Az Ujság, 1908. január/1 (6. évfolyam, 1-13. szám)
1908-01-12 / 11. szám
Vasárnap, január 12. AZ ÚJSÁG szolgálatot tegyen. A hangverseny rendezésével a Harmónia zeneműkereskedés bízatott meg, ahol ajegyek már is kaphatók. * Az Uránia-színház jövő heti műsorán a régi műsor legjobb darabjai szerepelnek, melyek közül egyik-másik már évek óta a vidéki közönséget gyönyörködtette, s így az anyaintézet műsorán nem szerepelhetett. E héten befejezést nyernek Pekár Gyula : A szerelem története czímű darabjának próbái is és az igazgatóság legközelebb már a bemutató napját is megállapítja. * Jótékonyczélú előadások a Gyermekszínházban. A Gyermekszínház igazgatósága az idén a szokásos jótékonyczélű előadásokon kívül, melyeket a fővárosi tanítók árvái alapja javára szokott rendezni, még,három más jótékonyczélű előadást tart és pedig : az »Országos Gyermekvédő Liga«, a »Nyomorék Gyermekek Otthona« és a »Gyermekbarát Egyesület« javára. Holnap, vasárnap »Tündér Ilona és Árgyhue királyfi, vagy a vasorrú boszorkány« czímű énekes és tánczos varázsrege kerül színre, melynek eddigi előadásai zsúfolt ház előtt zajos tetszést arattak. Csütörtökön, január hó 16-án a »Piroska és a farkas« czímű varázsregének előkészületei miatt előadást nem tartanak. A holnapi előadásra jegyek a szokásos elővételi helyen és a színház helyiségében (II., Révay utcza 18.) válthatók. Az előadások mindig délután 4 órakor kezdődnek. BLOUSE, PONGYOLA ÉS LUPON KÜLÖNLEGESSÉGEK IUDAPEST, VÁCZE UTCZA 63 Az igazság felé. Szinmű 3 felvonásban, irta Beér Tamás. Az utolsó fejezet. Dráma 1 felvonásban, irta Dezső József. (Mindkettőt először adták a Nemzeti Színházban 1908 január 11-ikén.) A »meg nem érett asszony« a tizenkilenczedik századnak volt feltűnő jelensége. Tulajdonképen a romantika korszakának szülötte, és a később elkövetkezett feminista mozgalom csak igazolta, mintegy törvényesítette lételét. Tipikus fővonása az, hogy őt mindenki megérti, csak férje nem, és viszont ő is megért mindenkit, csak férjét nem. Ebből aztán mindenféle furcsa helyzetek támadnak, melyeket az egész világ komikusnak tekint és csak az egymást kölcsönösen meg nem értő házasok éreznek elviselhetetlenül tragikusoknak. Az ily asszonyt vezet Beér Tamás az igazság felé. Mindenek előtt igen ügyesen jellemzi. '' Nemes Erzsébet tizennyolcz esztendeig élt férje mellett izgatott béketűréssel. Rendben vitte háztartását, mig a jó dr. Nemes komolyan és szorgalmasan járt ügyes-bajos dolgai után és tudományával, előzékenységével, sima modorával elhódította maga számára az egész kis város orvosi praxisát és ismerőseinek tiszteletét, becsülését. A mindenféle polgári erényekben tündöklő, sőt az iskolaszék elnökségével is kitüntetett, szigorú erkölcsű és kissé pedáns doktor Nemes mindent megtett nagyon pontosan, amit hivatása megkövetelt. Csak egy dolgot mulasztott el. Nem adott feleségének elég brómot. Az asszony tehát lázongó kedélylyel, zárkózott elégedetlenséggel élte napjait; álmodozott, vágyódott, sóhajtozott, de hallgatott. Idült idealizmusban szenvedett. Megtörténik azonban, hogy egyszer — mikor doktoréknak tizenhétéves fiuk, Pali már a gimnázium hetedik osztályát járta — egy új tanár jött a városba. Ez az új és fiatal gimnáziumi tanár, dr. Kovács, a modern eszmék hívének mondta magát és mindenféle új izmusoknak, a szocziálizmusnak, a feminizmusnak, az individualizmusnak tanait hirdette a gimnázium tanítványainak épp úgy, mint a város előkelőbb köreinek. A gimnazista ifjurak rajongtak az új mesterért, a város kissé vaskalapos »intelligencziája« azonban megbotránkozott e felforgató eszméken. A társaságban nem is nézték valami jó szemmel a különcz prófétát. Csupán egy lelkes híve volt, Nemes Erzsébet. A doktorné egészen fölelevenedett, megifjodott, fölvirult a fiatal tanár szavain. Boldogan ízlelgette, szürcsölte, élvezte az új tanokat, úgy hogy végre a »magasabb élettevékenység«, mely rajta erőt vett, feltűnt ismerősei egész körének. Feltűnt férjének is, kicsittította, pirongatta és haragosan rendreutasitotta viselkedéséért. De az asszony nem hallgatott férjére ; lázongó hangon válaszoló, hogy ő már eleget tűrt tizennyolcz évig, hogy most végre talált egy rokonérzésű embert és hogy követeli lelki szabadságát, szabad gondolkodásának elvitazhatatlan jogát, stb., stb., mindazt, ami az ily helyzetben klasszikailag megillető. Végre az iskolaszék megemberelte magát és egyik ülésében tiltakozó határozatot hozott a furcsa tanokat hirdető tanár ellen. Mikor a gimnazista ifjurak ezt meghallották, tüntetést rendeztek az iskolaszék tagjai ellen és elmentek éljenezni Kovács tanár ablakai alá. A főkolompos köztük Pali volt, a dr. Nemes fia. Az iskolaszék erre kitiltotta a fiatalság vezéreit az iskolából és megbüntette keményen a többi tüntetőket is. Dr. Nemes azonban nem akarta elviselni, hogy az ő fiát is kicsapják az iskolából, mert ez árthatna későbbi karrierjének, és zsarnokul ráparancsolt szabadkozó fiára, hogy tagadja le a tüntetésben volt résztvételét. A fiú sok rimánkodás, sírás-rivás után engedelmeskedett atyjának, ki a dolgot aztán, mint az iskolaszéknek elnöke, szégyenletes módon elsimította. A fiú megsemmisülve tűrte a csúfságot, de nem az anya. Erzsébet föllázadt, rátámadt férjére és keservesen összeveszett vele. A józan lelkű doktor pedig fölfogadta, hogy azt a csúf stréberkét, aki éretlen frázisaival bolondítja itt az ingatag elméjű embereket, ki fogja tiltatni a városból. Ekkor jött Kovács tanár még egyszer látogatóba Nemesékhez, az ártatlanul üldözött embernek búskomorságával aretán, a mártírság dicsfényével homlokán, és talán a boszu némi ingerével szivében. Hogy esett, hogy nem : a két »áldozat« összeszűrte lelkét, és az est homályában, a közös elérzékenyülés perezében, megtörtént az első csók, melynek édessége alatt Kovács kérte, hogy Erzsébet hagyja el férjét, váljon el tőle és fogadja el az ő kezét. Ez az első csók volt az utolsó is. Mert Erzsébet másnap már világosabban látott; a tükörbe nézett és ott meglátta negyven életévének nyomait arctán ; érezte, hogy új szerelmet kezdenie nem volna okos dolog; és elhatározta, hogy megmarad az oly sokáig tűrt lelki zsarnokság bókáiban. Nyomban meg is írta ez elhatározását a tanárnak, kíméletes de világos szavakban. Éppen el akarta küldeni a lemondó levelet, mikor immár gyanakvó férje belépett és erőszakos módon követelte a levelet. Az asszony egy ideig ellenállt, de aztán rettentő fölháborodásában szétszaggatta a levelet és férjének arczába dobta. Aztán, egy fickut kötvén fejére, szótlan távozott a házból. Ment a tanárhoz. A megrémült férj rimánkodva kiáltotta utána : »Erzsi, csak semmi botrányt! Semmi botrányt!« Midőn Erzsi belépett a tanárhoz, ennek ügye a felsőbb hatóságtól teljesen el volt intézve. A botrányok szerzőjének távoznia kellett a városból. Ez pedig a nagy idealistát, a lelkes feministát, a büszke individualistát kellő mértékben lehűtötte. Kovács kertelő szavakkal és a helyzethez illő szomorúfűzfa-pózokkal fogadta a nyakába szakadt boldogságot, de különben egészen úgy beszélt, mint a megvetett lelki zsarnok Nemes doktor, hogy: »Gondolja meg, Nagysád !« »Az élet kockázatai!« »A jövőnek immár bizonytalanabbá vált esélyei!« A szegény asszony, kinek volt része, mikor bolond nem volt, hamar átlátott a szitán. Megvetéssel fordult el a csélcsap, önző prófétától; megölelte fiát, kinek nevelése és boldogítása lesz ezentúl életének egyetlen czélja , és visszament férjéhez. Ez az igazság, melynek felderítésére írta szerzőnk e színművet. Rövid szavakba így volna foglalható : Ha valaki nem boldog mint feleség, keresse a boldogságot az anya kötelességének teljesítésében. Ha a szerelem nem vall be, a szeretet az egyetlen, ami a kudarczért kárpótlást nyújthat. Szép igazság, békéltető, okos és nemes. De igazán igaz-e ez az igazság ? Teljes-e ? Az olyan asszonyra nézve, aki tizennyolc évet töltött férje mellett, teljes és rendíthetetlen is. Ebben a szerző helyesen látott. Éles szemmel nézi az életet, okosan bírálja és találóan mérlegeli értékeit. Már ez magában véve is meggyőző tanúságot tesz kiváló írói tehetsége mellett. Nézetünk szerint azonban elbeszélésben fényesebben fejthette volna ki témáját. A közönség a darabot igen barátságosan fogadta, nagy érdeklődéssel nézte hatásos jeleneteit. Különösen pedig sikerült jellemfestő részét, és hívta minden felvonás után a szerzőt, ki helyett a rendező Mátray mondott köszönetet. Az estét Dezső József egyfelvonásos drámája fejezte be, melynek czíme Az utolsó fejezet. Ez is egy szerencsétlen asszonyt mutat be, aki fényűzésével és nagy igényeivel férjét bűnbe és végre börtönbe vitte, aztán pedig a ledér életre adta magát: chansonette-énekesnő lett. A divatos vendéglő chambre séparce-jében mulat társnőivel és ezek udvarlóival, mikor szeretője megvallja neki, hogy másnap meg fog házasodni. Elvesz egy gazdag leányt, minthogy a maga vagyonát teljesen elverte. A duhaj gavallérok behoznak az utczáról egy »reklám-embert«, akit — úgy a mint ott áll, elől-hátul hirdetésbe burkolva — meg fognak vacsoráztatok Ez nagy mulatság lesz. A jámbor öreg elmondja nekik élete történetét és ebből kiderül, hogy ez a sokévi börtönből kikerült nyomorék ember ama könnyelmű énekesnőnek férje, kit éppen most hagy imádott gavallérja a faképnél. Az énekesnő, ki már régóta csitítja háborgó idegeit a morfiummal, beletölti üvegcséje egész tartalmát a pezsgőbe, megússza és meghal. Talán inkább nevezhette volna Dezső e darabot »az utolsó felvonásnak«, mert ez valójában egy nagy drámának végső kifejtése. Erre mutat már az a körülmény is, hogy ebben a félórányi kis darabban tizenöt személy lép a színpadra. Különben játszik benne Márkus Emilia, Lenkei Hedvig, Helvey Laura, Paulay Erzsi, Gál, Pethes, Szőke és Ligeti Juliska, és van benne tivornya, halál, zene, homme-sandokh és egy mintaszerű szeparé, melyet Tóth mester pokoli raffinement-nal rendezett be. A közönség tehát nem bánhatja meg, ha ezt az olasz realista kaptára készült kis bakancsot — a német azt mondaná, hogy »stieferl« — megnézi. Dezsőnek nagynevű művésztársai mindent megtettek arra, hogy a darabnak sikerét emeljék. Ez alkalommal igazán bajtársai voltak. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy az első darabban Hegyesi Mari, Gál és Mihály is befejezett művészettel játszották a három főszerepet. Keszler József: 15 ALKAUKUS MATROMUTHION GYÓGYVÍZ Orvosilag ajánlva: húgysavas diathesis, körvény, cukorbetegség, gyanaövvese s húgyhólyag bántalmaknál stb. alisi Sasüllő és borviz páratlan. Bővebb felvilágosítással szolgál; a 928 Központi iroda: Budapest, V., Váczi-körút 54. Póraktár: Édeskuty L. urnai Bpest, Erzsébet-tér 8-