Az Ujság, 1915. február (13. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-07 / 38. szám

• -m - ...................- ■ % mot kezd a kör Napilapok és folyóiratok czimen. Kezdete 7 órakor. Az előadásokon vendégeket szívesen látnak. (-) Magyar-török almanach. Annak a szoros testvéri viszonynak az ápolása és mélyítése érde­kében, a­mely a magyar és török testvérnemizetet egymáshoz fűzi, a magyar orientalisták egy Magyar-török almanachot rendeztek sajtó alá, melynek teljes jövedelmét a Vörös Félhold ember­­baráti czéljaira fordítják. Az Almanach részére értekezést, elbeszélést és költeményt írtak : Rhuen- Héderváry Károly gróf, Baltazár Dezső püspök, Kunos Ignácz dr., Márki Sándor dr., Kovács Gyula dr., Farkas Imre, Pröhle Vilmos dr., felvinczi­ Takács Zoltán, Kenedi Géza, Fásbert Alajos, Pekár Gyula, Vincze Frigyes dr., Akcsura dlu Jtiszuf, Mehmed Reuf, Nyáry Albert báró, Ger­­mánus Gyula dr., stb. A szerkesztő bizottság élén Mezey István áll. A munka az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-fc. előállításában fog megjelenni, a­hol előjegyzéseket már elfogadnak. (-) SsaRM. bizottság a szerzői jog megállapítására. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szerzői jogról szóló 1884 : XVI. t.-cz. 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő-bizottság elnökévé Szily Kál­mán miniszteri tanácsost, a Magyar Tudományo­s Aka­démia főkönyvtárosát, alelnökivé Végh János kir. curiai bírót, tagjaivá pedig : Bellovics Imrét, a Budapesti Zene­kedvelők Egyesülete zeneiskolájának igazgatóját, Benczúr Gyula főrendiházi tagot, az I. sz. festészeti mesteriskola igazgatótan­árát­, Benkő Gyula könyvkereskedőt, a Grill­­féle könyvkereskedés tulajdonosát, Bernét István dr.-t, az Országos Gazdaszövetség igazgatóját, Bókay Árpád dr. udvari tanácsost, egyetemi nyilvános rendes tanárt, Ellinger Ede fényképészt, Festetich Andor grófot, a vidéki színészet nyugalmazott országos felügyelőjét, Gopcsa László dr. miniszteri tanácsost, Hauszmann Alajos mű­­egyetemi nyilvános rendes tanárt, Heinrich Gusztáv dr. min. tanácsost, a M. Tud. Akadémia főtitkárát, Herzfeld Viktor lovag zeneakadémiai tanárt, Heltey Pál dr. volt országgyűlési képviselő, lapszerkesztőt, Hornyánszky Vik­tor könyvkiadó, nyomdatulajdonost, Hajbay Jenő orsz. zeneakadémiai tanárt, Lóczy Lajos dr.-t, árv. kir. Földtani Intézet igazgatóját, a M. Tud. Akadémia tagját, tud. egyetemi ny. rendes tanárt, Mihalovics Ödön min. taná­csost, az Orsz. m. kir. Zeneakadémia igazgatóját, Mihalik József kir. tanácsost, múzeumi és könyvtári országos felügyelőt, Molnár Viktor nyug. államtitkárt, Nagy Fe­­rencz dr. országgyűlési képviselőt, egyetemi ny. r. tanárt, a M. Tud. Akadémia tagját, nyug. államtitkárt, Noszeda Tivadar könyvkereskedőt, Pasteiner Gyula dr. egyetemi ny. r. tanárt, a M. Tud. Akadémia tagját, Rákosi Jenő főrendiházi tagot, a M. Tud. Akadémia tagját, lapszer­kesztőt, Riedl Frigyes dr. egyetemi nyilv. rendes tanárt, Csomló Sándort, a m. kir. Színművészeti Akadémia igaz­gatóját, Szász Károly dr. nyug. min. tanácsost, ország­­gyűlési képviselőt, képviselőházi alelnököt, S­zmrecsányi Miklós dr. nyug. miniszteri tapítgsost, Telesd, Pál grófot, a Magyar Földrajzi Társaság titkárját, Térey, Gábor dr. udv. tanácsost, az Országos Szépművészeti Mú­zema igaz­gatóját, Tóth Lajos dr. min. tanácsost, Ilokvay Lajos dr. .államtitkárt, országgyűlési képviselőt, műegyetemi ny. r. tanárt, I'Jány Jenőt, a Nemzeti Színház tagját, Kenedi Géza dr­. országgyűlési képviselőt, ügyvédet, Kozma Andor országgyűlési képviselőt, a M. Tud. Aka­démia tagját, a Kisfaludy-Tár­saság­ másodtitkárát, Kodály Zoltán ijj. kir. orsz. zeneakadémiai tanárt, Váradi Antal udvari tanácsost, lapszerkesztőt,­­Végh Artúrt, ,.volt or­szággyűlési képviselőt, Wittmann Ferencz dr. műegyetemi ny. r. tanárt és Wodianer Arthur udvari tanácsost nevezte ki az 1920-ik évt dl dezember hó 31-ig terjedő hat évre ; a birótt­ág jegyzői tisztét Kupcsay Felic­ián dr. min. titkár viseli. ,(-)­­A Magyar Tudományos Akadémia II. osztálya február 8-án, hétfőn, d. n. 5 órakor ülést tart, melynek tárgyz.a : Hornyánszky Gyulai. t. : A h­orzéroszi beszédek t­öömegpszichológiai vonatkozásokban. Panner Ákos J. Jf.: A fogalom problémája a tiszta logikában. (-) A hét, Kiss József hetilapjának e heti száma választékos­­tartalommal jelent meg. Kiemeljük belőle Kosztolányi Dro Ji­l A Horosccop czímű legújabb novellá­ját, továbbá ugyancsak Kosztolányinak egy gyönyörű krónikáját az­­ üresen maradt szobákról. Lengyel­ Ernő ek-ír czikke a közönségről szól, mely a háború kitörése óta egészen é­s nagyon előnyére megváltozott. Putnokytól eg­y kis dramoletta, vers, élénk színházi rovat, Toll és Tőr, Imren-Onnan. A Híp czímlapján Kérn Aurél, az új opera­­igazgató fényképét közli, azonkívül számos háborús ké­pet. A Hét előfizetési dija egész évre 20 korona, félévre 10 korona. Mutatványszámot ingyen küld­.­­-) Herman Ottó életrajza. A következő sorok köz­lép őt kérték : »A maagyarság nagy halottjának, Herman Ottónál, életrajzán dolgozva, élénken érzem, hogy — különösen működés­ének sokoldalúsága miatt­­— szüksé­gem­ van mindazok­nak emlékeire és adataira, a­kik Her­man Ottóval akár a tudomány, akár a politika terén, akár pedig más a társadalmi kérdésekben érintkezésben állottak. Tisztelet­tel kérek ezért mindenkit, a­kinek Herman Ottótól levele vagy napilapokban és folyóira­tokban meg­ fent tűikké, avagy róla fényképfelvétele van és emlékezetében egy hozzá kapcsolódó epizód­ól, legyen kegyes azt az Órai,Urológiai Központba (Budapest, II., Dobrei­ út 15.) czim­zve megtekintésre beküldeni, esetleg­ levélileg közölni. Kérésemben az a törekvés vezet, hogy Herman Ottó életraj­zában korának is lehetőleg hű rajzát adhassam. Budapest­, 1915 február 6-án. Lambrecht Kál­mán dr.«. « (-) A soproni Frankenburg Irodalmi Kör február else­jén a vármegyeháza nagytermében nagysikerű háborús­­estét rendezett, m­elynek egész jövedelmét a városi és a megyei elesettek árva­inak javára adta. Elsőnek Giess­wein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő tartott­a, jövő reménységeiről érdekfeszítő szabad előadást. Utána Paulay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője adott elő háborús költeményeket és egyéb aktualitás aprósága­­kat. Mohr Jenő fiatal zongoraművész Chopin és Liszt műveinek mesteri előadásával egészítette ki az est fényes műsorát. (-) Az Egyetemi Kör irodalmi ülése. Az Egyetemi Kör irodalmi szakosztálya.e hó 10-én délután 17 órakor saját helyiségében (VIII. Üllői­ ut 4. sz. I. em. 3.) irodalmi ülést tart. A programmban részt vesz Takács Margitka hegedűszólójával. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. (-) A Természettudományi Társulatból. A kir. m. Természettudományi Társulat választmánya február 17-én, szerdán délután tartja rendes havi ülését.­ A választmányi ülést követő szerdán, február 24-én tartja a társulat ezidei közgyűlését a Tudományos Akadémia termében. A közgyűlésen új választmányi tagokat választanak, ugyan­n most jár le tizenhat választmányi tag mandá­tuma. Négy választmányi tag meghalt, m­ég pedig Her­man Ottó, Kossutány Tamás, Udránszky Nándor és Wartha Vincze. A tudományos világ eme nagy halottait elparentálák a közgyűlésen. (•) A Múlt és Jövő török száma. A Patai József dr. szerkesztésében megjelenő folyóirat februári száma szö­vetségesünknek, a török birodalomnak zsidóságáról, en­nek kultúrájáról, művészetéről és irodalmáról nyújt képet. Kunos Ignácz dr., a Keleti Akadémia igazgatója írta a bevezető czikket. Abádi Imre a keleti művészetet ismerteti. Hevesi Simon dr. Oriens czímen méltatja a Kelet jelentőségeit, Dávid Hikmet Konstantinápolyból levelet irt a török zsidók hangulatáról. Patai József dr. a délarábiai költészetből mutat be érdekes szemelvénye­ket, egy másik c­ikkében pedig a próféták csataköltésze­tét ismerteti. Patai Edith Kunos Ignácz török meséinek most megjelent angol kiadásáról és Pogány Wily illusztrá­­czióiról ir. Székely Béla, Kaczér Illés,­Szász Menyhért, Guttmann Mór, Somlyó Zoltán, Frisch Ármin dr. tárczái, versei és czikkei egészítik ki az érdekes számot, melyet körülb­el­ül 40 erotikus keleti tárgyú illusztráczió diszii. A Múlt és Jövő előfizetési ára egész évre 20 korona. Szer­kesztőség és kiadóhivatal : Bpest, VI. Podmaniczky­ u. 6. (-) Községi öirlakoslás. Irta Pongrácz Jenő dr. budapesti ügyvéd. Ára 1 korona 20 fillér, az Athenaeum kiadása. Az 1915 január elsején életbe lépett új polgári perrendtartás a községi bíróságok hatáskörét kitágította, úgy hogy a községi bíróságokra az eddiginél sokkal na­gyobb feladat vár. A fenti czímű könyv magában fog­lalja a polgári perrendtartásnak a községi bíróságra vonatkozó szakaszait és a belügyi és igazságügyminiszter­nek kibocsájtotta eljárási rendeletet, a községi bíróság perrendtartását. Az egyes szakaszokat mindenütt magya­rázó jegyzetek kísérik. A könyv második része a községi bíróság ügyvitelét szabályozó miniszteri rendeletet a vonatkozó iratmintákkal felszerelve tartalmazza. A har­madik rész a törvénykezési illetékről szóló törvénynek a községi bíráskodásra vonatkozó szabályait közli ki­merítő magyarázó jegyzetekkel. ■­ ­­...— AZ U­JLA. Vasárnap, 1915. február 7. SZIKHÁZ. ZEKE.­ k meztelen mi. Drámai erkölcsrajz 4 felvonásban, Bataille Henri nyomán. A főszerepben: Lyda Borelli. Bemutató előadás a Mozgókép-Otthonban, hétfőn, február 2-án. Ugyanekkor a Szökött katona. S­z'íimü 1 előjáték és 3 felvonásban. Irta Szigligeti Ede. Az előjátékot irta, a művet filmre alkalmazta­­és ren­dezte Pásztory M. Miklós. Évek hosszú során át szívesen és élvezettel nézzük végig a Mozgókép-O­tt­hon bemutatóit és mindig arra törekedjünk, hogy híven számoljunk be a tapasztaltakról. Most azzal a beismeréssel kell kezdenünk, hogy soha nehezebb feladatunk nem volt, mint a mai. Előre kell bocsátanunk, hogy az egyik darabot, »A meztelen nő«-t már hetekkel ezelőtt egész szűkkörű intim házipróbán láttuk, m­íg a másik darabot, a »Szökött katona «-t most a szombati, főpróbán néztük meg. A­mikor A meztelen nőt mutatták be, az igazgatóság ki­jelentette, hogy alig kerül reá sor a háború alatt, mert a kép oly drága, hogy ily nagy terhet nem mer vállalni a háborús időkben. Anyagi kérdések­kel nem szoktunk foglalkozni ebben a rovatban, mégis önként felvetődik előttünk az a kérdés, hogy mibe is kerülhet egy olyan darab, a­minek az árától a bőkezű Mozgókép-Otthon is fél. És íme, most azzal lep meg bennünket a Mozgókép-Otthon, hogy nemcsak színre hozza a drága művet, hanem a mellé még Szigligeti Szökött katonáját is előadat­ja. Ezt az utóbbi darabot párhuzamosan több mozi­ban is bemutatják, m­íg A meztelen nőt természe­tesen az első héten kizárólag csak a Mozgókép- Otthon. Nehéz a feladatunk, mert akár a darabbal, akár a főszereplőjével, Lyda Boreli-ve­l alaposan foglalkozni csak hasábokon lehetne. Kézhez veszünk egy olasz lapot és szóról-szóra lefordítjuk Lyda Borelliről írt czikke egy részét: »Lyda Borelli, a Meztelen nő főszereplője, az olasz színházak egyik legnagyobb művésznője. Uralkodik a közönségen, a­mely rajong érte. Megjelenése már magában véve is­ szenzáczió. Klasszikus alakja bármelyik szobrásznak és festő­nek páratlan szépségű mintául szolgálhat. Mozdu­lataiban pedig a természetesség a bájjal egyesül, elegancziája minden nézőt elragad. Játékából a szenvedély tüze lobog felénk, alakja és arczkifeje­­zése szinte predesztinálja drámai szerepekre. Pazar toalettjei feltűnést keltenek, de mind a mellett szinte eltörpülnek alakjának plasztikája mellett. Lyda Borelli minden mozdulata kifejezésteljes, indulatokat, érzéseket tolmácsol, úgy hogy a film számára el sem lehet ideálisabb művésznőt kép­zelni nála. És a világ minden részében rajongó szemekkel nézik őt, a­kinek páratlan szépsége, és utolérhetetlen művészete a legnagyobb dicsőséget aratja.« Röviden és egyszerűen kijelentjük, hogy mindezt szóról-szóra aláírjuk. A darab tartalmát rövid vázlatban a következőkben adjuk: Lolette, a rendkívüli szépségű bohémleány, a­ki R. festő képeihez ül modellt, megismerkedik Pierre festő­vel. Megegyeznek abban, hogy Lolette Pierrenek nagyszabású képében a »női szépség­ét fogja ábrázolni. Csakhamar szenvedélyes szerelem fakad Lolette és Pierre közt. Lolette elhagyja régi harag­ját. A­míg Pierre képe, a »Meztelen nő« óriási sikert arat, maga a festő sok nyomorral küzd meg Lolette-tal együtt. A kép mesés áron kel el és a festő hálából feleségül veszi modelljét. Pierre hír­neve meg van alapítva és a legelőkelőbb személyi­ségek­ vetekednek azért, hogy képüket megfesse. Paola herczegnő is vele festeti meg arczképét. Csakhamar szenvedélyes szerelemre gyűl a festő iránt. Pierret elszédíti a herczegnő szerelme. Lolette megtudja és nemcsak beleegyezik a válásba, de ő maga indítja meg a válópert. Ereje mégis el­­hagyja, öngyilkos akar lenni, de idejekorán meg­mentik. Pierre megszánja, Lolette azonban érzi, hogy Pierre szerelme kihűlt. Elhagyja Pierret és most újra találkozik régi hű barátjával, R.-rel, a­ki feledve a múltat, szerető gyengédséggel viszi el régi barátságos otthonába, a hós ujjaól felragyog a boldogság aranyos, derűje. . . -Az izgalmas jelenetekben,gazdag darab elejé­től végig lebilincseli a közönséget és különösen Lyda Borelli játéka nem jellemezhető másképp, mint­ mesteri alkotás. A Szökött katona. Nem akarjuk felfedezni Szigligeti Edét, kit már a nemzet, halhatatlanjai közé av­attak. A »Szökött katona «-ban a magyar néplélek, a magyar falu levegője, és népe találtak irodalmi megörökítésre. Más­nap ragyog a magyar föld felett, más levegő leng a magyar rónán, mint bárhol a földön. Hálával tartozunk Pásztory M. Miklósnak, a­­ki a »Szökött katoná«-t filmben is megörökítette. A darab ismertetése helyett a szín­­lapot adjuk : Camilla grófnő — K. He­gyesi Mari, Monti gróf — Pogány Béla, Völgyi ezredes —­­Stella Gyula, özv. Korpádiné Bernyén Mari, Lajos fia — Mészáros Alajos, Juliska — Berky Kató, Gergely, nevelt fia — Rózsahegyi Kálmán, Miska közvitéz — Szőke Sándor, Társalkodónő — Keczery Irén, Számadó —Szőke Lajos, Jegyző — Bónis József. A szombati főpróbán a Mozgókép­es Ahont a fővárosi társadalom szine-java zsúfolá­sig megtöltötte és lelkesen, szinte örömittasan ü­nnepelte a darabot, a­melynek rendezése, foto­gráfiája kitűnő, a szereplő művészek pedig vissza­varázsolták a Népszínház legfényesebb korszakát. A zenét Vendéghegyi Géza szerzette és oly jelesen alkalmazta a darabhoz, hogy a darabot a kifejező zenekíséret nélkül szinte el sem tudnánk képzelni. A film a legnagyobb valószínűség szerint nagyon népszerű lesz az ország minden mozilátogatója előtt, A katona — filmen. — A Nemzeti Filmvállalat első­ filmje. — A magyar néplélek csodás gazdagságát , szí­neit, melegségét az irodalom terén a népszínművek adták vissza legjobban, leghívebben. A film, a­mely­ a színpad és az irodalom mindenfaju termé­két feldolgozta és átvette, egy magyar ember jó­voltából most a magyar népszínművet is felvette munkái közé. »A­ szökött katona« czímű népszínművet, Szigligeti Ede híres darabját, legkiválóbb alkotá­sát láttuk ma délelőtt a Mozgókép-Ott­honban. Nem sablonos, fellengző és üres dicséreteket akarunk egymásra halmozni, de meg kell állapí­tanunk, hogy a magyar lelket, a magyar érzés­világot, a magyar színeket ilyen tisztán soha semmiféle művészi produkc­ióban nem láttuk még. A­mit az író csak leír, a­mit a színpad egy­általán nem tud elénk varázsolni, a magyar tája­kat, a magyar levegőt, a gulyát, a ménest, azt ez­­ a film mind elénk hozza. .

Next