik tehát a híveket és az emberbarátokat, hogy a nemes czélra adományozni szíveskedjenek. — Keller Helén. Szánandó-e az a szegény teremtés, aki süket is, vak is? Nagyon relatív ez a dolog. Ha mi körülöttünk forog a világ, ha a mi őt értékes szempontunkból ítéljük meg, akkor igen, de ha ő körülötte, akkor nem, sőt esetleg még irigylésre is méltó. Akinek a két legfőbb érzéke hiányzik, annak nagyon kevés benyomása lehet erről a világról. Nem tudja, hogy mi a szép, de azt sem tudja, hogy mi a rut. Nincsenek misztikus dantei alkonyatai, nincsenek piros hajnalai, melyeknek csak hűs párázatát érzi, nem ragadja el a zene, nem hallja az emberi szenvedély legkétségbeesettebb sikongását a Trisztánban, nem merül el a nagy kilenczedik komor rejtelmeibe. De nem látja, a zimankós, szénfüstös levegőt sem télvíz idején, mely oly visszataszító lepedővel fogja el előlünk a mennyországot, nem látja az élet undok jeleneteit, nem látja az emberi nyomor külső megnyilatkozásait s nem hallja a tudákosok és szamarak beszédét. Ez a szerencsétlen , szerencsés lény Keller Helén, egy amerikai leány, aki kora gyermekségében elvesztette látását, hallását és beszélőképességét, s akinek élettörténete valóságos csodája a nevelés művészetének. Fogyatékos érzékei daczára lassanként oly műveltségre tett szert, hogy az egyetemre való fölvételre szükséges vizsgát is letette. Amerikában megjelent önéletrajza pedig nagy írói kvalitásokban bővelkedő mű. Most kezdi közölni a »Vasárnapi Újság«, dr. Boros György fordításában. Állapota arra kényszeríti, hogy elvonuljon a társaságtól s hogy magányban éljen. De kérdés, hogy az a néma magány, mely körülfogja, az örökös magábamerülés oly unalmas-e neki, mint ahogy mi gondoljuk? Megszokta. Ez az ő rendes állapota, egy a czivilizáczió minden csafrangjától ment egyszerű, őstermészetességü léleknek az állapota, a ki nem érdeklődhetvén divat, etikett, művészet, modor iránt, csak a maga gondolataival s nagy nehezen megszerzett fogalmaival foglalkozhatik oly fölfogással, melyről nekünk alig lehet helyes képzetünk. Ennek a különös teremtésnek még Magyarországról is van ismerete s mint ő »mondja«, Magyarország egykor ki fogja vivni a függetlenségét s a kultúra terén ki fogja állni a versenyt Európa többi népeivel. Íme egy fogyatékos érzékű, tehát végtelenül egyszerű szerkezetű léleknek a városi jóslata, aki nem az ezernyi ezer szemlélhető tényekből és viszonyokból következtet, hanem talán a maga által konstruált egyszerű, józan, abszolút logika utján halad. — Házasságok: László József államvasuti mérnök eljegyezte Gelléri Sárikát. Semayer Vilibáld dr., a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezető őre eljegyezte Krenner Angélát. Krenner József dr., magyar kir. udvari tanácsos, tudomány-egyetemi tanár leányát Budapesten. Székely Lajos székesfővárosi tanító, polgári iskolai tanár eljegyezte Rosinger Henriette kisasszonyt, Rosinger Adolf földbirtokos leányát Sopron-Mihályiban. Heltai Simon, Bártfagyógyfürdő főpénztárosa eljegyezte Rédei Irma kisasszonyt Budapesten. Alsólendvai és magyarpeterdi Lendvay- Vargay Sárikát eljegyezte Tarján Vilmos, az Országos Központi Hitelszövetkezet ellenőre. — Magyar püspök Rómában. Kohl Medárd dr. püspök, aki Nemes Antal dr. apátplébánossal karácsony előtt Rómába utazott, deczember 27-én tartotta püspökké szentelésének évfordulója alkalmából ünnepi miséjét a Szent Márton-templomban. A püspököt aznap este a pápa magánkihallgatáson fogadta, melynek során Kohl Medárd dr. beszámolt a magyar katolikus egyház ügyeiről, amit X. Pius nagy figyelemmel hallgatott. Nagyon szívesen fogadta a pápa Vaszary Kolos herczegprímás újévi jókívánságait, melyeket a püspök útján viv 9