Az Ujság, 1915. október (13. évfolyam, 273-303. szám)
1915-10-31 / 303. szám
............. Szpászics Vilmos, IXI Korponay Jánosáé, garamszegi Géczy Juliánná Kunst Jancsi. x a « a j j t a b r s n_n_n_rL_n L saárov béz Huber Jolán. XL ma, em, ki, le, gyár, a, gél, rály, ső, bér, a. Glanca Juliska. VNIL — a — rdm — troma — iliom — ívány — Urna — like — kör — osár — éger VL Arad, Góga, Ungvár, Nagyvárad, Déva, Uszkob, Baja, Radna, Langfelder Magda. VIL Kisinka és Endre. os trjság Vasárnap, IS15. október 31, ne i '' irrnirri in K. Marianne. Nos, az én statisztikám, amire megállapításaim vonatkoznak, nem szorítkoznak ilyen szűk körre, sőt belefoglaltam a budapesti leánygimnáziumokat is. Engedelmeddel, ezúttal vagy eltértél a tárgyilagosságtól, vagy szőkébb pátriádban csakugyan ilyen nem általános értékű tapasztalatokat szereztél. Nunc autem vale carissima , tene me berugna memoria ! *— Wéber Manczi: Ezúttal rövid üzenetekben pörgetem le postámat, neked is csak kevés, jó szót juttathatok, kedvesem. fiam, én mindig irtóztam az üres erkölcsi prédikéczióktól. Mélyebben kell megfogni a dolgot, hogy nyomot hagyjon az ifjú lelkekben, nem szapora és szigorú szóval, hanem lelkiismeretes és nem tanulságokat hangoztató lelki kezeléssel. A falusi kislányról szerzett impresszióimat nem kötöm mindenkinek orrára. Az a falusi kislány úgyis tudja, úgyis érzi, mi az igazság. — Baba. Ne is sejtse: ez esetben érthető és menthető a színészkedés. Folytasd a játékot, míg magad is elmerülsz szerepedben, azután lásd be, hogy nem ezen a ponton végződik a boldogulásod. Sőt itt kezdődik, hidd el nekem. Vigasztalást egyelőre ne a könyveidben keress, hanem víg társaságban, szórakozásaid közepette. A léhaságot én is elítélem de értsük meg a példázatot. Az antialkoholista doktor is kénytelen olykor boritalt ajánlani vérszegény kis lelkek erősítéséül. — S. K. Hilda. Gratulálok, kis barátnőm, meghatottan ragadom meg fáradt, vértelen kezedet, íme, ennyi megpróbáltatás után a legnagyobb boldogságban van részed, igaz hitem, hogy ez meg fogja aczélozni bátorságodat az élet küzdelmeiben. — Hazai Ilus. Ez a te világod egyelőre, Ilus , s én nem szeretem a nagyképű írókat sem, akik olyan társadalmat vagy világot ismertetnek műveikben, amit csak híréből, vagy más könyveken által ismernek. Arról szó sem lehet, hogy a leveled nem érdekel, hiszen arról írsz, ami rád vonatkozik, ami helyesen tölti ki minden idődet, munkakedvedet, és ambícziódat. — L. Margit. Igaz, fiam, hogy a nagytehetségű fiatal művész produkczióival szemben szinte részvétben volt a vidéki közönség? Hogy félüres nézőtér előtt játszott, mert a magyar neve nem imponált derék honfitársimnak? — Hollós Bence Margit. Én pedig szomorúan tapasztalom, hogy valaki eltávolodik tőlünk, s még mindig a múltakon tépelődik, ahelyett hogy szép terveket szőne. Mit jelent az a kitétel, hogy nekednincs szerencséd«? — Präger Janka. Szóra igenis érdemes, de nyomtatott betűt olyan nyilvánosság előtt, amilyen Az Ujság-é, még nem érdemel. Az írástól különben nem tiltanának el, mint számodra haszontalan időtöltéstől, mert hátha lesz belőled valami. Különben ez üres szó, mert én nem tilthatlak el semmitől, hiszen rég elpártoltál tőlem. Most se a jóbarátot kerested fel, hanem bírálót kerestél, s íme, én a régi ragaszkodással nem vonom meg tőled jussodat. — Kálmán Dorka. Békaszomb csigamártással. Ugye, nagyszerű eledel? Most tisztelettel kérem a czimeres és sajátkezűen megczimzett ünnepi meghívót. Dorka kisasszony. — Éles Jolán. A haladás mértékét ez a csinos zongoraszám nem jelöli meg. Hogy is vagyunk az etűdökkel és a szonátákkal, Jolán? Erről kérek hiteles beszámolót! — Füredi Piroska. Hál Istennek, hogy így történt. Az adott viszonyok között igy kell fohászkodnunk, nemde, Piros ? Most sürgős értesítést kérek, hol van a beteg , megjött-e már a transzporttal és mikor, vagy hol látogathatom meg ? Máskor többet írok. — Füredi Pali. Bizony ahhoz több idő kell, mint a legékesebb latin nyelv stúdiumához, Pál barátom. Mikor jöttök el mostanában ? Kérdezni valóm is volna, meg mondanék is valamit. — Klein Erzsi. Csakugyan, Erzsi, nemcsak az írásodon ütköztem meg, hanem a kapkodó és ideges mondatokon, melyeknek gördülékenységén és ép hangzásán egyébként nem leltem kivetni valót. Terveidet illetőleg nem találom meg az ellentmondást, technikai fogyatékosságaid és szerzői ambicziód között. Más az alkotó költő, s más a reprodukáló művész. Csak a bizonysággal vagy még adósom, hogy csakugyan van hivatottságod ? Igaz, hogy jeles festő, művész, poéta és író akárhány akad a gyengébb nem kép, viselői között, de komponista alig. Nem csodálkoztál még ezen V — Sebők Szóra. Megmondom, fiam : igénytelen és közepes. Ami nem jelenti azt, hogy írásai hasznavehetetlenek, különösen napi érdekű rovatok szempontjából. A kétkedőket nyugtasd meg, lelkem, hogy nem tévesztettél meg engem, hiszen olvasóim nagy táborában ezernél több egykorú leánytársnőd akad. — Mády Etuska. Ezen könnyen segíthetünk, Etus, nos, találd ki, hogyan? A »bosnyáknak« pedig útilaput a talpára! Megértettél? Egérfogó is elegendő, vagy feltétlenül két czicza szükséges a házibéke megteremtésére? De hol rekviráljak én ilyen bátor cziczát, kicsikém? — Székely Zoltán és Pannika. Korai volna, Zoli barátom ! Lám, Pannika illedelmesen vár a sorára, példát vehetnél róla ! — Szilárd Laczi, Pista és Erzsi. Nem haragszom, de ha ismétlődik a dolog, hadüzenet lesz a vége ! Nekem irtatik, helytelenül ezimezitek leveleteket. — Klein Béla. Haladunk, Béla barátom ! Mikor mutatkozol be a pódiumon? — Lazarovits Böske. Türelmet kérek, Böske, most nagyon sok a dolgom, s ezért csak röviden válaszolok első »komoly« leveledre. A »jelölt« úrról személyesen beszélgetünk, ha majd Pestre hoz a gőzparipa, írd meg, Gabelsberger, vagy Stolze-Fenyvessy rendszere szerint tanulod-e a gyorsírást, s akkor megüzenem, melyik a legújabb kiadású tankönyv. Olgának add át üdvözletemet. — Mailuska Mária. Dehogy is azért ! Gyónd meg, Maris, mi az igazi oka hosszú hallgatásodnak. — Fenyves Mariska. Feltételesen mondtam, Maris, s éppen ezért nem lehet érvet kovácsolni belőle. Megvallom, az illetőt közepes írónak tartom. De hogy el ne felejtsem, ma rólad álmodtam, egy rövidszoknyás, barna kislányról, úgy hiszem, rád illik a személyleírás. — Senkt Miczi. Egyszerű az oka, Miczi, a gőzparipa lassan czammog mostanában. Nyugodj meg, nem kell valamennyi rejtvényt megfejteni. Dolgozatodat, sajnos, nem közölhetem Az Ujság-ban, mert lezártuk a pályázatot.— Varga Böske és Dudás. Ezt szeretem, angyalkáim ! Lám, mégis csak használt a faggatásom. Melyikőtök halogatta a levél megírását ? — Gerő Rózsika. Éljenek a nagyváradi hölgyek ! Azt határozták, hogy “mindegyikük egy-egy szegény hadbavonult családját pártfogolja ? Megtették a kötelességüket ! — Székely Agicza és Dóra. Komoly a szándékotok, angyalkáim ? Majd elválik, hogyan tartják meg ígéretüket a gyöngyösi kislányok ! — Juhász Magda. Ne kiraélj, Magdus ! Minél hosszasabban üzensz, annál nagyobb örömet szerzesz öreg barátodnak : a mi táborunkban a nyíltszivü leányoké, a pálma. És még egyet mondok : két urnak bajosan lehet szolgálni. Tudod, mire czélozgatok, lelkem ? — Szondy Etus. Mindennapos eset, Etus, kár foglalkozni vele. Az ilyen műfelháborodás ellen az a legjobb orvosság, ha csendben várjuk meg a harag hullámainak elsimulását. Hogyan sikerült a »próba«, drágaságom ? — Spira Malvin. Mi a szösz, ennyire megvénültem volna ! Egy okkal több, Malvin, hogy bizalmasabb légy hozzám, mert aki már magassarkú »igazi női« czipőben tapossa ezt a sárgolyót, az ne két-három sorban tudassa, mintennét fejét a mostani világfelfordulás idején. Nem leczkéztetlek, csak az igazságot állapítom meg, édesem. — Schäffer Erzsiké. Nyilván a postán kallódott el, Zsóka, ami nem is csuda mostanában. Mi az óhajod, angyalkám ? — Both Rezsi. Ez csak a kezdet kezdete, Rezsi, ha jobban megbarátkozunk, közelebb engedlek és kinevezlek udvari álomfejtőmmé. Örömmel értesültem katonabátyád hőstettéről, kétszáz muszkát ejtett foglyul kis csapatával ? No ez igazán derék dolog, büszkék lehettek rá ! — Ligday Dili. Pirosra tapsoltad tenyeredet a művész úr tiszteletére ? Lehet hogy igazad van, Diti, ámde mások véleményét is meg kell hallgatni, hiszen nem ok nélkül íródtak azok a közlemények. Mért sürgetsz ennyire, angyalkám, kiállításra viszed az autogrammomat ? — Jendrassále Mariska és Emil. Nagy a panaszom, gyermekeim, lusta levélíróknak bizonyultatok. Jövőben több figyelmet várok, remélem, meghallgatjátok prédikácziómat. Miről mesél Inkó bácsi ? — Berger Piroska. Ebből az a tanulság, Piri, hogy máskor jobban gondoljátok meg a dolgot, mielőtt nekivágtok az ilyen tortúrának. Okosan válaszoltál a poseni levélírónak; az volt a helyes czél, hogy megnyugtasd, az aggodalmaskodókat. Ügyes sakkhúzás volt, hozzád méltó megoldás, Piros. — Pollner Panni. Annak a vitéz urnak a sorsa érdekel, Panni, aki a muszka harcrtéren hadakozik. Egyébként helyeslem elhatározásodat, leányom, az ilyen lelkes teremtésnek katedrán a helye. — Sternberg Frida. Nos elővettem hosszuszáni pipámat, — a te kedvedért vásároltam, mert nem szeretem a pipafüstöt — belesüppedtem karosszékembe és most halld meg ítéletemet: a »lekváros eset« írójának tíz adag nagyapói szeretetet utalványozok, újabb dolgozatot azonban nem fogadhatok el postaszekrényem számára, mert már lezártuk a pályázatot. Megnyugszol a szentencziámban, Frida ? — Báró Tornyay Erzsi, Magda és Gyuri. Nem értetek rá ? Nos, oíz is kifogás ? Rejtvényeteket elfogadom, de hármatok nevében közöljem ? — Schubert Rózsa, Anna és Vera. Szokatlan mulatság ! Remélem, most más téren tűntök ki, gyermekeim. —Szombatiig Sándor. Türelem, türelem, Sanyi ! Jövőre is üzensz Mosniczáról, pajtikám ? — Madarász Kató. Előőrseim azt jelentették, hogy te másfelé is elkalandozol, Káté. Ám tessék, de akkor vége a barátságnak. Szervul" ! — Morvai Béla, Olga és Géza. Helyes, küldjétek vissza, szívesen kicseréljük. Székesfehérvárott is patikában árusítják a tintát, gyermekeim ? — Bálint Bözsi. Tessék, Bözsi, de viszonzásul meg kell ígérned, hogy gyakrabban mutatkozol házunk táján. Áll az alku ? — Bálla Ibolyka. Emlékszem-e ? Nagyon is, Ibolyka ! Ugye te vagy az a kislány, aki évenkint egyszer üzen Galgóczról ? Nos, fején találtam a szöget, leányom ? — Kertész Gizella. Csakis az a czélod, Gizus, hogy jutalomkönyvvel gyarapítod könyvtáradat ? Nem tudtam, hogy Mezőtúron ilyen önző kislányok laknak. — Dittrich Márta. Ne bántsuk ezt, Márta, nyilván az a »szófogadatlan kis veréb« csente el leveledet. Küldd el a mesét, szívesen elolvasom. — Lukács Renée. No azt a »csodabogarat« én is szeretném látni, talán bizony harap is a kis jószág, nemde, Renée ? Nos napirendre került már a »tintafolt« ügye ? Remélem, engem is meghívsz a »főtárgyalásra«. — Pesthy Lilyke. Jól esett az érdeklődésed, Lily , ha majd Szekszárdra visz az utam, melegen megszorongatom érte a kezdet. Meghűléssel tetézett ideggyengeséget konstatált az orvosom, de csak kilábolok belőle valahogy. Hát téged hány napi szobafogságra ítélt családi törvényszékiek, kicsikém ? — Nils Gyuszi. Az ám, ide hallik hatszázhatvan papír-vitézed hurrézása. Nyilván a kragujeváczi bombagyárat rohamozzák, nemde ? Müven szél fujdogál a havasok felől, Gyuszi ? — Babay Tibor, “Angéla és Irén. Nem szükséges beküldeni, úgy látom, már ti is türelmetlenkedtek, pedig »három hét« nem is olyan nagy idő. Egyébként nyugalom : rejtvényeitek hamarosan sorra kerülnek. — Losonczy Renée. Tanulságos történet a javából, az bizonyos ! Merre masírozik édesapád mostanában, Renée, Muszkaországból itt legutóbb ? — M. Vass Ilonka. Hja, meredek út visz az Úr,,apusra, Ilus, ember legyen, aki egy szuszra odaér ! Nem árulnád el, miről pengeted kobzodat, csak nem a jégpálya örömeiről zengesz d kihimnuszt ebben a háborús világban ? — Ádler Márta és Gyurka. Ejnye de ritkán szóltok és keveset is azonfelül. Nem veszem zokon, ha teleírjátok aévérpapirost. — Schönfeld Klári. Kitűnő ! Jövőre is bekopogtatsz az ajtómon, Klári ? — Paulay Gusztáv. Későn érkeztél, öcsém , két hete hogy lezártuk a pályázatot. Azért ne busulj, a jövő szünidőben tied lesz a pálma, ha idején jelentkezel. Mi újság a Lónyay-utczában ? — Svaiczer Magda. Nem haragszom, Magdus, hiszen nem adtál rá okot. Útmutatásul arra kérlek, akkor üzenj, ha nem mulasztod el miatta kötelességedet. Mária most nem üzent, aranyom ? — Glancz Julia. Nem rejtőzöm apadlásra, sőt, ha úgy kívánják a »szabolcsi illenszabályok«, a kapuban várom a tiszamelléki atyafiakat. Nos, jó lesz így, kis hitetlenem ? Mi baja volt F. Juliska néniének ? Értesíts róla, érdekel a dolog. — Szalló Böske. Ki súgta meg a titkot, barátnőiddel beszéltél rólam, Bözsi ? Lássuk a rejtvényt, de bogas legyen ám, hadd törjék rajta a fejüket az aprószentek. — Krausz Vilike, írd meg Sanyinak, ideje már, hogy megszólaljon. Miről beszélgettetek legutóbbi találkozástokkor ? — Langfelder Magda. Fel a férjel, Magdus, lássuk, mi a kívánságod ! ígérem, nem lesz okod a panaszra, ha hűségesen kitartasz mellettem. — Kerekes Adrienne,.Hej, bár én is ott lehetnék, Adrienne, olyan sokat mesélnék nektek, hogy három hétig is elhallgatnátok ! Miről dalolnak a lányok kukoriczafosztáskor ? — Ifj. Brück Béla. Majd háború után, jó lesz, öcsikém ? Rejtvényeid hamarosan sorra kerülnek, csak türelem, Béla. Miről csiripelnek a verebek az iskola táján ? — Rob Tunis. Biztató kezdet! Remélem, a félév végén csupa »jeles« lesz a bizonyítványodban, így van rendjén, Torus ! Kikkel barátkozol Debreczenben és mivel foglalatoskodol szabadidődben, leányom ? — Rózsa Tibor és Iván. Tauglich ! Magad találtad ki a rejtvényt, Iván ? Még nem gondolkoztam róla, Tobi, de ígérem, idején értesülek a dologról. Mikor lesz konferenczia az iskolában ? —• Sági Erzsébet és Jenő. Helyes levéllel leptél meg, Jenő. Te szerkesztetted a »folyamodványt«, vagy Zsóka mondta tollba? Beváltál, ez az üzenetem. Tetszik a »b-mol!« skála, Zsóka ? — Almássy Józsi. Rekord ! Tankönyvedben is ilyen szorgalmasan Lapozgatsz, öcsikém ? — Gáspár G. Adolf. Az elmúlt héten sok üzenetem szorult ki a lapból,így történt,barátom. Kérdéseidre pontokban válaszolok: 1. A bélyeggyűjtés igen hasznos időtöltés, mert földrajzot, történelmet tanulsz általa. 2. Olcsó bé'veggel. 3. A melyikből kevés forog közkézen. — Székely Piroska. Nos, nagyon megszapultak a »kritikusok« ? Áruld el a titkot, Piros: szájharmonikával zavarja a »félénk vitéz« a házibékességet ? — Sok levélre a jövő héten válaszolok. r ■ -- - Nagyapó postaszekrétnye. A tanév kezdetével ígéretünk szerint lezárjuk postaszekrény-pályázatunkat, s most beszámolunk az eredményről. Az első négy sorozat szerzői közül, mint már említtettük, Kampis Annus (Budapest), Kerekes Adrienne (Aranyosmarót), Kálmán Imre (Rákosliget), Clementis Irénke (Aranyosmarót) érdemeltek jutalmat. A további sorozatok pályadíjas szerzőit: Tisztaváry Ilonka (Nagykőrös), kengyel maminké (Rimaszombat), Szondy Eta (Zombor), Urisashh Erzsébet második dolgozatával (Budapest), Wéber manczi második dolgozatával (Kisacsád), Gál László (Budapest), Podhovits Erzsike (Tolcsva), Simay Lujza (Budapest). A jutalomdíjakat hétfőn, október 25-ikén, küldjük el,de a vidéki posta esetleges késedelméért már eleve elnézést kérünk. Urbach Erzsébet, Tisztaváry Ilonka, Gál László, és Kálmán Imre írják meg pontos czímüket.