Az Ujság, 1909. április/2 (7. évfolyam, 90-102. szám)

1909-04-27 / 99. szám

Kedd, 1909. április 27. AZ ÚJSÁG szinüleg Kiathane irányából. A Yildizből nem érkeztek hirek. (Este 9 óra.) A Yildizhez a tengerről vezető utakat őr­járatok tartják megszállva. Az előterepen ki­sebb csapatok mozgalma észlelhető. A Sisliben levő tábor mellett közös sirt ásnak a tegnapi harczok áldozatai részére. A főutczákon erős őrjáratok czirkálnak és folytonos letartóztatá­sok történnek. Az összes mellékutczák mintha ki volnának halva. (Délelőtt 10 óra.) A város majdnem teljesen fölvette rendes képét. Az üzletek megnyíltak s az utczákon a közlekedés szabad. Mindenütt nagy élénkség uralkodik. A Fényes Kapuhoz vezető utczát a közönség zsúfolásig megtöltötte. Ma nagyon kevés török lap jelent meg. A Taxim-kaszárnyában, mely tudvalevő­leg ellentállást fejtett ki, ma reggel tűz támadt. A csapatmozdulatok a városban és környékén folyton folynak. A Pera és a Yildiz körül előre­tolt csapatok táborába tilos a belépés. Konstantinápoly, április 26. A Boszporus mellett egészen Ortakojig üresek mindazok a kaszárnyák, a­melyeknek legénysége a szultán védelmére van rendelve. Még a kaszárnyák őrsége is hiányzik. A kato­nák tegnap Bárkákon menekültek. Igen sokan vitorlásokon bújtak el. Egy torpedózuzó czir­­kál ma a Boszporuson, hogy elfogja a mene­külőket. A besiktasi őrséget, a­hol egykor a Yildiz őrparancsnoka székelt, ma szalonikis csapatok szállották meg. A Boszporuson a hajó­­forgalom teljesen szünetel. A kikötőket katona­ság őrzi. Konstantinápoly, április 26. A Boszporus melletti Csiragan-palotát már szalonikis csapatok őrzik és már megkezd­ték a Dolina Bagcse-palota megszállását is. Ugyanez történik a többi császári palotákkal. Kisebb inczidensek nyugtalanságot okoz­nak a városban, így délben Pankaldiban két török éltette a szultánt, majd egyikük revol­verlövést adott s azután elmenekült. A katonai őrjárat üldözőbe vette és lőtt rá, de helyette járókelőt sebesített meg. Konstantinápoly, április 26. Mahmud Sefket tábornok parancsára­ a vodenai, gevghelii, isztiki, avreb­isszari, mel­­niki és serfidsei rediszászlóaljakat már nem küldik ide. Konstantinápoly, április 26. Mahmud Sefket , generalisszimusz tegnapi proklamácziójában kijelenti, hogy a megszálló hadsereg idejövetelének czélja az, hogy a seriat alkotmánya ellen intézett támadást megsemmi­sítse. A proklamáczió ezután a bevonulás egyes részleteit ismerteti és azt mondja, hogy a hadügy­minisztériumnak meg kellett adnia magát, mielőtt ideje itt volna ellentállást kifejteni. Ebben a pilla­natban valamennyi kaszárnya, katonai intézet és katonai őrség Sztambulban, Perában, Galtában, Sidiliben és Nisantasban meg van szállva. A Szelimie-kaszárnyát Szkutariban most szállják meg és úgyszólván már végre is hajtották. A mind­két részről szenvedett veszteség nagy. A proklamáczió nem szól a Boszporuson és környékén elhelyezve lévő kaszárnyákról, valamint a Boszporus és a Dardanellák erődeiről. Az előbbiek valószínűleg már meg vannak szállva. A Boszporus és a Darda­nellák erődeinek magatartásáról biztos értesülések még nem érkeztek. A proklamác­ió továbbá azt mondja, hogy a rend ismét helyreállt. A lakosság lasson munkája után és az állami tisztviselők lás­sák el szolgálataikat, ellenkező esetben a törvény­­erre vonatkozó intézkedéseit fogják ellenük alkal­mazni, hank beveszik, meg fognak kezdődni a Yildiz ellen a döntő műveletek. A Yildiz mögötti kaszárnyákban lovasság jelent meg. ■ Mindenfelé várják a 101 ágyúlövést, mely a trónváltozást bejelenti. Ilyen megjegyzéseket úgy a legénység, mint az őt körülvevő ki­váncsiak hangoztatnak. Konstantinápoly, április 26. (Déli 12 óra 25 perc­.) Két órája egy diplomata lovon a Yildiz­hez ment és ott a bezárt főkapunál nem látott őrszemet. A többi kapu is be van zárva. A Yildiz összes kaszárnyái üresnek látszanak és be vannak zárva. Lehetséges, hogy a csapato­kat a Yildiz belsejébe vonják vissza. • • (Délután 2 óra 45 perc­.) A Yildiz összes kisebb laktanyái, őrházai és barakkjai teljesen üresek és el vannak zárva. Magára a Yildizre nem tűzték ki a fehér zászlót, hanem csupán egy ottani kis kórházra. A sza­lonikii csapatok megszállva tartják a Yildiz főkapuját. Páris, április 26. A Havas-ügynökség jelenti Konstanti­nápolyból . A Yildiz egész őrsége délután 1 óra 40 pereskor megadta magát és átnyújtotta fegyvereit. A Boszporuson torpedónaszádok czirkálnak, hogy a szultán esetleges szökését megakadályozzák. Peruban az a hír van elterjedve, hogy a szalonikii csapatok megkezdték a Yildiz meg­szállását és hogy a­ szultán helyébe Resad effendit ültetik Konstantinápoly, április 26. Csevad, a Yildiz első titkára egy újság­írónak azt mondotta, hogy a Yildiz-laktanyát azért ürítették ki, mert a szultán kerülni akarta a vérontást. Tegnap nagy volt az izga­lom a Yildiz-csapatok körében, a­melyek harczolni akartak a maczedón csapatok ellen. A szultán az összes Yildiz-laktanyákba had­segédeket küldött azon üzenettel, hogy a katonák testvérei a maczedón csapatoknak és ennélfogva ne fejtsenek ki ellentállást. A szultán a trón kérdése tekintetében egészen nyu­godt. Csevad hozzátette, hogy új csapatokat várnak Yildiz-kaszárnyák megszállására. Konstantinápoly, április 26. A külügyminiszter értesítése szerint a szultán kívánságára tegnap este egy mac­edón zászlóalj megszállotta a Yildizt. Konstantinápoly, április 26. A főparancsnokság köreiből származó in­­­formáczió szerint a Yildiz megszállásának czélja leginkább az ottani katonai raktárak és intézmények elfoglalása. (Abban, hogy ez volna az igazi czél, kételkedni minden esetre lehet. ( szerk.) Konstantinápoly, április 26. A Yildizet csak egyelőre szállták meg egy zászlóaljjal, mert később négy zászlóaljat helyeznek oda. Téves az a híresztelés, hogy a szultán nincs a Yildizben. Kétségtelen, hogy ott van. A Yildiz az ifjú­ törökök kezében. Konstantinápoly, április 26. A Yildizt ma délben négy zászlóalj (mintegy 2000 ember) megszállta. Délután megkezdték az elszállításokat a Yildizből. A hadügyminisz­tériumba kísértették át a császári fegyver­hordozókat, köztük Tahir tábornokot, néhány császári parancsőrtisztet, köztük a meggyilkolt Fehmi pasa fivérét, Halil ezredest, s az irregu­­láris Yildiz-tűzoltóság főnökét, Ah­med ezre­dest, néhány eunuchot és adjutánst, köztük Tarikot, a­kiket elvonulás közben úgy a katona­ság, mint a polgárság szidalmazott, bántal­mazott s közülök többeket megsebesített. Konstantinápoly, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) Csendőrség ment a Yildizbe, hogy le­tartóztassa Nedip­agát, az eunochok főnökét. A szultán egyéb közvetítő emberei közül már számosat letartóztattak. A Yildiz ostroma. Konstantinápoly, április 26. Azok a hírek, a­melyek szerint a szultán háremében és a Yildizben rémes jelenetek ját­szódtak le, ellenőrizhetlenek, de valószínűleg nem egyebek koholmányoknál. A szultán teg­nap csodálatraméltó nyugodtságot tanúsított. Délután egy órakor a szalonikis csapatok teljesen körülzárták a Yildizt környező magas­latokat és ez a vasgyűrű szemmel láthatólag mind szűkebb lett. A csapatok körében az az általános véle­mény, hogy ha a Szelimie kaszárnyát (Szkutari­ Szkutari elfoglalása. Konstantinápoly, április 26. (Délután 4 óra.) Délelőtt megkezdték a szalonikii csapatok partraszállítását Szkutariban. A partraszállítás rendben ment végbe. A­midőn a szkutarii kikötőnél az ottani helyőrség egy katonája menekülni akart és a szalonikii csapatok üldö­zőbe vették, egy polgári ruhába öltözött muzul­mán revolverrel lőtt a csapatokra, a­melyek most puskatüzelést kezdtek és azt megújították, a midőn egy másik polgárember a szalonikii csapatokat késsel fenyegette meg. A csapatok­nak hat halottjuk volt. A szkutarii helyőrség egy katonáját megölték, négyet súlyosan és többeket könnyen megsebesítettek. Az inczi­­dens a reakeziós elemek azon törekvésére ve­zethető vissza, a­melylyel zavargást igyekeznek előidézni. Öreg muzulmán asszonyok segédkeznek a reakezionáriusoknak. Az inczidens rémületet idézett elő. Több embert agyontapostak. Az összes üzletek be vannak zárva. A szalonikai csapatok több utczát megszálltak, hogy biztosít­sák a csapatok átvonulását. (Délután 4 óra.) A szkutari Szemilie kaszárnya a csapatok érkezése előtt el volt határozva, hogy magát megadja, a katonákat azonban felizgatták azzal, hogy idegen hadsereg vonul be. Szulejmán tábornoknak, a laktanya parancsnokának ka­tonákból álló küldöttséget kellett San­ Stefa­­nóba küldenie, hogy őket téves hitükről meg­győzze. A katonák nagy része tegnap meg­szökött a kaszárnyából, míg egy másik része átszolgáltatta a fegyvereket és a raktárak kul­csait. A katonák menekülése ma is tart. A szalo­nikii csapatok előőrsei bevonultak a Szelemie­­kaszárnyába. Szkutari jobb muzulmán elemei a szalonikii csapatokkal rokonszenveznek. A Fényes Kapu hivatalos adatai szerint eddig a Yildizőrség két zászlóalja adta meg magát. A szkutar­i Szemilie-laktanya kitűzte a fehér zászlót, de nem adta meg magát és a tá­­­bori ütegek segítségével ellenállani készül. Hajókon csapatokat küldenek oda és valószínű­leg a San­ Stefanóból visszatérő hadihajók is akc­ióba fognak lépni. Az áldozatok Konstantinápoly, április 26. A halottak és sebesültek számát mindkét részről ötszáz főre teszik. Valószínűleg túlzott a veszteségekről szóló ez a becslés. A halottak és sebesültek között csak kevés tiszt és katonai növendék van. 1140 embert temettek el, a­kik a tegnapi harc­ok folyamán elestek. Konstantinápoly, április 26. Újból konstatálni kívánják, hogy az a hír, mely szerint egy mecsetben 80 mohamedán papot lemészároltak volna, mértéktelenül túl­zott. A megölt mohamedán papok száma kétségkívül távolról sem­ közelíti meg a nyolc­­­vanat és egyelőre nem állapítható meg pontosan. Konstantinápoly, április 26. Azok közt a polgári emberek között, kiket tegnapelőtt véletlenségből megöltek, egy osztrák állampolgár is van. Konstantinápoly, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) A hadiiskolából kikerült tisztek közül eleset­tek száma 254. Konstantinápoly, április 26. A csapatok bevonulása alkalmával folyt küz­delmekben elesetteket ma temették tömegsírokba. A kormány lemondása. Konstantinápoly, április 26. (Saját tudósítónk távirata.) A Tevfik-minisztérium beadta lemondását. Konstantinápoly, április 26. A külügyminiszter jelenlétében ma nemzet­gyűlés volt, a­mely egy óráig tartott. Az ülés megnyitása előtt a kamara elnöke és Ghazi Mukb­ar szenátor a hadügyminisztériumba haj­tattak, valószínűleg, hogy a katonai főparancs­nokkal tanácskozzanak. Képviselői és szenátori körökből származó hírek szerint a nemzetgyűlés 11

Next