Az Ujság, 1912. március (10. évfolyam, 52-66. szám)

1912-03-08 / 58. szám

8 Jókai ereklyéi. — A Petőfi-ház legújabb szobája. — A Petőfi-h­áz, a mely árván, szinte elfeledetten búslakodik a csöndes Bajza-utczában, a leg­­meghatóbb múzeuma a fővárosnak. Földszinti szobái, a melyekben Petőfi ereklyéit őrzik, tele vannak nemes, mélabús emlékkel, rég elporladt kezek írásával, apró és nagy holmival, a­miket valaha a költő, vagy szeretteinek keze érintett. Ebben a csöndes szomorúságtól, ebben a lassan érlelődő halhatatlanságtól illatos környezet­ben helyezték el most azokat az ereklyéket, a­melyeket az állam nemrég vásárolt meg Jókai Mór özvegyétől. Jókainak eddig is volt már két szobája a Petőfi-ház emeletén. Azokban eddig a Hegedűs­­család Jókai-gyűjteménye volt kiállítva, több­nyire a költő családjára vonatkozó holmi, a komá­romi szülőház apró bútordarabjai, Jókai Mór édesanyjának varróasztalkája, egy üvegtárlóban Laborfalvy Róza gyönyörű felkötőinek gyűjte­ménye, Jókai Mór filaténiás kéziratai és sok egyéb. Most, hogy a Jókai-gyűjtemény egy teremre való új tárgygyal gyarapodott meg, az eddigi két szoba tartalmát összesürítették egybe (néhány értékes bútordarabot, sajnos, raktárba kellett dugni hely híján), a legújabb szaporulatot pedig a nagyobbik teremben helyezték el. Bizony elég szűken van hely dolgában a gyűjtemény. Bár Jókai nagyértékű levelezését átszállították a Nemzeti Múzeum levéltárába, még csak arra sem jutott hely, hogy Jókai könyvei és emléktárgyai közül a legérdekesebbeket hozzáférhetőkké tegyék a látogatók számára. A néhány szekrényben óriási anyag van összezsúfolva, a­melyen áttekinteni mai elhelyezésében teljes lehetetlenség. Ezen a fogyatékosságon azonban majd segít az idő. Néhány üveges falu tárló a terem közepén sok minden érdekes tárgyat magába foglalhatna. A terem elrendezőinek az volt a törekvésük, hogy Jókai Mór dolgozószobáját lehetőleg híven reprodukálják. Munkájukat megkönnyítette az, hogy a kiállítás helyéül szolgáló épület hajdan magáé Jókaié volt, sőt az a terem, a­melyben most a dolgozószobáját felállították, már akkor is dolgozó helyiségéül szolgált a költőnek. Azon­felül Jókai özvegye is kezükre járt tanácsaival. Ennek köszönhető, hogy a látogató megdöbbenve áll meg a szoba küszöbén. A szoba olyan, mintha a gazdája most is benne élne. Minden a régi helyén van benne: a csavartoszlopos üveges­ szekrény, a­melynek polczain Jókai fantasztikus kagyló­­gyűjteménye pompázik, a másik csavartoszlopos szekrény, a­melyben műveinek minden magyar és külföldi kiadása szorong, a két újabb keletű gót czirádás szekrény, a­melyekben az ötven éves írói jubileuma alkalmából készült díszalbumok ragyognak, az a régies formájú díszes láda, a­melybe a magyar művészek ajándéka, hetvenkét mű­vészünknek vízfestménye és rajza van elzárva, a régi faragott székek, az aranyos asztalka a sarok­ban s előtt© a kopott bársony borítású aranyos karosszék, a szekrények legnagyobbika, a három részű politúros diófából való, a melyben Jókai könyvtára szorong, és a két íróasztal, a melyeknek nagyobbika, Jókai kedves dolgozó asztala, üveg­bura alatt őrzi teljes fölszerelését, mindazokat a tárgyakat, a­melyeket a költő ágybadőlte előtt rajta hagyott. Ez az asztal a legmeghatóbb tárgya az egész gyűjteménynek. Széles, nagy lapján festői rendet­lenségben hever a költőkirály egész hadifelszere­lése. Az elején a szürkére kopott kis fekete bőr­mappa, a­melyen Jókai kéziratai megszülettek, előtte az ormótlan nagy vasténtatartó, a­melyen külön edényben tartotta a fekete szinü és külön két edényben az ő kedves lila szinü téntáját. A mappa szomszédságában Jókai tárczájának kifor­dított tartalma : néhány névjegy, — dr. Jókai Mór — közöttük a költő arczképes vasúti igazolványa, egy képes levelezőlap, a melyet Keszthelyen adtak fel a czimére, egy biztosítótársasági nyugtatvány, egy angol nyelvű­ coupon és mindezen a furcsa holmin keresztbefektetve egy száraz virágszál. A költő keble melegét érzi rajtuk az ember. Azután a többi apró holmi. Egy kis álló tükör, a­melyre maga Jókai festette rá tussal "■ > Bella« nevet, egy plüsboi­itápu, kétrétű másik asztali dísz, a­mely­nek összehajtott feléről egy női arczkóp mosolyog a tükörbe. Egy aneroid légsúlymérő. Mindenféle rémes hadakozó szerszám, a­melyekkel a szelíd szemű költő nyilván papirost szeletelt: dupla vadásztőrök, hüvelyes ollók, egy gyöngyház-nyelű rengeteg bicska, a­mivel elefántot lehetne ölni, egy óriási g fagyitó lencse, csontlapu jegyzőkönyv, a­melynek lapjain még jól látszanak az agg költő reszketeg írású czeruzajegyzetei. Kártyaprés, meg két pakli megviselt frangría patience-kártya, a­melyeket alkotás közben szokott kirakni Jókai. És tömérdek egyéb apró tárgy, közöttük az a kicsi somatose-doboz, a­mely megkezdett, el nem fogyasztott tartalmával az íróasztalon feledkezett. Mindezeken a tárgyakon rajta van a költő keze­­nyoma, nem egyen a lélekzete, a gondolata helye. Ők voltak a mindennapi társai, azok az élettelen lények, a­melyeken az ihlet legelragadóbb pilla­nataiban feledkezett rajt az a pár örök jósággal és örök szelídséggel teli kék szem. Egy hosszú életnek, egy halhatatlan pályának kortársai s egy csodálatos világnak alkotórészei ezek a tárgyak. A két gót czirádás szekrény között egy ala­csonyabb kis üvegablakos faliszekrényben látha­tók egymás mellett Jókai keze művei. Tudjuk, hogy rajzolni, festeni, faragni mennyire szeretett a tollnak ez a nagy művésze. Még aggkorában is festegetett, íróasztalán a többi tárgy között hever az az üveglap is, a­melyen vízfestékeit heverte s mellettük egy csomó finom vékony ecset. Az üveg­ablakos faliszekrényben pedig talán az utolsó fes­tett munkája látható: egy kicsi vízfestmény, a középen egy zöld pamlag, rajta félig fekvő hely­zetben egy rózsaszín ruhás, sötétlila kendőbe bur­­kolódzó, fekete hajú nő. A kép szürke hátterének felső szegélyére maga Jókai írta rá, hogy : »Az én édes Bellám. Rajzoltam Siófokon 1903 jun. 31. Jókai Mór«. Ugyanennek a szekrénynek többi fokán van­nak kiállítva Jókai hires fa-, meg elefántcsont­­faragványai. Ezeket nagyon régen készítette, és meglepő rajtuk, kivált az elefántcsontfaragványo­­kon, a nagy technikai készség. A kemény, merev anyagot bámulatos merészséggel és ügyességgel faragta, vékonyította, törte át. Duzzadó idomú női alakokat ábrázolnak a faragványai, vetkőződő Vénuszokat fekvő, térden kuporodó, álló helyzet­ben. Kár, hogy mostani helyükön nem lehet eléggé megközelíteni őket, de így is meglepő formaérzék látszik rajtuk. A falakon szanaszéjjel függenek Jókai fest­ményei, túlnyomórsért ajándékba kapott képek. Híres nevek is akadnak közöttük, de értékesebb munka alig. Még Mészöly Gézának egy pic­i finom­rajzú tája is úgy hat, mint egy vízfestékkel alá­festett aprólékos rajz. Pedig olajfestmény volna. Verese­sági­nnak dedikácziós »Orosz falu«-ja is je­lentéktelen kis vázlat. Horovitz Lipót Jókai-arcz­­képe, a­mely alighanem a legértékesebb festménye a gyűjteménynek, ez idő szerint nincsen a kereté­ben : most takarítják róla a rátapadt port és kormot. Szobor is van a teremben mindenféle, de túlnyomórészt gyönge munka. Legérdekesebb még közöttük az a bronzöntvény, a­melyet Donáth Gyula készített Jókai jobbkezéről, meg Jókai halotti maszkja, a­melyet Róna József öntött meg. Hasábokat írhatnánk tele Jókai könyveiről, ha hozzájuk lehetne férni. De csak a hátuk látszik ki a szekrényekből. Külön szekrény őrzi Jókai munkáinak magyar és idegen nyelvű kiadásait. Ez a gyűjtemény bizonyára nem teljes, de hogy milyen nagy értékű, kiderül abból is, hogy a leltár­ban 5000 koronával szerepel. Nagyon érdekes lehet a Jókainak ajánlott művek gyűjteménye is. De csak néhány könyvet tettek közülök tárló alá mutatóba. Van közöttük mindenféle nyelvű. Egy német nyelvű könyvön — a czime »Eine Orient­­leise« — ez a dedikáczió olvasható : »Rezső, 1883. januáréi« O-kán«. Rudolf trónörökös ajándéka. Vereschagin »Selbstbiographien unbedeutender Leute« czímű munkájának német fordítását fran­­czia dedikáczióval ajánlotta föl Jókainak. Egy csomó férfi- és női arczkép — csupa egykorú hírességé — csak tökéletlen fogalmat ad Jókai összeköttetéseiről. Közöttük van Dumbának, a kiváló osztrák államférfiunak, továbbá Mme Adamnak dedikácziós fényképe abból az esztendő­ből, a­melyikben ez az érdekes és elmés franczia asszony Magyarországon járt. A politúros háromrészű nagy szekrény Jókai könyveit tartalmazza, az olvasmányait, a­melyek­ből munkái egy részének anyagát és adatait merí­tette. Van közöttük mindenféle nyelvű és fajta. Az angol »Journal of Art«-nak vagy husz évfolyama szoronkodik benne; mellettük utazási, históriai munkák, encziklopédiák és szótárak, Humboldt munkái, Heine művei, Valamennyi díszes kö­tésben. A látni- és megforgatni valóknak ezzel a tömegével van tele a Petőfi-ház új Jókai-terme. Már most is alig fér el benne, és előrelátható, hogy az évek során felgyűlő újabb tárgyak a helyiség megbővítését teszik majd szükségessé. Hogy a gyűjtemény gazdagságáról számszerű fogalmat is adjunk, elsoroljuk a hivatalos leltár néhány érdekesebb adatát. A Jókai özvegyétől megvásárolt gyűjtemény tartalmaz e szerint: 1536 darab levelet, a­melyeknek egy kis részét maga Jókai írta, a többit neki írták mindenféle nyelven élete minden szakaszából való kortársai. Petőfinek is van közöttük két kiadatlan levele. Az egész levélgyüjtemény a Nemzeti Múzeumba került s a leltári becsértékük 35.591 korona. A 234 díszalbum és egyéb emléktárgy értékét a leltár 7033, a 152 üdvözlő iratét 1520, a hetven darab ajánlással ellátott arczképét 700 koronára becsüli. A Jókai-szoba festményei, továbbá a 72 magyar művész munkáiból álló jubileumi album 48.280 koronával szerepel a leltárban. A szobrok becsértéke 51.700 korona, a 19 darab bútoré 57.250, Jókai mindenféle könyvének és nyomtat­ványának teljes gyűjteményéé 11.763 korona. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, végösszegül 213.837 koronát kapunk. ÁSS ÚJSÁG____ Péntek, 1912. márczius 8. Időjárás. Hazánk­ban az idő megár­totta enyhe jellegét és tegnap dél­­őtt még jobbára derült volt, es­tére azonban esősre fordult, az éj folyamán pe­dig ke­vés kivétellel min­denütt volt kisebb­­n­­agyobb csapadék; legtöbb esett a Du­nántúlon (30—40 mm.) és az északi Kárpátok között (20—30 mm.), Er­dély azonban az esőből csak keveset kapott. Fiuméból­­zivatart is jelentettek. A ’ hőmérséklet maximuma +16 C. fok Or­­­sován és Eszéken, minimuma ped­i­g2 C. fok Árvavárason. . A depresszió északon mélységéből veszített, helyét azonban alig változtatta. Európa déli részein másodlagos minimumok keletkeztek (az egyik tegnap Magyarország fölött, a másik ma reggel Olaszország fölött), a­melyek a magas levegőnyomást délnyugatra szorítot­ák vissza. Jóslat: Változékony idő várható, elvétve csapadékkal és némi hősülyedéssel. Sürgönyjóslat: Változékony, elvétve csapadék, enyhe.

Next