Az Ujság, 1913. március (11. évfolyam, 52-64. szám)
1913-03-13 / 62. szám
VERIK A VÁLASZTÓJOGI NŐKET. — Az örök botrányok után. — Egy cseppet se meglepő a dolog. Igaz ugyan, hogy szépen és bölcsen, szivrehatóan és poétikaian meg vagyon írva, hogy nőt megütni nem szabad, még rózsalevéllel se, — de hát minden szabály alól vannak kivételek. Sőt olyan szabály is van, mely alól csak kivételek lehetnek. S ez olyanféle. Nőt megütni nem szabad. Még rózsalevéllel se. De nő-e a nő, amikor férfijogokat követel, amikor férfimódra akar élni, a mikor a férfiakkal akar egysorba kerülni ? Aki lóra ül, le is eshetik a lóról, aki karózba megy, nemcsak osztogat, hanem kaphat is csapásokat, aki ablakokat tör és fejeket, legyen elkészülve rá, hogy betörik az ablakait és a fejét. Amiket a szavazati jogért harczoló londoni asszonyok csináltak heteken és hónapokon keresztül, napról-napra megszakítás nélkül, egy kissé több volt a kelleténél. Már nem is férfiak, hanem csirkefogók és gonosztevők módjára viselkedtek. Minden napra botrány és kártevés, pusztítás és rombolás.l tomboltak, csakhogy rombolhassanak, károkat okoztak, csakhogy jajgassanak és siránkozzanak a kárvallottak. Telefon, telegráf, ablak, postaszekrény, kirakat, magánlakás, semmi se volt biztonságban, sőt gyújtogatástól és bombavetéstől se riadtak vissza. Igaz , »c’est la guerre ! Ez a háború. De nemcsak ez a háború. A háború az, ahol nemcsak ütnek, de visszaütnek is. A háború az, ahol nemcsak kárt okoznak, de károkat is szenvednek. A háború az, ahol egyszer nekem, egyszer neked. Most rájuk kerül a sor, a választójogos asszonyokra. Most őket is ütik, őket is pücölik, őket is megszalasztják. A ruhájukat tépik le a testükről, a hajukat megtépázzák és patyolat bőrükön durva tapsoló öklök csinálják a kék foltokat, nem pedig lázasan szívó ajkak. Aki háborút vet, tisztelt hölgyeim, az háborút arat. Ez szomorú, de nem lehet másképp. És — itt van a bökkenő — akárhogy nézem a nők választójogi harczát, nem tudok teljes rokonszenvvel feléjük fordulni. A türelmetlenség, az erőszak, a brutalitás fegyvereit választották fegyverül, pedig egyik fő asszony kezébe való. És mindegyikről tudott dolog, hogy nem is a legbiztosabb, nem is a legjobb fegyver. Az erőszaknak és brutalitásnak nem lehet szelídség és engedékenység a gyermeke. A nők tehát olyan fegyvert használnak, ami nem az ő fegyverük, s ami nem jelenthet soha és semmi körülmények között sem diadalt. S a nők — ők bizonyosan jobban tudják, mint én — tartogatnak olyan fegyvereket is az arzenáljukban, ami biztos és csalhatatlan. S essük ágába sincs azokat elővenni. Itt van például a rábeszélés. Itt van az ígéret. Itt van a jutalom. Van-e nő a világon, aki csak kicsit csinos, formás és életrevaló, s ne tudna két, vagy három férfit lebilincselni, kapacitálni, a maga véleményének és akaratának megnyerni . Nő legalább annyi van a világon, mint férfi. Sőt több is van. Ha csak egyet is megnyer minden asszony a férfiak közül, már az ő akaratuk a többség az egész világon. S egy idő buzgósággal nem egy, de tíz férfit is levesz a lábáról minden asszony. Ne merjen senki rosszat gondolni. Minden félrelépés nélkül is sikerül ez. Hát még félrelépéssel. Ne mondjuk, hogy ez a fegyver még nem szerzi meg a teljes diadalt. Akkor itt van a tömegsztrájk. A szerelmi tömegsztrájk. ( Olyan) egyszerű, olyan kínálkozó, olyan természetes, hogy spixije érthetetlen, miért népi nyul■ nak hozzá az asszonyok. Nem hónapok, nem hetek, sőt nem is napok kellenének hozzá, órák alatt nyélbe lehetne ütni a nők választójogát. De nem. Ők nem is gondolnak rá. Eszükbe se jut. Ők csak áldozatot követelnek, de áldozni nem akarnak. Csak ablakokat vernek be, de a magukét féltik. Különben mindenben ilyen a politika. Vulpes. AZ UJSAO Csütörtök, 1913. márczius II. HÍREK, . Letartóztatott konzulátusi titkár. — Saját tudósítónktól. — A rendőrség ma délután letartóztatta Burján Józsefet, Argentina budapesti konzulátusának volt titkárát. Ez a veszedelmes szélhámos tizenkét évvel ezelőtt került fel a fővárosba mint húsz éves fiatalember, a nyolcz gimnázium elvégzése és sikertelen érettségizési kíséreltek után. Odahaza, Csatádon, az apjának, egy jámbor szatócsnak, már sok baja volt vele. Azért örültek, amikor egyszer némi pénzt adva a kezébe, megszabadulhattak tőle. Burján József felkerülve a fővárosba, semmittevésre való hajlandóságával beleszédült az éjszakai életbe s hamarosan elvette az apjától kapott pénzt. Mulatós természete gyorsan a lejtőre ragadta. Mikor megszorult, meglopta egy vele lakó barátját. Ezért letartóztatták s hat hónapi fogházra ítélték. Mikor kitöltötte büntetését, nem volt maradása Magyarországon. Kiment Amerikába, tizenegy évvel ezelőtt; bejárta Észak- és Dél-Amerikát, sehol néhány hónapnál tovább nem tartózkodva. Végre Argentínában telepedett le s ott töltött éveket. Állítása szerint Buenos Ayresben filozófiai doktorságot szerzett a hallei egyetemen (senki sem tudja, mikor) kapott gazdasági mérnöki okleveléhez. Később újra felszedte sátorfáját és az afrikai gyarmatokat csatangolta be. Közben pedig megtanult kitűnően tizenkét nyelvet, köztük az összes európai kulturállamok nyelvét. Elsajátította néhány exotikus faj nyelvét is. Külföldi barangolásai után négy évvel ezelőtt visszatért Budapestre. Volt valamelyes pénze. Elsőrangú hotelekbe szállt meg, előkelően öltözködött és befurakodott a jobb társaságba. Nyelvismeretei révén bejutott a budapesti argentínai főkonzulátushoz titkárnak, nem nagy, csak százötven koronás fizetéssel. De neki ez is elég volt, mert a tájékozatlanok előtt jóhangzású czímét jól tudta kamatoztatni. Oly ügyes volt, hogy feleségül kapta egy gazdag gyáros fiatal leányát, s pazar életmódot kezdhetett. De feleségének családja hamarosan kiábrándult a barnaképű lovagból, felismerte hazug pózainak valódi értékét és megszabadította tőle magát. Burján József azonban már révbe érkezett. Városszerte ismertek voltak hódításai. Sokat tudtak és beszéltek róla, hogy ezreket költött el Bécsben, Berlinben, Parisban egy dúsgazdag bojár feleségével. Persze nem a saját ezreit. Ismeretessé vált utóbb egy színésznővel való tántoríthatatlan, bár nem önzetlen barátsága is. Az argentínai konzul, Ignacio Bele is pedig nem ismert kedvesebb és szolgálatkészebb embert Burján Józsefnél, aki a konzulnak minden dolgát szíves örömest vállalta magára. A betegeskedő konzul sokat időzött Rómában, s ezidő alatt minden teendőjét, hivatalának vezetését titkárára bízta. Burján, amikor már eléggé befészkelte magát a konzulátusnál, mellékkereset után nézett. Elsősorban is segítőtársat keresett. Meg is találta Farkas Imre dr. budapesti ügyvéd személyében, akit röviden megtett az argentínai főkonzulátus jogtanácsosává. Ők ketten azután a czimekre és rendjelekre vágyó emberek után vetették magukat. Ügyesen megkörnyékezték kiszemelt áldozatukat, megígérték nekik még azt is, hogy délamerikai konzuli és főkonzuli czimet szereznek nekik és külföldi csillogó erdőhez juttatják. Természetesen némi ellenértékért. Az volt a furfangosan kieszelt meséjük, hogy a déli kisebb államok a Panama-csatorna átvágásával óriási gazdasági átalakuláson mennek át , s a fejlődés első követelménye az új konzulátusok szervezése mindenfelé. A vége a mesének mindig az volt, hogy szép pénzért, húsz—harminczezer koronáért ők megszerzik bárkinek a Budapesten szervezendő új konzulságot. így jutott el hozzájuk egy fővárosi háztulajdonos Abonyi József dr. orvos is, akire még ISIS novemberében kivetették a hálót. Abonyi dr. felült a szélhámosoknak, amikor azok egy alkalommal — Ignacio Belvis távollétében — felvitték az Anker-közben lévő konzulátusra s ott Burján mint főkonzul és jogtanácsosa, Farkas dr. megállapodtak vele abban, hogy kineveztetik Kolumbia főkonzulává. A kinevezésért huszonötezer koronát kértek Abonyitól, meg is kapták tőle nyomban a kialkudott összeg egy részét, ötezer koronát. A húszezer korona írott megállapodásuk értelmében akkor lett volna esedékes, amikor megérkezik a kinevezés. Két évig várt Abonyi a kinevezésre türelemmel. Utóbb érdeklődni kezdett a két jóbarát dolgai iránt s hamarosan rájött, hogy azok csúnyán becsapták őt. Erre a rendőrséghez fordult s feljelentette a csalókat. Két napig tartó nyomozás után Kerny Géza dr. rendőrkapitány megállapította, hogy Burjánban veszedelmes szélhámosra akadt. A terhelő adatokat összegyűjtve, ma délben a főkapitányságra vezettette Burján Józsefet s megidézte társát, Farkas Imre dr.-t is. Kihallgatásuk során váltig azt erősitgették, hogy tényleg előkelő összeköttetéseik vannak s ezeknek révén módjukban állott megszerezni a megígért kinevezést. Burkoltan azt is gyanittatták, hogy Pants Enrico párisi főkonzul, kinek Rothschild-leány a felesége, mögöttük állt, s határozottan tagadták, hogy szélhámoskodni akartak volna. Iverny kapitány a kihallgatás után Burjánt letartóztatta. Farkas Imre dr. ellen is folytatják az eljárást. Időjárás. Hazánkban a változékony, helyenkint szeles idő egyre tart. Kisebb csapadék az Északi- Kárpátokon, meg a máramarosi hegyek között esett. A hőmérséklet többnyire tovább emelkedve Erdély kivételével néhány fokkal a normális felett tartózkodott; a maximum + 17 C fok volt Fiuméban, a minimum —6 C fok Botfalun. Az északkeleti depresszió-centrum visszahúzódott ugyan, a levegőnyomás azonban keleten még általánosan alacsony maradt, míg a magas nyomás Európa nyugati és déli részeit foglalja el. Jóslat: Még változékony idő várható, lényegtelen hőváltozással és elvétve csapadékkal. Sürgönyjóslat: Változékony, elvétve csapadék. — Előfizetőink és olvasóink szives figyelmébe. Lapunk tegnapi számának nyomásinál a késő éjszakai lázas munka közben sajnálatos hiba történt, amennyiben olyan példányok is kerültek ki a gépházból az expedícióba, melyekben a 4-ik oldal helyére a 12-ik oldal nyomódott, a 4-ik oldal pedig teljesen kimaradt. Azoknak, akik ilyen hiányos számokat kaptak és megreklamálják, a kiadóhivatal készséggel és azonnal továbbítja a hibátlanul nyomott példányt. — új regényünk. Mai számunkban új regény közlését kezdjük meg. A történet Afrika földjén, Marokkóban játszik, s norvég író a mestere : Lieblein Szeverin, ki most jelenik meg először »Az Újság« olvasói előtt. A regény czíme: Kiszmet. A fátum, melyet ez arab szó kifejez, Európa három nagy nemzetének képviselőit hozza össze az érdekes és aktuális afrikai országban, s teszi őket egy mindenképpen eredeti, megragadó és mindenekfölött mulattató cselekmény középpontjává. — Személyi hírek. Pécsről jelentik: Frigyes Jár, herczeg ma reggel Alice kir. herczegnővel és kisebb kiseérettel vadászatra béllyei birtokára érkezett. --Fickt’s'-Colbins Ágost kassai megyéspüspök ma töltötte be püspökké szentelésének nyolczadik évfordulóját. Ez alkalomból a dómban Krajnyik Mihály apátkanonok fényes segédlettel nagymisét czelebrált a káptalan összes tagjai cs előkelő, nagyszámú közönség jelenlétében