Az Ujság, 1915. február (13. évfolyam, 32-59. szám)
1915-02-07 / 38. szám
• -m - ...................- ■ % mot kezd a kör Napilapok és folyóiratok czimen. Kezdete 7 órakor. Az előadásokon vendégeket szívesen látnak. (-) Magyar-török almanach. Annak a szoros testvéri viszonynak az ápolása és mélyítése érdekében, amely a magyar és török testvérnemizetet egymáshoz fűzi, a magyar orientalisták egy Magyar-török almanachot rendeztek sajtó alá, melynek teljes jövedelmét a Vörös Félhold emberbaráti czéljaira fordítják. Az Almanach részére értekezést, elbeszélést és költeményt írtak : Rhuen- Héderváry Károly gróf, Baltazár Dezső püspök, Kunos Ignácz dr., Márki Sándor dr., Kovács Gyula dr., Farkas Imre, Pröhle Vilmos dr., felvinczi Takács Zoltán, Kenedi Géza, Fásbert Alajos, Pekár Gyula, Vincze Frigyes dr., Akcsura dlu Jtiszuf, Mehmed Reuf, Nyáry Albert báró, Germánus Gyula dr., stb. A szerkesztő bizottság élén Mezey István áll. A munka az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-fc. előállításában fog megjelenni, ahol előjegyzéseket már elfogadnak. (-) SsaRM. bizottság a szerzői jog megállapítására. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1884 : XVI. t.-cz. 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő-bizottság elnökévé Szily Kálmán miniszteri tanácsost, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosát, alelnökivé Végh János kir. curiai bírót, tagjaivá pedig : Bellovics Imrét, a Budapesti Zenekedvelők Egyesülete zeneiskolájának igazgatóját, Benczúr Gyula főrendiházi tagot, az I. sz. festészeti mesteriskola igazgatótanárát, Benkő Gyula könyvkereskedőt, a Grillféle könyvkereskedés tulajdonosát, Bernét István dr.-t, az Országos Gazdaszövetség igazgatóját, Bókay Árpád dr. udvari tanácsost, egyetemi nyilvános rendes tanárt, Ellinger Ede fényképészt, Festetich Andor grófot, a vidéki színészet nyugalmazott országos felügyelőjét, Gopcsa László dr. miniszteri tanácsost, Hauszmann Alajos műegyetemi nyilvános rendes tanárt, Heinrich Gusztáv dr. min. tanácsost, a M. Tud. Akadémia főtitkárát, Herzfeld Viktor lovag zeneakadémiai tanárt, Heltey Pál dr. volt országgyűlési képviselő, lapszerkesztőt, Hornyánszky Viktor könyvkiadó, nyomdatulajdonost, Hajbay Jenő orsz. zeneakadémiai tanárt, Lóczy Lajos dr.-t, árv. kir. Földtani Intézet igazgatóját, a M. Tud. Akadémia tagját, tud. egyetemi ny. rendes tanárt, Mihalovics Ödön min. tanácsost, az Orsz. m. kir. Zeneakadémia igazgatóját, Mihalik József kir. tanácsost, múzeumi és könyvtári országos felügyelőt, Molnár Viktor nyug. államtitkárt, Nagy Ferencz dr. országgyűlési képviselőt, egyetemi ny. r. tanárt, a M. Tud. Akadémia tagját, nyug. államtitkárt, Noszeda Tivadar könyvkereskedőt, Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanárt, a M. Tud. Akadémia tagját, Rákosi Jenő főrendiházi tagot, a M. Tud. Akadémia tagját, lapszerkesztőt, Riedl Frigyes dr. egyetemi nyilv. rendes tanárt, Csomló Sándort, a m. kir. Színművészeti Akadémia igazgatóját, Szász Károly dr. nyug. min. tanácsost, országgyűlési képviselőt, képviselőházi alelnököt, Szmrecsányi Miklós dr. nyug. miniszteri tapítgsost, Telesd, Pál grófot, a Magyar Földrajzi Társaság titkárját, Térey, Gábor dr. udv. tanácsost, az Országos Szépművészeti Múzema igazgatóját, Tóth Lajos dr. min. tanácsost, Ilokvay Lajos dr. .államtitkárt, országgyűlési képviselőt, műegyetemi ny. r. tanárt, I'Jány Jenőt, a Nemzeti Színház tagját, Kenedi Géza dr. országgyűlési képviselőt, ügyvédet, Kozma Andor országgyűlési képviselőt, a M. Tud. Akadémia tagját, a Kisfaludy-Társaság másodtitkárát, Kodály Zoltán ijj. kir. orsz. zeneakadémiai tanárt, Váradi Antal udvari tanácsost, lapszerkesztőt,Végh Artúrt, ,.volt országgyűlési képviselőt, Wittmann Ferencz dr. műegyetemi ny. r. tanárt és Wodianer Arthur udvari tanácsost nevezte ki az 1920-ik évt dl dezember hó 31-ig terjedő hat évre ; a biróttág jegyzői tisztét Kupcsay Felicián dr. min. titkár viseli. ,(-)A Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya február 8-án, hétfőn, d. n. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyz.a : Hornyánszky Gyulai. t. : A horzéroszi beszédek töömegpszichológiai vonatkozásokban. Panner Ákos J. Jf.: A fogalom problémája a tiszta logikában. (-) A hét, Kiss József hetilapjának e heti száma választékostartalommal jelent meg. Kiemeljük belőle Kosztolányi Dro Jil A Horosccop czímű legújabb novelláját, továbbá ugyancsak Kosztolányinak egy gyönyörű krónikáját az üresen maradt szobákról. Lengyel Ernő ek-ír czikke a közönségről szól, mely a háború kitörése óta egészen és nagyon előnyére megváltozott. Putnokytól egy kis dramoletta, vers, élénk színházi rovat, Toll és Tőr, Imren-Onnan. A Híp czímlapján Kérn Aurél, az új operaigazgató fényképét közli, azonkívül számos háborús képet. A Hét előfizetési dija egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Mutatványszámot ingyen küld.-) Herman Ottó életrajza. A következő sorok közlép őt kérték : »A maagyarság nagy halottjának, Herman Ottónál, életrajzán dolgozva, élénken érzem, hogy — különösen működésének sokoldalúsága miatt— szükségem van mindazoknak emlékeire és adataira, akik Herman Ottóval akár a tudomány, akár a politika terén, akár pedig más a társadalmi kérdésekben érintkezésben állottak. Tisztelettel kérek ezért mindenkit, akinek Herman Ottótól levele vagy napilapokban és folyóiratokban meg fent tűikké, avagy róla fényképfelvétele van és emlékezetében egy hozzá kapcsolódó epizódól, legyen kegyes azt az Órai,Urológiai Központba (Budapest, II., Dobrei út 15.) czimzve megtekintésre beküldeni, esetleg levélileg közölni. Kérésemben az a törekvés vezet, hogy Herman Ottó életrajzában korának is lehetőleg hű rajzát adhassam. Budapest, 1915 február 6-án. Lambrecht Kálmán dr.«. « (-) A soproni Frankenburg Irodalmi Kör február elsején a vármegyeháza nagytermében nagysikerű háborúsestét rendezett, melynek egész jövedelmét a városi és a megyei elesettek árvainak javára adta. Elsőnek Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő tartotta, jövő reménységeiről érdekfeszítő szabad előadást. Utána Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője adott elő háborús költeményeket és egyéb aktualitás apróságakat. Mohr Jenő fiatal zongoraművész Chopin és Liszt műveinek mesteri előadásával egészítette ki az est fényes műsorát. (-) Az Egyetemi Kör irodalmi ülése. Az Egyetemi Kör irodalmi szakosztálya.e hó 10-én délután 17 órakor saját helyiségében (VIII. Üllői ut 4. sz. I. em. 3.) irodalmi ülést tart. A programmban részt vesz Takács Margitka hegedűszólójával. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. (-) A Természettudományi Társulatból. A kir. m. Természettudományi Társulat választmánya február 17-én, szerdán délután tartja rendes havi ülését. A választmányi ülést követő szerdán, február 24-én tartja a társulat ezidei közgyűlését a Tudományos Akadémia termében. A közgyűlésen új választmányi tagokat választanak, ugyann most jár le tizenhat választmányi tag mandátuma. Négy választmányi tag meghalt, még pedig Herman Ottó, Kossutány Tamás, Udránszky Nándor és Wartha Vincze. A tudományos világ eme nagy halottait elparentálák a közgyűlésen. (•) A Múlt és Jövő török száma. A Patai József dr. szerkesztésében megjelenő folyóirat februári száma szövetségesünknek, a török birodalomnak zsidóságáról, ennek kultúrájáról, művészetéről és irodalmáról nyújt képet. Kunos Ignácz dr., a Keleti Akadémia igazgatója írta a bevezető czikket. Abádi Imre a keleti művészetet ismerteti. Hevesi Simon dr. Oriens czímen méltatja a Kelet jelentőségeit, Dávid Hikmet Konstantinápolyból levelet irt a török zsidók hangulatáról. Patai József dr. a délarábiai költészetből mutat be érdekes szemelvényeket, egy másik cikkében pedig a próféták csataköltészetét ismerteti. Patai Edith Kunos Ignácz török meséinek most megjelent angol kiadásáról és Pogány Wily illusztráczióiról ir. Székely Béla, Kaczér Illés,Szász Menyhért, Guttmann Mór, Somlyó Zoltán, Frisch Ármin dr. tárczái, versei és czikkei egészítik ki az érdekes számot, melyet körülbelül 40 erotikus keleti tárgyú illusztráczió diszii. A Múlt és Jövő előfizetési ára egész évre 20 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Bpest, VI. Podmaniczky u. 6. (-) Községi öirlakoslás. Irta Pongrácz Jenő dr. budapesti ügyvéd. Ára 1 korona 20 fillér, az Athenaeum kiadása. Az 1915 január elsején életbe lépett új polgári perrendtartás a községi bíróságok hatáskörét kitágította, úgy hogy a községi bíróságokra az eddiginél sokkal nagyobb feladat vár. A fenti czímű könyv magában foglalja a polgári perrendtartásnak a községi bíróságra vonatkozó szakaszait és a belügyi és igazságügyminiszternek kibocsájtotta eljárási rendeletet, a községi bíróság perrendtartását. Az egyes szakaszokat mindenütt magyarázó jegyzetek kísérik. A könyv második része a községi bíróság ügyvitelét szabályozó miniszteri rendeletet a vonatkozó iratmintákkal felszerelve tartalmazza. A harmadik rész a törvénykezési illetékről szóló törvénynek a községi bíráskodásra vonatkozó szabályait közli kimerítő magyarázó jegyzetekkel. ■ ...— AZ UJLA. Vasárnap, 1915. február 7. SZIKHÁZ. ZEKE. k meztelen mi. Drámai erkölcsrajz 4 felvonásban, Bataille Henri nyomán. A főszerepben: Lyda Borelli. Bemutató előadás a Mozgókép-Otthonban, hétfőn, február 2-án. Ugyanekkor a Szökött katona. Sz'íimü 1 előjáték és 3 felvonásban. Irta Szigligeti Ede. Az előjátékot irta, a művet filmre alkalmaztaés rendezte Pásztory M. Miklós. Évek hosszú során át szívesen és élvezettel nézzük végig a Mozgókép-Otthon bemutatóit és mindig arra törekedjünk, hogy híven számoljunk be a tapasztaltakról. Most azzal a beismeréssel kell kezdenünk, hogy soha nehezebb feladatunk nem volt, mint a mai. Előre kell bocsátanunk, hogy az egyik darabot, »A meztelen nő«-t már hetekkel ezelőtt egész szűkkörű intim házipróbán láttuk, míg a másik darabot, a »Szökött katona «-t most a szombati, főpróbán néztük meg. Amikor A meztelen nőt mutatták be, az igazgatóság kijelentette, hogy alig kerül reá sor a háború alatt, mert a kép oly drága, hogy ily nagy terhet nem mer vállalni a háborús időkben. Anyagi kérdésekkel nem szoktunk foglalkozni ebben a rovatban, mégis önként felvetődik előttünk az a kérdés, hogy mibe is kerülhet egy olyan darab, aminek az árától a bőkezű Mozgókép-Otthon is fél. És íme, most azzal lep meg bennünket a Mozgókép-Otthon, hogy nemcsak színre hozza a drága művet, hanem a mellé még Szigligeti Szökött katonáját is előadatja. Ezt az utóbbi darabot párhuzamosan több moziban is bemutatják, míg A meztelen nőt természetesen az első héten kizárólag csak a Mozgókép- Otthon. Nehéz a feladatunk, mert akár a darabbal, akár a főszereplőjével, Lyda Boreli-vel alaposan foglalkozni csak hasábokon lehetne. Kézhez veszünk egy olasz lapot és szóról-szóra lefordítjuk Lyda Borelliről írt czikke egy részét: »Lyda Borelli, a Meztelen nő főszereplője, az olasz színházak egyik legnagyobb művésznője. Uralkodik a közönségen, amely rajong érte. Megjelenése már magában véve is szenzáczió. Klasszikus alakja bármelyik szobrásznak és festőnek páratlan szépségű mintául szolgálhat. Mozdulataiban pedig a természetesség a bájjal egyesül, elegancziája minden nézőt elragad. Játékából a szenvedély tüze lobog felénk, alakja és arczkifejezése szinte predesztinálja drámai szerepekre. Pazar toalettjei feltűnést keltenek, de mind a mellett szinte eltörpülnek alakjának plasztikája mellett. Lyda Borelli minden mozdulata kifejezésteljes, indulatokat, érzéseket tolmácsol, úgy hogy a film számára el sem lehet ideálisabb művésznőt képzelni nála. És a világ minden részében rajongó szemekkel nézik őt, akinek páratlan szépsége, és utolérhetetlen művészete a legnagyobb dicsőséget aratja.« Röviden és egyszerűen kijelentjük, hogy mindezt szóról-szóra aláírjuk. A darab tartalmát rövid vázlatban a következőkben adjuk: Lolette, a rendkívüli szépségű bohémleány, aki R. festő képeihez ül modellt, megismerkedik Pierre festővel. Megegyeznek abban, hogy Lolette Pierrenek nagyszabású képében a »női szépségét fogja ábrázolni. Csakhamar szenvedélyes szerelem fakad Lolette és Pierre közt. Lolette elhagyja régi haragját. Amíg Pierre képe, a »Meztelen nő« óriási sikert arat, maga a festő sok nyomorral küzd meg Lolette-tal együtt. A kép mesés áron kel el és a festő hálából feleségül veszi modelljét. Pierre hírneve meg van alapítva és a legelőkelőbb személyiségek vetekednek azért, hogy képüket megfesse. Paola herczegnő is vele festeti meg arczképét. Csakhamar szenvedélyes szerelemre gyűl a festő iránt. Pierret elszédíti a herczegnő szerelme. Lolette megtudja és nemcsak beleegyezik a válásba, de ő maga indítja meg a válópert. Ereje mégis elhagyja, öngyilkos akar lenni, de idejekorán megmentik. Pierre megszánja, Lolette azonban érzi, hogy Pierre szerelme kihűlt. Elhagyja Pierret és most újra találkozik régi hű barátjával, R.-rel, aki feledve a múltat, szerető gyengédséggel viszi el régi barátságos otthonába, a hós ujjaól felragyog a boldogság aranyos, derűje. . . -Az izgalmas jelenetekben,gazdag darab elejétől végig lebilincseli a közönséget és különösen Lyda Borelli játéka nem jellemezhető másképp, mint mesteri alkotás. A Szökött katona. Nem akarjuk felfedezni Szigligeti Edét, kit már a nemzet, halhatatlanjai közé avattak. A »Szökött katona «-ban a magyar néplélek, a magyar falu levegője, és népe találtak irodalmi megörökítésre. Másnap ragyog a magyar föld felett, más levegő leng a magyar rónán, mint bárhol a földön. Hálával tartozunk Pásztory M. Miklósnak, aki a »Szökött katoná«-t filmben is megörökítette. A darab ismertetése helyett a színlapot adjuk : Camilla grófnő — K. Hegyesi Mari, Monti gróf — Pogány Béla, Völgyi ezredes —Stella Gyula, özv. Korpádiné Bernyén Mari, Lajos fia — Mészáros Alajos, Juliska — Berky Kató, Gergely, nevelt fia — Rózsahegyi Kálmán, Miska közvitéz — Szőke Sándor, Társalkodónő — Keczery Irén, Számadó —Szőke Lajos, Jegyző — Bónis József. A szombati főpróbán a Mozgóképes Ahont a fővárosi társadalom szine-java zsúfolásig megtöltötte és lelkesen, szinte örömittasan ünnepelte a darabot, amelynek rendezése, fotográfiája kitűnő, a szereplő művészek pedig visszavarázsolták a Népszínház legfényesebb korszakát. A zenét Vendéghegyi Géza szerzette és oly jelesen alkalmazta a darabhoz, hogy a darabot a kifejező zenekíséret nélkül szinte el sem tudnánk képzelni. A film a legnagyobb valószínűség szerint nagyon népszerű lesz az ország minden mozilátogatója előtt, A katona — filmen. — A Nemzeti Filmvállalat első filmje. — A magyar néplélek csodás gazdagságát , színeit, melegségét az irodalom terén a népszínművek adták vissza legjobban, leghívebben. A film, amely a színpad és az irodalom mindenfaju termékét feldolgozta és átvette, egy magyar ember jóvoltából most a magyar népszínművet is felvette munkái közé. »A szökött katona« czímű népszínművet, Szigligeti Ede híres darabját, legkiválóbb alkotását láttuk ma délelőtt a Mozgókép-Otthonban. Nem sablonos, fellengző és üres dicséreteket akarunk egymásra halmozni, de meg kell állapítanunk, hogy a magyar lelket, a magyar érzésvilágot, a magyar színeket ilyen tisztán soha semmiféle művészi produkcióban nem láttuk még. Amit az író csak leír, amit a színpad egyáltalán nem tud elénk varázsolni, a magyar tájakat, a magyar levegőt, a gulyát, a ménest, azt ez a film mind elénk hozza. .