Az Ujság, 1911. március (9. évfolyam, 64-76. szám)

1911-03-22 / 69. szám

Szerda 1911. márczius 22. AZ ÚJSÁG KÖZGAZDASÁG. Főtanácsülés Budapesten. Az­ Osztrák-Magyar Bank e hét csütörtökén Budapesten ülést tart, a­melyen csak folyó ügyek kerülnek tárgyalásra. A kamatláb kérdése ezúttal nem kerül szóba. Drágul a czukor. Bécsi telefonjelentésünk sze­rint a czukorfinomítók egyesülete elhatározta, hogy márcziusra a kontingensnek további két százalékát szabadítja fel s a czukor árát 100 kilo­­grammonkint egy koronával felemeli. A berlini pénzpiac 7. Berlini táviratunk szerint a Reichsbankba az utóbbi időben tekintélyes összegű arany folyt be külföldről. Francziaország­­ból a berlini pénzpiac­nak ultiméra bőségesen ajánlanak pénzt. Ultimépénzt ma 43/4%-kal lehe­tett kapni, a vevők azonban tartózkodók marad­tak. A Seehandlung 43/8%-ért adott kisebb össze­geket ultiméra. Napi pénzt 3pó—3%-ért kínálták. A m­agánleszámitolási kamatláb változatlanul 31-2%. London 3*/8%-os magánleszámitolási ka­­mat­lábat és 3%-os napi pénzt jelentett. A tőzsde rendkívüli közgyűlése. A budapesti áru- és értéktőzsde e hónap 30-án, csütörtökön délután négy órakor az árutőzsde termében rend­­kívül közgyűlést tart, a­melynek tárgya : a tőzsde­­tanács indítványa a tőzsdetanácsosok számának negyvenötről ötvenre való felemelése, illetőleg az alapszabályok 22. szakaszának megfelelő módosí­tása iránt. A Hitelbank vezérigazgatója a kereskedelmi miniszternél. Bárányávál Ullmann Adolf főrendi­házi tag, a Magyar Általános Hitelbank vezér­­igazgatója, ma délben felkereste Hieronymi Ká­roly kereskedelmi minisztert a képviselőházban lévő miniszteri szobájában s háromnegyed óra hosszáig tárgyalt vele. A török kölcsön jegyzése. Berlinből jelentik : A ma jegyzésre bocsátott 116 millió franknyi otto­mán 4%-os vámkölcsönre a jelentkezések oly nagy terjedelemben érkeztek be, hogy a jegyzést annak megnyitása után azonnal le kellett zárni. A nők éjjeli munkája. A nők éjjeli munkájá­nak eltiltására vonatkozó törvényjavaslatot tár­gyalta ma a képviselőház munkásügyi bizottsága. Az előadó Hegedűs Kálmán képviselő volt. Hege­­dts Lóránt indítványozta, hogy a nyomdászati könyv- és hírlapkiadó vállalatokra a javaslat ne vonatkozzék; mozgósítás esetén kivételesen a behívott férfimunkások helyett éjjel nők is legye­nek alkalmazhatók , az iparfelügyelő­ felülvizsgá­lati joga az állami üzemekre is terjesztessék ki. Hieronymi miniszter kijelentette, hogy a nyomdai ipar nem vehető ki a törvény rendelkezése alól, mert az a berni konvenczió alá esik. A hírlapkiadó­­vállalatok más elbírálás alá esnek, miután azok nem nyersanyagok termelésével foglalkozó ipar­­üzemek és így, nem is esnek a törvény hatálya alá. Bródy Ernő és Haydin Imre felszólalására vála­szolva, utalt arra, hogy a munkásbiztosítási tör­vény sürgős módosítására vonatkozólag elfoglalt álláspontját nem ejtette el, azonban e kérdés gon­dos tanulmányozást és előkészítést igényel. Reméli, hogy­ nem lesz túl hosszú idő az, a­mikor ezzel a módosítási javaslattal az illetékes fórumok elé léphet. Az érdekeltektől is szívesen vesz javas­latokat a törvény módosítására nézve. A bizottság ezután a javaslatot elfogadta. Egy repülési vállalat csődje. Majna-Frankfurti táviratunk szerint a frankfurti Deutsche Flug­gesellschaft m. b. H. (Német repülőtársaság korlá­tolt felelőséggel)­-felett­e megnyitották a csődöt. Drágul a juta. A jutakartel már megint emeli az árakat, a jó ég a megmondhatója, hogy rövid egy év alatt hányadszor. Most a fonalak árát, azon ürügy alatt, hogy a nyers juta drágult, ismét két koronával emelték 100 kilogrammonként. A török dohánymonopólium. Bécsből jelentik : a török kormány tudvalevőleg a Dette Publique Ottoman-nal annak idején közölte, hogy a dohány-­­ jövedéki társaság konc­esszióját nem fogja meg­újítani és a Dette Publique-et felszólította­­ arra, hogy válaszszon az állami monopólium és a bande­­ror-rendszer között. A Dette Publique igazgató­tanácsa, — mint Konstantinápolyból írják — az állami monopólium mellett foglalt állást. Most a török kamarán a sor, hogy a kérdéssel foglalkoz­zék. A dohányjövedéki társaság feloszlása minden­kép bevégzett tény. Egy román bank tőkeemelése. Az aradi Vic­toria, az Albina után a hazai románok legnagyobb pénzintézete, ma tartott közgyűlésén elhatározta, hogy 2,400.000­ korona alaptőkéjét 4,800.000­ koro­nára­, emeli fel«..... . • Szabómunkások sztrájkja. A soproni szabó­munkások ma reggel sztrájkba léptek. Követelé­seiket 240 pontban foglalták össze. A mesterek csak 5%-os béremelést hajlandók adni. A békél­tető tárgyalások nem vezettek eredményre. A szabó­munkások el vannak határozva, hogy a tíz órai munkaidőre és a különórák díjazására vonatkozó követeléseikről nem mondanak le. A beocsini czementgyár alaptőkéjének kiegé­szítése. A beocsini czementgyári Unió részvény­­társaság április hatodikén tartja ezidei közgyűlé­sét. A közgyűlés napirendjére kitűzték az igaz­gatóságnak azt az indítványát, a­mely szerint a részvénytőkét kétezer részvény kibocsátása által 7.600.000 koronáról kiegészítsék 8 millió koronára. Az alaptőke kiegészítése összefüggésben van a beocsini czementgyári Uniónak a Croatia zágrábi czementgyár részvénytársaságnak vállalt érdekelt­ségével. Ugyanis a beocsini czementgyári Unió megszerezte a Croatia czementgyár részvényeinek többségét s a részvények vételárának fedezése czéljából egészítik ki az alaptőkét. Egy faszénvállalat osztaléka. Majna frankfurti táviratunk szerint, a Constant-féle faszénválalat alkalmasint 12­%-os osztalékot fizet az előző évi 11%-os osztalékkal szemben. A Magyar Borkereskedőst Országos Egyesülete vasárnap tartotta meg évi rendes közgyűlését Hirsch A. Jakab kereskedelmi tanácsos elnök­lésével. Pallós titkár terjesztette elő évi jelentését, a­melyet a közgyűlés tudomásul vett és a vezetőség­nek a felmentvényt egyhangúlag megadta. Végül megejtették a választásokat. E­lök ismét egy­hangúlag Hirsch A. Jakab, alelnökök Marton Lipót és Fehér Adolf lettek, pénztáros Rosen­feld Jakab, ellenőrök Bleyer Arthur és Germanics Sándor, ügyész Marton Sándor dr. lett. Az egyesü­let választmánya a következőképp alakult meg: Be­üdzsel Károly, Bleyer Károly, Brünn Miksa, Buxbaum Adolf, Eisler Gyula, Frenkl Adolf, György Sándor, Klein Ármin, Klein Lipót, Krausz Géza, Krausz Lajos, Levitzky Albert, Lusztig Sándor, Markovits Sámuel, Marton Jenő, Meisel Mihály, Oesterreicher Samu, Patak S. Zsigmond, Bauch János, Rosenfeld Márkus, Rózsa Miksa, Sonnenschein Miksa, Ullmann Emil, Vidor Jenő, Weil S. Henrik és Weisz Samu. A választások után Marton Jenő indítványára borkereskedelmi kongresszus tartását határozták el. Papírgyárosok gyűlése. A Magyar Gyáriparo­sok Országos Szövetsége kelretében működő papír­ipari szakosztály Herz Vilmos kir. tanácsos elnök­lete alatt ülést tartott, melyen elsősorban a papír­ipar tarifaügyeit vitatta meg. Tárgyalta azután a szakosztály a földmivelésügyi miniszter 80865— 1910. sz. átiratát a papírgyárak fabeszerzéseit illetőleg és elhatározta, hogy­ ez ügyben újabb elő­terjesztéssel fordul a kereskedelmi és földmivelés­­ügyi miniszterhez. Megelégedéssel vette a szak­osztály tudomásul, hogy a közoktatásügyi minisz­ter erélyesen végrehajtani készül azt a rendeletet, melyet a magyar elemi és középiskolák részére engedélyezett tankönyveknek és füzeteknek ma­gyar papírból való előállítása iránt kibocsátott. Franczia tőke Törökországban, Konstanti­nápolyból jelentik : Rifaat pasa külügyminiszter a franczia ügyvivővel beszélgetést folytatott a porta és a német Bagdad-vasúttársaság között létrejött egyezményről és rámutatott ennek tisz­tán gazdasági jellegére. A német társaság lemon­dása a Bagdad­-Baszarah-vonal építéséről lehe­tővé teszi a török kormánynak, hogy ezen vonal építésére más országok tőkéjéhez folyamodjon. A miniszter továbbá kijelentette, hogy a porta a legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy rövid időn belül kölcsönös megelégedésre befejezésre vigye a Francziaország és Törökország között most folyó tárgyalásokat­, a­melyeknek czélja, hogy Törökországnak biztosítsa a franczia segítséget a maga vasúthálózatának és gazdasági viszonyainak fejlesztésére. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank belvárosi fiókjának igazgatója, Jakab János, 40 évi szol­gálat után nyugalomba vonult. Az intézet igaz­gatósága a fiók főnökévé Balázs Leót nevezte ki, a­ki sok év óta működött Jakab igazgató oldalán, mint annak helyettese, Székely gazdák gyűlése. A Háromszék megyei Gazdasági Egyesület most tartotta első igazgató­­választmányi ülését Szentkereszty Béla báró fő­ispán elnöklése mellett. Imreh Béla titkár bemu­tatta az új egyesület munkaprogrammját. Elnök­helyettesnek Király Aladár alispánt választották meg. Az ülés több fontos társegyesületi átirat le­­tárgyalása után véget , ért Pénzintézetek szervezkedése. Nógrád-, Hont- és Gömörmegyék pénzintézeti vezetői és tiszt­viselői vasárnap tartották évi közgyűlésüket Lo­soncion Török Zoltán főispán elnökete alatt. Vitális Béla lelkes szavakban nyitotta meg a köz­gyűlést, mire Váczy József titkár ismertette azt egyesület tevékenységét. Ott Ödön alelnök a pénz­intézeti tisztviselők mozgalmának főc­élját, vala­mint azt a kapcsolatot ismertette, melylyel az egyesület a pénzintézetek­­egyesülésével áll. Radó Béla­, a Pénzintézetek Országos Nyugdíjegyesülete igazgatója a pénzintézeti tisztviselők nyugdíjellátá­sáról tartott előadást. A választások során véd­nökül Serényi Béla gróf földművelésügyi minisz­tert, titkárokal Gazdik Gyula és Korpitsch Károly választottak meg. Nagyobb fizetésképtelenség. Politzer és Boltz­mann budapesti fakereskedő czég, a­mely építése­ket is vállalt, fizetési zavarokba került. Tartozása 320.000 korona, ezenkívül 150.000 korona giro­­kötelezettsége is van a bankoknál. Vagyona, bele­értve a fakészletét és egy kisebb faárugyár be­rendezésének értékét, 150.000 koronát ér. A c­ég egyezségre törekszik. Ezzel a fizetésképtelenséggel függ össze Kux Izsó czinkotai fakereskedőnek fizetésbeszüntetése is, a­kinek adsóságát 60— 70.000 koronára becsülik. Mezőgazdasági kiállítás Szatmárnémetiben. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület ötvenéves fennállását folyó év szeptember hónapjában Szat­márnémetiben nagyobb szabású általános gazda­sági és ipari kiállítással ünnepli meg. A kiállítás előmunkálatait id. Teleki Géza gróf elnök és Vilá­­gossy Gáspár titkár végzik. A J­runktell Gépkereskedelmi Részvénytársaság, melyet a Budapest-Erzsébetvárosi Takarékpénztár r.-t. és a Budapesti Malomépítészeti és Gépgyár, Podvinecz és Heisler-czég alapítottak, ma tartotta alakuló köz­gyűlését.. A részvénytársaság ügyvivő igazgatójául Fab­­­ritzky Istvánt szerződtette és biztosította magának a svédországi Munktellgyár kiváló minőségű nyersolaj­motorainak kizárólagos eladását, melyek szabatos kivi­telük, olcsó áruk és gazdaságos üzemük folytán gyárak­ban és mezőgazdaságokban bizonyára nagy mennyiség­ben fognak elhelyezést találni. A Pongon Várost Építő Részvénytársaság ma tar­totta rétsági Pauljcz Sándor elnöklete alatt első köz­gyűlését, a­melyen­ elhatározták az alaptőkének 300.000 koronára való felemelését, 240 darab 500 korona n­­é­­részvény kibocsátása útján. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, a­mely szerint a társaság által alapított »Zsófia kertvárosa iránt oly élénk érdek­lődés nyilvánul, hogy a házhelyeknek eladása és a családi­­ házak építkezése nagy mérvben folyik. A mérlegnek tudomásul vétele és a felmentvény megadása után a köz­gyűlés elfogadta a nyereség felosztására vonatkozó jelen­tést és az osztalékot szelvényenként 40 koronában NSM állapította meg. Az igazgatóság új tagjai lettek: Czukor Béla és Hirsch István bankigazgatók és a felügyelő­bizottságba beválasztottak: Hein János, Brügler Hugó, Fejér Gyula, Meller Izsó dr. és Krausz Mihály. A köz­gyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké rétsági Pauner Sándor, alelnökké Czukor Béla választatott meg. Magyarok Északok. Az O. M. G. E. által múlt év június havában Dán- és Svédországokba rendezett gaz­dasági társas tanulmányúton szerzett tapasztalatokról irt tanuln­ány könyv Jeszenszky Pál, kir. tan., ügyvezető titkár szerkesztésében most hagyta el a sajtót. A tanul­mánykönyv fejezetekre osztva, tárgyalja a két ország mezőgazdasági viszonyait és különösen az teszi értékessé, hogy a közvetlen tapasztalatokon alapuló tanulmányt a kiránduláson résztvett oly szakemberek írták, a­kik a­z illető tárgygyal idehaza is állandóan foglalkoznak. A tanulmánykönyvet Buding József dr.. Fabriczius Endre és mások eredeti fényképfelvételei után készült 132 kép díszíti. Ara­d korona. Gazdasági előadások. Az Aradmegyei Gazdasági Egyesület legutóbb Alsósimánd, Erdőhegy, Borosjenő és Szapáriliget községekben tartott népies gazdasági elő­adásokat. Az előadók Bál Miklós gazdasági szaktanár és Kemény Szilárd titkár voltak. A mezőgazdaság idő­szerű kérdéseit felölelő előadásokat a gazdaközönség nagy érdeklődéssel hallgatta. Fizetésképtelenségek. A bécsi hitelezői védegylet a következő fizetésképtelenségeket jelenti: Belgrader K. és társa gyarmatárukereskedő ezég Arad; Ferenczi Pál és társa kereskedő ezég Zinta; Szabó Aladár kereskedő Székesfehérvár; Handel S. kereskedő Balázsfalva Ere­detis Béla, kereskedő Losoncz; Grünvakl Albert hagyatéka Brassó ; Meskó András Györszentmiklós. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter az erdészeti segédhivatalok tiszti személyzetének létszámában Steg­­meier Ödön irodatisztet a IX. fizetési osztályba segéd­­hivatali igazgatóvá, Boér József, Debreczeni Ödön, Érsek Gusztáv és Gaál József irodasegédtiszteket pedig a X. fizetési osztályba irodatisztekké nevezte­­ki. Megszűnt állami kedvezmény. A­ kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a­ Vacuum Oil Company részvénytársaság almásfüzitői kőolajfinomí­­tója részére az 1906. évi­­deczember 15-től számítandó öt évre engedélyezett állami kedvezményeket — a rész­vénytársaságnak azokról való lemondása fork­án — az 1906. évi deczember 13-től, mint az állami kedvezmények kezdőpontjától visszamenőleg hatályon kívül helyezte. Vásárok. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a Bihar megye területéhez tartozó Széfalyhíd község­ben ez évben kivételesen az április 12—13-ra eső orszá­­gos vásár április II—12-ikén, a junius I—2-ára eső országos, vásár pedig május 31-ikén és június 1-én , a Jász-Nagykun-Szolnok megye területéhez tartozó Abád­­szalók községben a február 12-ére esett,­ de a vidéken 19

Next