Az Ujság, 1910. augusztus/2 (8. évfolyam, 194-206. szám)
1910-08-30 / 205. szám
is IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS. § A nyári szünet után, Baloghy György dr., a budapesti büntetőtörvényszék elnöke nyári szabadsága után ma megjelent a büntetőtörvényszéken és átvette hivatala vezetését Saly Dezső táblabírótól, aki eddig elnöki tisztében helyettesítette. Ugyancsak ma jelent meg hivatalában Mikovich Lajos dr., a büntetőtörvényszék esküdtbíróságának helyettes elnöke és Szinvek Ferencz vizsgálóbíró is. Sélley Barnabás dr., a budapesti kir. ügyészség vezetője, szintén ma vette át az ügyészség vezetését Geszti Andor főügyészhelyettestől. § Nyugalomba vonuló tanácselnök, Décsey Zsigmond curiai tanácselnök, az V. polgári tanács érdemes vezetője még a nyár elején benyújtotta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. Székely Ferencz igazságügyi miniszter megkísérelte marasztalni az ősz tanácselnököt, aki azonban hivatkozással magas korára és legutóbbi betegségére, kérte nyugdíjaztatását. Décsey Zsigmond tehát legközelebb nyugalomba vonul. Utódja valószínűleg Pecháta Endre curiai biró lesz. Itt említjük meg, hogy Hanák Kolos curiai biró a legközelebbi napokban szintén nyugalomba vonul. § A felsőbíróságok köréből. A budapesti Ítélőtábla és a Curia nyári szünete a mai nappal véget ért. Mindkét felsőbíróságon holnap megkezdődnek a rendes tárgyalások. Günther Antal curiai elnök, Vavrik Antal curiai másodelnök és Csató Ferencz dr., a tábla elnöke, mai napon megérkeztek és elfoglalták hivatalaikat. A Curián szeptember 24-ig csak három büntető tanács fog működni és pedig az I. tanács Vavrik Béla másodelnök, a II. Sebestyén Mihály tanácselnök és a IV. Dogáriu Tamás legidősebb tanácsbíró elnöklésével. A táblán szeptember 25-ig csak két büntető tanács működik és pedig a Ill. tanács Horváth Béla tanácselnök és a III. tanács Csiky József curiai biró vezetésével. § A váczi-utczai gyújtogató. A Váczi-utcza 66. számú házban lakott Adelmann Emilia fehérvarrónő anyjával, özvegy Adelmann Ágostonnéval. Adelmannék négyszobás lakása, mint megírtuk, a múlt vasárnap, augusztus 21-én kigyulladt. A lakók, meglátván a füstöt, betörték az ajtót. A lakásban egy pantag már lángban állott. Oltás közben észrevették, hogy a lakásban a bútor alatt égő gyertyák vannak elhelyezve, azok közelében spirituszos üvegek állanak, a szobában pedig nagymennyiségű kén volt szót hintve. Mindezek a jelek arra vallottak, hogy itt tervszerűen előkészített gyújtogatásról van szó. A rendőrség ez alapon letartóztatta Adelmann Máriát, akiről megtudta, hogy kevéssel azelőtt lakásának berendezését 27.000 koronára biztosította. A letartóztatott nő ellen az ügyészség indítványára Nagy Béla dr. vizsgálóbíró gyújtogatás bűntette miatt rendelte el a vizsgálattal együtt az előzetes letartóztatást. Ádelmann Mária ez ellen felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz, amely a szabadlábrahelyezés kérdésében előreláthatóan ma vagy holnap fog dönteni. § A gönczi választás utójátéka. A folyó évi június hó 1-én Gönczön lezajlott képviselőválasztáskor a pártonkívüli Bárczay Ferenczczel szemben a Justh-párti Nemes Sándor maradt kisebbségben. Ezt a vereséget a gönczi függetlenségi és 48-as kör sehogy sem tudta elszenvedni és azért a választások után junius 18-án megtartott közgyűlésén a Bárczay Ferenczet támogató Pálffy László grófot, saját díszelnökét, tagjai sorából kizárta. Kizárta vele együtt azon többi tagjait is, a kik a képviselőválasztás alkalmával Bárczay Ferenczre szavaztak. A kizárási határozat indokolása szerint Pálffy László grófot és vele szavazó társait ki kell zárni a tagok sorából, mert ő és társai polgári becsületüket vesztett, a kör jó hírnevét veszélyeztető és az erkölcs, a műveltség és illem korlátait átlépő emberekké lettek azzal a cselekedetükkel, hogy nem a Justh-várti Nemes Sándort támogatták szavazatukkal; a kaszinónak a tagjai tehát nem lehetnek. Pálffy László gróf a gönczi függetlenségi és 48-as kör közgyűlésén résztvett tagokat becsületsértés miatt az abaújszántói járásbíróságnál Halmi Pál dr. kassai ügyvéd útján feljelentette. Ebben az ügyben most érdekes fordulat állott be, amennyiben a kassai királyi ügyészség a hozzá indítványtétel végett áttett bűnpörben a vád képviseletét közérdekből átvette és azt az ügy egész folyamára nézve magának fentartotta. Pálffy László gróf panaszához csatlakoztak még Kreuz László postamester, Vadas József állatorvos és Gönczy István községbiró és az ugyancsak ilyen módon kizárt kaszinói tagok. § A népgőzfürdő tolvaja. A Klauzál-utczai népgőzfürdőben ez év junius 25-én tetten érték Ernst Dezső 27 éves lakatosmestert, a mikor Németh Gyula nevű fürdővendégnek kabinját álkulcscsal felnyitotta s abból Némethnek arany - lánczát és ezüst óráját ellopta. Ernst Dezsőt nyomban letartóztatták s a budapesti büntető törvényszék szüneti tanácsa Jamniczky biró elnöklése alatt ma vonta felelősségre Ernst Dezsőt lopás bűntettéért. A tárgyaláson Ernst eleinte tagadni akarta a vádbeli cselekményt, de e közben ellentmondásokba keveredett. A bíróság megállapította bűnösségét s elitélte három hónapi fogházra. A vádlottat miután állandó lakása és foglalkozása van, a bíróság szabadlábra helyezte. Megszökött sikkasztó. Handler Gyula kereskedő ez év telén szolgául fogadta fel Hereszta Imrét, akit február 4-én több száz korona értékű fehérneművel elküldött egyik vevőjéhez. Horeszta a fehérneműket nem vitte el a vevőhöz, hanem elzálogosította s azután a pénzzel megszökött. A büntető törvényszék vizsgálóbírója által kibocsátott nyomozó levél alapján a megszökött boltiszolgát a rendőrség csakhamar letartóztatta s a büntető törvényszék szüneti tanácsa mára tűzte ki sikkasztási bűnügyének tárgyalását. Minthogy azonban a megidézett tanuk egy része nem jelent meg, a biróság a mai főtárgyalást kénytelen volt elnapolni. § A külföld magyarja, Novák Henrik privigyei származású huszonnyolcz éves ügynök 1901. év julius havában a Diamant és Vadas budapesti bizományi cég szolgálatába lépett mint helyi ügynök. Alig néhány heti működés után főnökeinek tudta és beleegyezése nélkül beinkasszált 817 koronát s ezzel a pénzzel külföldre szökött. Először Parisba ment és itt felkereste a H. Salle & Co. párisi czéget, amelyről tudta, hogy a Diamant és Vadas czéggel üzleti összeköttetésben áll. A párisi czégtulajdonos előtt magát a Diamant és Vadas czég egyik tulajdonosa fiának, Diamant Richárdnak adta ki és pénzzavarára hivatkozva, kölcsönt kért tőle. A párisi kereskedő száz frankkal segítette ki pénzzavarából a fiatalembert, aki innen Angliába utazott és itt Glasgowban Bergusson Schaid olaj- és zsiradékkereskedőt látogatta meg. Itt is Diamant Richárdnak mutatta be magát és előadta, hogy üzleti ügyben sürgős szüksége volna száz font sterlingre. Az angol kereskedő húsz font sterlinget adott át neki aranyban, ezenkívül egy 1500 koronáról kiállított és a berlini Mitteldeutscher Kreditbankra szóló csekket, melyet Diamant Richard nyújtott át neki, látott el átjegyzéssel. Ezt a csekket Diamant zsebre tette, de értékesíteni már nem tudta, mert időközben az óvatos angol kereskedő távirati kérdezősködésére a budapesti Diamant és Vadas elég kijelentette, hogy a csekk hamis. Novák Henrik, miután Angliában is kezdett lába alatt a talaj égni, Drezdába és Frankfurtba ment és mindkét helyen hasonló módon csalt ki egyes kereskedőktől kisebb-nagyobb összegeket. A múlt év szeptember havában Gráczban rajtavesztett és letartóztatták. A kiadatási eljárás megindulván, elsősorban a szombathelyi törvényszék kapta meg ezt a jeles fiatalembert. Ez a törvényszék több rendbeli csalás miatt ez év márczius havában két és fél évi fegyházra ítélte el Novák Henriket. Szombathelyről a budapesti Nádas és Vadas czég feljelentése folytán ideszállították a fővárosba s a büntető törvényszék ma vonta felelősségre egyrendbeli sikkasztás és négyrendbeli csalás bűntettéért. Novák Henrik töredelmesen beismerte a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, mire a bíróság Aranyiczky dr. ügyész indítványa után a vádbeli cselekményekért s két évi fegyházra ítélte el. Egyben pedig elrendelte a törvényszék, hogy a bűnügy iratai tétessenek át a szombathelyi törvényszékhez, hogy a most hozott jogerős és aSzombathelyen kiszabott büntetés tekintetében a szombathelyi törvényszék összbüntetést szabjon ki Novák Henrikre. AZ ÚJSÁG Kedd, 1910. augusztus 30. JOGÁSZOD ÜGYVÉDJELÖLTEK S A fe'zékely'-féle javaslat küszöbén siessünk ''-«231 m ESŐS VILMOS Jogi szemSnásManta segítségével Budapest Weszelényi-u. 33. Telefon N8,57i gyorsan, sikeresen letenni a iijiUWGfiilf!701TIQt ! szigorlatukat, alap vizsgákat és as üljj sölli St tojjál ! „A jogi vizsgák vezérfonala" nélkülözhetetlen tanácsadó minden érdeklődőnek ingyen! 7937 Jézus és a Halál. — Sienkiewicz. — Leültünk a lobogó tűz mellé s hallgattuk a Tátrának azt a különös csendjét, mely belezeng az ember fülébe. Közeledett már az idő, hogy nyugovóra térjünk; akkor Szabala hirtelen felemelte ránczes arczát, mely olyan volt, mint a vén keselyű feje, de Milton arczához is hasonlított; egy pillanatig révedező szemmel nézett a tűzbe, aztán hozzáfogott meséjéhez : — Nagyuram, kérem, egyszer egy parasztember vállára vetette a fűrészét meg a szekerezését és elindult, hogy munkába álljon, Novitargba. Úgy Poronin táján hozzája szegődött egy vén banya. A paraszt eszes öreg ember volt; megismerte, hogy az a Halál s mindjárt törni kezdte a fejét, hogy mi módon szabaduljon meg tőle. Végre aztán nekigyürkőzik és lyukat vág egy vén fűzfa tövébe. S mikor elkészül vele, belenéz. — Mit nézel ? — kérdezi tőle a vén banya. — Nézz bele te is, ha meg akarod tudni! A vén asszony belenéz a lyukba, de biz nem lát benne semmit; e közben a paraszt megfaragott bükkfából egy jó erős czöveket. — Nem látok benne semmit — mondotta a halál. — Eredj, bújj bele, majd meglátod. A halál bányája belebújt az odúba, de alig hogy benne volt, a parasztember — kérem szívesen — hamarosan beverte a czöveket a fűzfa nyílásába, még ráadásul is ütött reá egynéhányat a szekerczéjével, aztán Isten nevében tovaballagott. Sok esztendő múlt el azóta s a parasztember még mindig életben volt. Az emberek fiai nem haltak. Zakopanéban, Fehér-Dunajeczen, Kokolovban, mindenhol annyi volt az ember, mint a fenyőcsemete az erdőben. A parasztember is nagyon megvénült és beköszöntött hozzá az Ínség, mert nem tudott dolgozni. Végre megelégelte az életet, kiment a fűzfa tövéhez és kiszabadította belőle a Halált. Amikor, kérem, a halál bányája kiugrott a fa odújából és elkezdett kaszálni Zakopanéban, Fehér-Dunajeczen meg Mokolovban, rendre hullott az ember és kevés lett a hely a temetőben. A halál banyája bement egy parasztasszonyhoz is — özvegy asszony volt szegény, hét gyermek anyja — és el akarta vinni magával. De a gyerekek így rimánkodtak neki : — Ne vidd el az anyánkat, ne vidd el az anyánkat! A banyának megesett a szive a gyermekeken ; elment hát a jó Istenhez és azt mondotta neki: — Uram Isten, hogyan viszem én el azt a szegény asszonyt, mikor úgy könyörögnek, úgy rimánkodnak a gyermekei, hogy még az én szivem is megesett rajtuk ? Az Úristen pedig ezt felelte neki : — Nem én vagyok a mestere az ily dolgoknak, hanem Jézus a mestere nekik. Eredj az Ur Jézushoz, majd megmondja ő, hogyan és miképpen legyen. A halál banyája erre az Ur Jézus színe elé járul és azt mondja neki : — Édes Uram Jézus, már hogyan vitetném el én azt a parasztasszonyt ? Hét árvája sír a kunyhójában, úgy kérnek, úgy rimánkodnak, hogy megesett rajtuk a szivem. Az Úr Jézus pedig reá vetette szeme pillantását a banyára, hogy az úgy érezte, mintha a szél ütötte volna meg. — Eredj szaporán a tenger vizébe és hozz fel belőle egy követ. A banya beleugrott a tenger vizébe, a fenekéről felhozott egy kemény követ, mely oly kerek volt, mint a czipó. Az Úr Jézus ekkor azt mondta neki: — Rágjad ! A halál banyája rágja, rágja, csajognak belé