Az Ujság, 1914. február (12. évfolyam, 41-51. szám)
1914-02-17 / 41. szám
m annak a vidéknek, hanem országos érdek. , Valamely ország egyes életnyilvállalásait sohasem lehet az összeadás és kivonás szabályai szerint megítélni. Az igaz, hogy Magyarországnak szüksége volt erős és nagy fővárosra, mely gigászi élet működésével magasabbra emelte a vidéki életet is és az egészet belekapcsolja Európa életforgalmába. Az azonban már nem igaz, hogy mindaz a gazdasági és művelődési érték, amit a főváros a vidéki társadalomtól elvont, eo ipso fokozta is ezt a hasznos életműködést. Ez is éppen olyan, mint a test szervezeti működése. A szívnek erősnek és egészségesnek kell lennie, hogy a testben a vérforgást rendesen fentartsa. Ámde az olyan szív, mely aránytalanul megnagyobbodva a magába szívott vért nem bírja többé kellőleg mozgatni, nagyon veszedelenesen beteg. Szó sincs arról, hogy Budapest fejlődésének és emelkedésének ne örülnénk. Az azonban kétségtelen, hogy a helyesen kezdett centralizáló irány gazdaságilag is, de főképp a felsőbb műveltség dolgában Budapesten olyan vértolulásokat okozott, amelyek már szinte elviselhetetlenek. Nem a mulató és korhelykedő helyek szertelen sokaságára gondolunk, bár bizonyos, hogy Budapest ebben is olyasmit produkált, ami túlontúl több az elégnél. De támadtak ennél nagyobb bajok is. A centralizált üzleti életnek is meg volt a vidékre az a hatása, amiért ott tömérdek sok ember feje fájdult meg. De erről most nincs szó, hanem szó van a főiskolákról és a felsőbb műveltség más tűzhelyeiről. E részben Budapest a vidéket csaknem fölemésztette. Az egyetemi oktatás Budapesten, kivált a két fő fakultáson: a jogin és orvosin, már évek óta szinte képtelen állapotban van. Sem a professzori erők, sem a helyiségek nem bírják. Ha valamennyi egyetemi hallgató úgy tanulna, amint dukál, világraszóló botrány támadna belőle, mivel még helyük sem volna. Pedig ez volna a kívánatos állapot. A jogi fakultáson a vizsgáztatás már rég hasonlít, a jelöltek sokasága miatt, a szecskavágáshoz. Még szerencse, hogy a kolozsvári egyetem ezen a hipertrófián valamelyest segített. Az orvosi egyetemről azonban éppen most hallottuk, hogy ott tíz év alatt közel tízszeresre nőtt a felcsődülő hallgatók száma. Pedig a közegészségügy országos rendezése még egyre szívja fel a vidékről a sok fiatalembert. A technika is túlnépesedés felé hajló intézet, itt azonban legalább tágas és modern helyiségek vannak, elsőrendű tanári karral. A többi főiskoláról nem szólunk külön. Mindebből az következik, hogy a vidék nagyobb magyar centrumait is be kell állítani a megfelelő főiskolákkal a magasabb kultúra szolgálatába. Ez nemcsak könnyítene Budapest fojtogató vérbőségén, hanem a vidéken is sokkal magasabb és elevenebb kultúréletet teremtene. És bizonyos fokig fölmentené a keserves függéstől a magyar nemzeti társadalomnak ama vidéki részét, amelynek már múltjánál és jelenkori képességeinél fogva is erős joga van bizonyos kultúrönállóságra. Az állam ereje az egyes nagyobb városok vagyoni áldozatkészségével párosulva gyönyörű alkotásokat létesíthetne. Nemcsak Kolozsvárt, Debreczenben és Pozsonyban, hanem Kassán, Pécsett, Temesvárt és Szombathelyen is. Vagy bárhol, ahol megvan a képesség egyetemek és más főiskolák alkotására. A magyar vidéki életnek igenis be kell lépnie az ország magasabb kultúrmunkájába és korrigálnia kell Budapestnek némely világos elkorcsosodásait. Csak éppen egy megszorítást kell még hozzátenni, amit azonban mindenkinek nagyon a szívére lehet kötni. Ennek az átalakulásnak nem szabad a lateiner elemeket még tovább szaporítani. Csak decentralizáczióról legyen szó, ne pedig azoknak a szerencsétlen diákoknak tömeges szaporításáról is, akik máris százankint-ezrenkint jutnak bele az értelmi proletárság kínos és veszedelmes állapotába. Ebben az országban túl sok a gimnázium és túl sok a mindenféle lateinerképzés. Különös, hogy e mellett, vagy talán éppen ezért, az igazi felsőbb műveltség meg jóval kevesebb, mint lenni kellene. A megindult főiskolai mozgalomnak tehát az legyen a vezérigéje, hogy jó felső iskolákat kell a vidéken felállítani. Sőt lehetőleg szigorúakat is, kellő változatosságban, nagy figyelemmel a szakpályákra. Olyan iskolákat tehát, amelyek felsőbb műveltségünk mai gyöngécske czenzusát nemhogy leszállítanák, hanem magasabbra emeljék, mint amilyenre a főváros tömegképzése ma képes, látszólag nem tesz semmit, pedig a legnagyobb munkák egyikét, a teatermelést Angliában ő teremtette meg. Ceylon legmagasabb csúcsa az Adam’s peak, ezen látszik, a legenda szerint, Adám apánk lábnyoma, akit ide tett le a bűnbeesés után Gábriel arkangyal. Az angyal jó, az Úr irgalmas volt, mert a földi Éden ez a hely, a legszebben nyílik itt a virág, a legdúsabban nő a fa , s Ádám is bölcs férfiú volt, mert a bünbeesés tradíczióját fentartotta. A szép, csendes, illatos éjjeleken, amikor leragyog az Indiai-óceán partjaira a csillagok világa, a paradicsomhoz hasonlít egészen ez a hely. Gyönyörű arczokat látni a singhalézek és a tamilok között, a trópusok napja és melege a bujaságra teremtette ezt a fajt, s hogy a természet jóvátegye ezt a hibát, széppé tette őket. A szépség elbűvöl, a bűbáj az akaratot elgyengíti, az akaratlanul elkövetett bűn nem bűn, a mentség megvan, s a földi Éden igy tele van még ki nem űzött emberekkel. A paradicsom minden kincsét mutatja a világ legszebb kertje, a »Royal Botanic Gardens in Peradeniya«. Én láttam enyhe áprilisi éjjeleken nyílni a mirtusokat azAlhambra kertjében, a Szahara oázisában, Biskrán együtt sírtam a meghatottságtól könyező arabsokkal, amikor a szent szikomorfák és pálmák leveleire reá szállott az este. Taormina szikláin, a lady Trevenian kertjeiben a czitromok fehér virága és a lila nárczisszusok között a harmat csillogásától elkáprázott a szemem, de olyan szépet, mint amikor a világ minden orchidea-fajának a vibráló virágzását láttam, olyan szépet, mint tegnap, nem láttam soha. Én nagyon szeretem a virágot, íróasztalomon mindig van egy szál virág, s én örülök neki, hogy az hamarabb hervad el, mint én. A Peradeniya-kertben összehozta az angol tudás, szorgalom és pénz a világ minden trópusának virágját, fáját ; itt zöldet a gummnifa, amely olyan sátrakat teremt léggyökeréből, hogy háromszázan elférnek alatta, itt emeli égnek a fejét a királypálma , a kenyérpálma, a datolyapálma és a kókuszpálma fölé bontja ki sátrát a talipot-pálma (Corypha umbra culifera). Harmincz, harmincsöt méterre nő, egyenesen, mint a gyertya, hetven éves lesz, amikor virágzik egyszer — és azután meghal. Nem szabad soká gyönyörködni semmiben, mert akkor nehéz lesz az elválás, és nem szabad elválni semmitől, mert akkor a gyönyörködésnek vége, és azért nem tudtam elválni ettől a templomtól, amelyben a legszebb oszlopok, a legszebb guirlandok, a legszebb szőnyegek dicsérik az Urat. Az este leszáll, a zebu-fogatomon a lady Gordon’s walk-ján átkocsikázom a Mahawelli Ganga hídján, itt mindenki átmegy a lágyan folyó habok után az elefántok fürdőjéhez, ahol a szent háziállatok lassan, meg-megállva élvezik a forró napsugár után a fürdő édességeit. Azután visszavisz az utam a szállodába, felöltjük fehér szmokingunkat, leülünk az ebédhez, ebéd után a szokásos táncz következik, fürtölnek a párok, hangzik, a mi dicsőségünket hirdetve, a mi magyar művészünknek, a kis Jacobinak, a »Marriage marked«, a Leányvásár szerzőjének gyönyörű valcterja és tangója, a kis asztalokhoz leül egy-egy harmadik egyedül levő, és én tűnődöm, vájjon melyik elefánt a boldogabb ? AZ ÚJSÁG Kedd, 1914. február 17. BELFÖLD. · A képviselőház ülése. A képviselőház holnap, kedden, ülést tart, amely délelőtt tiz órakor kezdődik. A választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. · A főrendiházból. A főrendiház egyesült közgazdasági, közlekedésügyi, közjogi és törvénykezésügyi bizottsága 20-án, pénteken, délután 4 órakor ülést tart, amelynek tárgya a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat. Az együttes ülés előtt a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság megválasztja elnökét. Az együttes ülés után a közjogi és törvénykezésügyi bizottság külön tárgyalja : 1. az esküdtbíróság előtt való eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot és ezzel kapcsolatosan a benyújtott kérvényeket; 2. a sajtóról szóló törvényjavaslatot ; 3. a váltóról szóló törvényjavaslatokat. Ment obstruálnak. (Interpellácziók. — Bizalmatlansági indítvány.) A jövő héten a román béke ügye a képviselőház elé kerül. A miniszterelnök — amint már jelentettük — ha az ellenzék részéről nem interpellálják, a kormánypárti oldalról interpelláltatja magát és a kérdésre adandó feleletét rendes tárgyalás végett napirendre tűzeti. Holnap megkezdi a képviselőház a választókerületek új beosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy meddig tart a vita, azt csak egyes jelenségekből kombinálhatni, így a többi közt abból is, hogy az ellenzék soraiban eleve tiltakoznak minden föltevés ellen, amely arra vallana, hogy a koalícziós pártok nyújtani akarják a tárgyalást. — Mert különben — így mondják— Tisza az ellenzéket okolná azért, hogy ha a jövő választást nem az új törvény szerint rendezhetnék. A koalíciós pártoknak legfőbb érdekük, hogy a választás ne a régi törvény alapján történjék, ezek tehát nem működhetnek közre az új törvény életbeléptetésének jogos vagy jogtalan halogatásában. Holnap az ellenzéki pártok vezérei beszélnek. Andrássy Gyula gróf beteg, torokgyulladása van, így a Ház holnapi ülésén nem jelenhetik meg, s az alkotmánypárt részéről Mezőssy Béla szólal föl a javaslat ellen. Apponyi Albert gróf is beteg , helyette Bakonyi Samu szólal fel. Másfél év óta, ha a párt nevében, vagy a párt részéről kell átgondoltabb beszédet mondani, mindig Bakonyit bízzák meg, a többi attól a csekély fáradtságtól is húzódozik, amelylyel néhány perces szónoklatot betanulhatna. A Ház elnöksége iránt való bizalmatlansági indítványt és a tervbe vett interpellácziókat holnap jegyzik elő. Az indítványt holnap a Házban az elnökség, előreláthatólag, meg sem említteti, mert a házszabályok szerint az indítványt a bejegyzés után való legközelebbi ülés végén kell felolvastatni. Az interpellácziókat azonban felolvastatják s ezek közt lesz, ha reggel mást nem gondolnak, egy, állítólag, a kormánypárti lapok szubvenciójáról is. Ámbár hire jár, hogy ezt az interpellácziót szombatra, vagy a jövő hétre halasztják. A koalíciós korszakban Kmety Károly volt függetlenségi képviselő indítva.