Az Ujság, 1908. október/1 (6. évfolyam, 235-247. szám)

1908-10-13 / 245. szám

14 AZ ÚJSÁG Kedd, október 13. — Halálozások. Ibrányból jelentik: Érdekes teme­tés volt vasárnap, a­mikor Bleyer Samu dr. budapesti ügyvédet és írót helyezték el örök nyugalomra. A nagy­számú gyászoló közönség soraiban ott volt Kállay András nyugalmazott főispán. Horváth József (Nagyvázsony) országgyűlési képviselő, a budapesti ügyvédi karból Friedmann Bernét dr., Ardó Alfréd dr., Fekete Ignácz dr. a hir­la­pírók nyugdíjintézetének titkára, a Révai testvérek részvénytársaság képviseletében Révai Ödön és Magyar Mór igazgatók, a Könyves Kálmán részvény­­társulat részéről Horváth Géza igazgató és még számos budapesti és szabolcsmegyei notabilitás. A külön vonaton érkezett és mintegy 100 koszorúval borított koporsó felett az elhunyt bizalmas barátja, Szikszay András ábrányi kálvinista pap mondott magasröptű szép beszédet. A Borsszem Jankó szerkesztősége nevében pedig munka­társát Lipcsei Ádám szerkesztő búcsúztatta el. Érdekes körülmény, hogy a zsidó vallású Bleyer Samut úgy, mint pár évvel ezelőtt elhalt atyját is, kálvinista szertartással temette el az odavaló pap. Debreczenből jelentik: Tóth József, a debreczeni kollégium országos hirűi matézis tanárának temetése tegnap ment végbe a közönség óriási részvétele mellett. Egri Péter Pál fővárosi rendőrkapitányhoz, az elhunyt egyetlen fiához az ország­­minden részéből érkeztek részvéttáviratok. Tóth József 1822-ben született és a debreczeni főiskolában 48 éven keresztül tanított. Hazafias szelleme, nagy tudása és a matézis tudomány iránt való rajongása közismert volt. Ő felsége előbb a királyi taná­­csossággal, majd a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Szabadkáról sürgönyzik, hogy Céd­ler János, Sza­badka és Zombor volt főkapitánya, a szabadkai téboly­dában meghalt. — Rendőri krónika. Felrobbant puskapor. Újpesten, az Árpád­ utcza 11. számú ház előtt vasárnap délután puskapor robbant fel. A robbanás könnyebben meg­sebesítette Balogh Árpád 17, Balogh János 14, Mirkó Béla 15, Petrovics Gyula 14 és Luta Ágoston 15 éves tanonczokat. Valószínűleg játszottak a puskaporral s e közben robbant fel. — Önként jelentkezett betörő. Vasár­nap délután jelentkezett a rendőrségen Hegyi Géza 22 éves urasági inas, a­ki legutóbb augusztus végén szabadult ki Lipótvárról, a­hol két évi fegyházat ült. Beismerte, hogy kiszabadulása óta Miskolczon és Budapesten tizenöt lopást, betörést követett el. Jelentkezett, mert unja a bujkálást. Többnyire kabátokat lopott előszobákból, fürdőkben járt, a­hol a kabinokat fosztogatta. — Halott a vágányokon. Az éjszaka Kőbányán a salgótarjáni vasúti áthidalásnál a vágányokon egy 20—22 éves munkás külsejű fiatal­ember összeroncsolt holttestét találták. Kilétét nem lehetett megállapítani, valamint azt sem, hogy melyik vonat gázolta el. Holttestét a boncttani intézetbe vitték. A­ rendőrség megindította a nyomozást. — A­ki egyéves önkéntes akar lenni, olvassa el Járossy százados mai hirdetését. — A Varázskeringő szerzője, Straus Oskar Táncz-Album a Varázskeringő szerzőjének 10 leg­újabb gyönyörű tánczszerzeményét tartalmazza, zon­gorára 1 díszes kiállítású példány ára 3 kor. 55 fill. bérmentve.Megrendelhető a Az Újság« olvasótermében. — Diana sósborszesz mint háziszer kapható az egész országban. Köztudomású, hogy bedörzsölésekre a legalkalmasabb. Nagyon kellemes hűsítő. Az összes fodrászüzletekben fejbedörzsölésre és borotválkozás után arczfecskendezésre az urak használják. A fájdal­makat azonnal csillapítja. Masszírozásra általánosan minden házban csakis Diana sósborszeszt használnak. Egy üveg 40 fillér. — Teplitzi városforrás mai hirdetésére felhívjuk a n. é. közönség figyelmét. — A Steinhardt-mulató két nagysikerű bohózata az ördög helyettese és a Másfél feleség még csak három napon át kerül színre. Pénteken, 16-án a varieté-színpadon páratlanul álló hármas premier lesz. Először kerül színre a Daktiloszkopia, a Tisztességes lakók és a Meztelen tények czímű­ három,ötletekben gazdag bohózat, a­melyek­ben a kac­agtató helyzetek és szellemes, mulatságos jelenetek egymást követik. Beszélgetés Morris Roseefelddel. — Saját tudó silónktól. — Morris Rosmnfeld, a világhírű amerikai zsidó zsargonköltő ma este hét órakor a nyugati pálya­udvaron Budapestre érkezett. Eredetileg úgy volt, hogy a keleti pályaudvaron jön , ezért Kiss Arnold doktor budai főrabbi és a költő tisztelői ott várták. Persze hiába. Morris Rosenfeld a nyugati pálya­udvarról elhajtatott Kiss Arnold doktor budai lakására, a­hová kis­vártatva megérkezett Kiss dr. főrabbi is. Közvetlenül a költő megérkezése után be­­jelenttettem magam nála. Morris Rosenfeld Kiss doktor és bájos felesége társaságában fogadott. A költő kissé fáradt volt az utazástól, de azért szívesen vette látogatásomat. Fekete hajú és bajuszú, barna arczú, közepes termetű ember. Barátságosan kezet szorított velem és mosolyogva mondta tiszta német nyelven: — Ugy­e­bár, ön azt hitte, hogy egy töpörö­dött, világtalan, öreg urat talál és most meg­lepetve látja, hogy nem vagyok az­­! Bevallottam, hogy igen. Évekkel ezelőtt olvastam, hogy Morris Rosenfeld megvakult és teljesen megőszült. — No igen, hiszen ennek a híresztelésnek volt is némi alapja. Négy évvel ezelőtt nagyon megbetegedtem. Jobboldali gutaütés ért. Három évig voltam jobb oldalamra béna. Kezdetben meg­­némultam és megvakultam. Newyork legjobb orvo­sai kezeltek, de eredménytelenül. Higgye el, uram, és borzasztó szenvedéseken­ mentem keresztül. Egy múlva kezdtem látni bal szememen és ugyanakkor tudtam megint, lassan bár, de valamit beszélni. A második esztendő végén már kimehettem az utczára, de csak ha mások támogattak. Most egy éve orvosaim tanácsára Karlsbadba utaztam, hol aztán helyrejöttem. Karlsbadban az emberek még sötét pápaszemmel és botra támaszkodva láttak. Hála az istennek, most már semmi bajom nincsen. Jól érzem magamat! — Hogy jött arra a gondolatra, hogy Európá­ban felolvasásokat tart ? — Mint mondtam, eredetileg azért jöttem Európába, hogy kúráljam magamat. De hát Karls­­badban, a­hol sokan meglátogattak, megkértek arra, hogy gyógyulásom után olvassak fel. Lem­­bergben, Krakkóban, Czeroviczban, Prágában, Budweisben és még több kisebb városban olyan nagy szívességgel fogadtak, hogy soha sem fogom elfelejteni. Európával igazán meg lehetek elégedve ! — Mikor irta első költeményét ? — Gyermekkoromban. Oroszországi szüle­tésű vagyok, Boksá­ban, egy kis orosz keresztény községben születtem. Mint fiatal munkás Lon­donba kerültem, a­hol annyira megszerettek, hogy letelepedtem. Mihelyest állandó keresethez jutot­tam, áthozattam Angliába atyámat és anyámat, a­kik még most is élnek. Atyám kilenczvenöt, anyám nyolc­vankilencz, jómagam negyvenötéves vagyok. Londonból Hollandiába mentem és onnan szüleimmel együtt Newyorkba, a­hol tizenöt év óta lakom. Kezdetben Amerikában sem ment valami jól a sorsom, de aztán lassan-lassan zöld­ágra vergődtem. Newyorkban sokáig dolgoztam egy ruhagyárban. Rengeteg nyomorúságban volt részem az életben. Nagyon sokszor nem volt mit ennem. Az élet apró bajai folyton üldöztek és én e bajok elől menekültem a költészethez. Itt talál­tam megnyugvást és tanultam meg tűrni a bajokat. Költeményeim széles körben elterjedtek és utóbb mégis hoztak nekem annyit, hogy megélhettem belőle. Vagyont nem tudtam gyűjteni és azt hiszem, nem is fogok. Amerikában mint hírlapíró keresem mindennapi kenyeremet! — Meddig marad Budapesten ! — Előreláthatólag csak két-három napig. Na­gyon érdekel engem a városuk. Sokat hallottam róla. A magyarok két nagy költőjét, Petőfit és Jókait ismerem. Petőfinek minden költeményét ismerem. Szerintem ő a múlt század legnagyobb költője ! Közben Kiss Arnold dr. neje vacsorához terített. A költő engedett a nyájas háziasszony meghívásának és leült vacsorázni. Nagyon keveset evett. — Fáradt vagyok, mert reggel ültem Bud­­weisban vonatra és estig utaztam. Aztán még elmondta, hogy nagyon egyszerűen él, nem dohányzik és nem iszik szeszes italt. Távozásomkor egy feh­ér papírlapra leírta nekem Az én fiam czímű költeménye első strófáját. Az eredeti kéziratot holnap kifüggesztem Az Újság olvasótermében közszemlére. Késő este volt, a­mikor elbúcsúztam a költő­től és vendégszerető gazdájától, Kiss Arnold dr.-tól, a­ki tudvalevőleg lefordította magyarra Morris Rosenfeld költeményeit. (fj.) SZÍNHÁZ, zene. * Operaház. Az olasz verista triásznak leg­szenvedélyesebb és legtermékenyebb tagja Puc­cini, sokáig háttérbe szorult a magyar közönség érzületében. Szerencsésebb versenytársai föléje­­kerekedtek és minálunk Puccini Manonja sokáig érthetetlen részvétlenséget keltett. Zenei finom­ságait, drámai erejét mindenki elismerte, de csak diskurzus közben. Élvezetére csak kevesen vállal­koztak. Ezért nem is szerepelt éveken át a műsoron Puccini újabb és szerencsésebb alkotásainak kel­lett nálunk gyökeret verniök, mielőtt Manonja iránt tüzetesebben nyilvánult az érdeklődés. Vasár­nap Manon részben új szereposztással került színre Operaházunkban. A színház közönségének nagy száma tanúskodott a változott, barátságosabb hangulat mellett, az előadáson nyilvánult, foly­ton fokozódó tetszés pedig örvendetes jele annak, hogy Puccini Manonjának csodás finomságait, elő­kelő ízlésű kidolgozását kezdjük méltányolni. Uj volt a czímszerepben M. Szoyer Ilonka, a­ki hang­jának erejével és melegségével, színezési képessé­gével nagyon bevált az uj szerepében. S. Váradi Margit is sikerrel illeszkedett be a pompás keretbe és a madrigál éneklésével melegebb hatást is kel­tett. Arányi, Kornai ezúttal is kiváló tényezői voltak az est sikerének és a remekmű megérdemelt propagálásának. * Nemzeti Színház: Az »Arany ember« mai előadását Várady Aranka új Noémije tette érde­kessé. A fiatal művésznő legújabb alakításával is szép sikert aratott; poétikus, bájos Noémi volt és kedves, természetes beszéde és közvetlen játéka különösen ráillett mai szerepére. A közönség szere­tettel, igen lelkesen tapsolta Váradi Arankát és felvonások végével sűrűn a lámpák elé hívta. * Gazsi Mariska szerződése. A Vígszínház kitűnő művésznője, Porzsoltné Gazsi Mariska és igazgatósága között konfliktus támadt, mely remél­hetőleg mindkét fél megelégedésére fog elintézést nyerni. Gazsi Mariskának ugyanis legközelebb jár le a szerződése és ő annak megújítását kérte. És pedig öt évre. A Vígszínház huszonnégy órai időt kért, ennek leteltével pedig kijelentette a művész­nőnek, hogy eleget tesz kívánságának, megújítja szerződését, megújítja öt évre, de mindezt oly formában, melyet Porzsoltné Gazsi Mariska nem talált se elég előzékenynek, se túlságosan udva­riasnak. És azt mondta, köszöni a szerződést, nem kér belőle. Remélhetőleg a művésznő nem fog ragaszkodni elhatározásához és a Vígszínház is talál majd módot, hogy hibáját, ha csakugyan követett el hibát, reparálja. * A Nemzeti Színház új tagja. Horváth Jenőt, a­ki tavaly a Nemzeti Színháztól a megszűnt Víg­­operához szerződött, a Nemzeti Színház igazgató­sága tagjai sorába szerződtette. * Strauss Richard Elektrájáról, a­melyet a jövő év február hónapjában mutatnak be a bécsi udvari operaházban. Straussnak egy bizalmasa, a­ki átnézte a partitúrát, a következőképpen nyilatkozott: — Salomét Strauss Elektrája úgy drámai erő, mint hangszerelés tekintetében messze túlszár­nyalja. Elektra zenéje itt-ott bizarr, ámde egészen új és szenzácziós benyomásokat kelt. Tisztán fiziológiai jeleneteket is tartalmaz és a hallgatót oly csodálatos módon megfogja, hogy lenyűgöző hatása alól alig bsr szabad faj. Az egész opera Elektra személye körül forog és szinte benne összpontosul. A többi szerepek, még Orestesé is, kicsinyek. Úgy a komponistának, mint barátainak nagy gondot okoz, hogy miképp fognak majd Elektra személyesítői megbirkózni a szerep rop­pant nehézségeivel. Vájjon hánynak fog ez sike­rülni ? Elektra szerepe sokkal kimerítőbb és meg­­erőltetőbb, mint Saloméé. A czímszerep ének­­részeinek felépítése egyszerűen félelmetes. Orestes szerepe mindvégig basszus-kulcsban van írva, a­melyet sötét színezetű baritonhangon kell énekelni. Az egész egyfelvonásos opera egy óra és negyvenöt perczig tart. * Wagner-emlék Velenczében. Egy velenczei távirat jelenti, hogy az ottani városi kertben a hatóságok, valamint a német kolónia jelenlétében Wagner Richárd mellszobrát leleplezték. Az emlék­művet, a­mely Schoper szobrász műve, Thiem Adolf ajándékozta Velencze városának. * Regéczy Ilona sikere. Berlinből jelentik . Regéczy Ilona magyar hegedüművésznő rendkívül nagy sikerrel szerepelt a filharmonikus hangver­senyen, a­melyet kétezer főnyi közönség hallgatott végig. A magyar művésznő legutóbb Wiesbaden­­­­ben is fellépett s ott is igen nagy sikere volt. ] November 10-én Regéczy­lona önálló hangver­­­senyt rendez teljes zenekarral. * A milánói Scala játékterve. Olaszország legf­első dalműszínháza mozgalmas évadra készül az idén. Első próbálkozása lesz ez az esztendő az új

Next