Az Ujság, 1920. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-01 / 28. szám
ROVÁS. Friedrich István, akit, ugyebár, nem ismernek hüllőszerűen flegmatikusnak, mégis a mérséklet mintaképe, ha sajtójával hasonlítjuk össze. Ej, menjen a pokolba a kormányi — kiáltással rucczana középre, Friedrich ellenben tiszteli-becsüli a kormányt (apropos, ő is a tagja) s csak a bukott demokratákat s egyebeket tessékeli ki. Mindössze két miniszter mondjon le, meg egy államtitkár, mennyi az egész, mondja ő. Ezért nem érdemes parancsot kiadni s átcsoportosulásról beszélni. Friedrich nem akarja a koalicziós kormány bukását, csak azt, hogy szűnjék meg koalicziós lenni. Márpedig a baj ott van,hogy az entente nem a kormányhoz rajzkodik, míg legális változás beállhat, hanem a koalicziós voltához. S ha most a liberális pártoknak alig van képviselőjük, a választások előtt egyetlen mandátumuk sem volt, csak akartak kapni s mégis a konczentráczióhoz tartoztak. Ezt csak mellesleg. A fődolog, hogy ha Friedrich csak ilyen keveset akar, akkor annál könnyebb neki erre a kevésre várni még egy kis ideig. Egy kicsit furcsa is, egy kicsit veszedelmes is, ha a keresztény irányzat híveiben tovább él a letűnt forradalmi korszak alapréme: a kisebbség mint szóvivő. Ma már egészen autentikusan meg lehet állapítani, hogy a konczentráczió-ellenes hadjárat hívei elenyészően kevesen vannak. Az ember azt hinné, a többség elbírhat ilyen kicsi rohamot, mégis szükség volta Horthy közbelépésére. H hangban még ma sem adják olcsóbban. A hivatottak túlnyomó többségével szemben még mindig követelnek és fenyegetődznek. Kár ezt tenni (de, ha egyébért nem, hát azért, mert Károlyiék is így cselekedtek. Hozzá pedig ne hasonlítson senki, aki átkot szór a fejére, mert ezzel önmagát alacsonyítja le. Kár lenne pártbomlást csinálni, — a kisebbség nem alázkodik meg, ha átlátja tévedését. Tegnap azt hitte, hogy többség, ma nyugodtan mondhatná: ez más — és akkor felforgatás helyett hasznos munkát végezhet.* Mi, ugyebár, itthon egészen tisztában im vagyunk azzal, hogy harminczötezer fővel a nemzeti hadsereg nem védheti meg a belső rendet sem. Odakint pedig tisztába kell jutniuk, hogy nemcsak egy katonailag gyönge Magyarországra van szükségük, hanem esetleg egy katonailag erősre is. Hogyan egyeztetik össze a gyengeséget az erősséggel, azt mi nem tudjuk. Úgy látszik, ők sem. Szomszédaink nem igen fogják az ententenak azt az erőt literálni, melyet az Magyarországtól vár és csakis Magyarországtól várhat, mert itt él az a magyar nemzet, mely ha szavát adta, mindenki akármelyik fiának az ölébe nyugodtan hajthatja a fejét. Magyarok nem árulták el és szolgáltatták volna ki Köleseket a bolsevikieknek. .. * • - l: 1 1920-prP-* c. Budapest, 1930c _____R________XVIII. évfolyam, 28. szám. ._______Vasárnap, Előfizetési árak: mmm SZERKESZTŐSÉG: gfevreTM----- 00 f | | . mm m M m Budapest, Rákóca-ut 54. sz. Fgy hóra---------- 20 » - |lf| • | N I| B| fjfi|| JW ______ KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, Sff H Bffi ff* ffi JSe l® Ei JBBB Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Vidéken és a pályaudvarokon m£t fig EM Bf fH Telefon: József 13-35, Józef 16-26. so fillér. JgPMgá Jgr H JI ÉÉ 11 Jk im m n 96mtl 122~5& i Siesjelen bétlS kivételével JSl fP vf wSL FIÓKKIADÓHIVATAL: minden nap. Bnnej útin i». * mm^mm BuVP mm Wk Budapest, Erzsébet körút 43. A győzelem kötelez* Nem tudunk megfeledkezni arról, hogy ebben a megsanyargatott országban még sokáig minden vállra szükség, lesz, hogy terheket viseljen, minden kézre, minden agyra, hogy dolgozzék és minden lelekre, hogy egynek érezze magát a haza sorsával. S szóvá kell ezt tennünk, mikor első nap, amely látszatos alkalmat kínál reá, egy mohó és meggondolatlan csoport elkiáltja magát. :el a bukottakkal tizek a politikusok csak azt nézik, hogy felül lenni jó. A győzelemmel zsákmány jár, a legyőzött pedig pusztuljon. Ez az a stílus, amit oly elkeseredetten elitélünk a nyugati győzőknél s tisztában vagyunk a romlással, melyet végeredményben rájuk is hoz. Egészen világosan látjuk, hogy elnyomott népekkel egy nyugodtan virágzó Európa lehetetlen. S elnyomott, letaposott s mellőzött társadalmi rétegekkel vájjon egy ország boldogulhat-e ? Hangsúlyozzuk, csak egy kisebbséggel szemben jogosult ez a kérdés. De azzal szemben is tisztázni kell. Nemzetgyűlésből kimaradhat, kormányból kirekeszthető ez is, az is. Az ország életéből azonban nem. A kisebbségek is élnek és megvan a részük a feladatokból. A demokraták kibuktak a parlamentből, de az életben mégis vannak, a szocialisták visszavonulhattak a politikától, de a munka mégis elvégzendő. A politikai győzelem nem jelentheti a legyőzöttnek kisemmizését. Ha a munkásság csak öt perczentje is a lakosságnak, az ipari munkásságnak mégis ő a száz perczentje. S a nemzetgyűlés el lehet munkásképviselő nélkül, de a nemzet nem lehet el a munkás munkája nélkül. A politikusok ne tévelyedjenek meg , a politikai kudarc nem hozhat senkire jogtalanságot . A társadalmi kisebbség, mint a társadalomnakegyik tényezője, ugyanannyi jogot igényelhet, mint a politikai győztesek. A politikában lehetnek pártok, a törvényekben, rendeletekben, jogokban és kötelességekben a politikai elhelyezkedés merőben ■ indifferens. A szoczialistamentes nemzetgyűlésnek épp úgy meg kell oldania a munkáskérdést, mint ha ötven képviselőjük ülne bent. Az agrárius többségnek épp úgy gondoskodnia kell az ipari Magyarországról, mintha a többség indusztriális lenne. A politikai életfölfogás áthathatja a nemzetgyűlés munkáját, de nem szabhatja meg működése körét csak a nemzetgyűlésen képviselt rétegek számára. Ebből a természetes igazságból csak arra akarunk következtetést levonni, hogy a győzelem teljes és kétségtelen dicsőségének a kiélvezése mellett ne alázzuk meg a legyőzötteket. A társadalomban, a közgazdaságban ezeknek a jelentősége és jogosultsága mit sem veszített a politikai vereséggel. Amilyen kötelesek meghajolni a nemzet, kétségtelen akarata előtt, annyira kötelesek a győztesek megbecsülni a nemzet akaratát. Ez egy irány fölött döntött, de nem szolgáltatott ki senkit, nem tett elnyomottá senkit. A győztes keresztény irányzat most az országot képviseli, nem pedig a mellette szavazókat. Valamint egyetlen embert sem mentesített a teherviseléstől azért, mert jelöltje megbukott . A nemzet a választásnál klasszikusan viselkedett. Igazán érett, meggondolt, históriailag helytálló verdiktet mondott. De szükséges, hogy a megválasztottak méltók legyenek a választókhoz. Nem szabad az ősi hibába esniök, hogy megkapván a voksot, most már a maguk dolgának érezzék a politikát s majd csak a jövő választásnál gondolnak ismét a népre. A kortesszólamok elejtése után egy mindenkire kiterjedő üdvös, nemes kormányprogramul marad meg: fölemelni a nemzetet a maga egészében tisztább erkölcsi magaslatra és méltóvá tenni őt a nagy szenvedéshez, mely még reá vár. Gyűjteni és kihasználni minden erőt, megbecsülni minden teremtett Hasznos lelket. Ha ezt liberalizmusnak csúfolják és elvetik, ám, jó, lemondunk a liberalizmusról. De nevezzük keresztény kurzusnak , becsüljük meg így. Mert e nélkül semmiféle kurzus az országon nem segíthet. ■' jj A Keresztény párt helyesli Huszár politikáját!! Óriási többség a miniszterelnök mellit. — Miért vonult vissza Vázsonyi? «£j A függetlenségi párt bízik a jövőben. Haladékot kaptunk Párisban a válasz* adásra.) r— ’Az Újság tudósítójától. —» Az emberek nyugodtan mentek a dolguk után, élték nyomorult napi életüket és nem is tudták, hogy a politika boszorkánykonyhájában ismét forradalmat őríznek meggondolatlan elmék, nyughatatlan temperamentumok. Most utólag eszméltünk az elmúlt veszedelemre, mely az új életre kívánkozó magyar alkotmányosságot és az amúgy is gyönge lábon álló politikai konszolidácziót veszélyeztette. Örömmel állapítjuk meg azt a tényt, hogy a veszedelem elhárításában milyen jelentős szerepe volt a fegyveres erőnek. » *r igazán annak bizonyult vezére szaván k-Jdül, aminek e végzetes időkben lennie a rend és a jogbiztonság őrének ! Mára azután egy újabb megismeréssel lettünk gazdagabbak : nemcsak a hadsereg nem tűri a kalandor-politikát, de nem helyesli és nem teszi magáévá ezt az a politikai tábor sem, melyre ez a politika hivatkozni és támaszkodni akar. A kereszény párt többsége, mely a forradalmi káoszból emelkedett ki, a sikeres agitáczió végén belátta azt, hogy nincsen többé szükség forradalmi cselekedetekre, mert ereje tudatában nyugodtan térhet rá az alkotmányosság útjára. Megnyugvással veszszük tudomásul ezt és hisz* szük, hogy immár csakugyan elérkeztünk a forradalmi éra végéhez, most már igazán kihűlnek a lázas elmék és elkövetkezik a törvény és jog uralma. '■ 1: A konczentráczió megalakulására és a kormány vállalására vonatkozó különböző híresztelésekkel szemben a Magyar Távirati Irodát felkérték annak megállapítására, hogy az 1915. november hó 25-én tartott minisztertanácsban Huszár Károly miniszterelnök teljes terjedelmében felolvasta sir George Clarknak hozzája intézett levelét, amely többek között ezeket mondja:) Van szerencsém közölni exezellencziáddal, hogy a legfelsőbb tanács kormányát mint provizórikus de facto kormányt elismerte, amelyigel kész tárgyalni addig is, amíg a választások és az ezekből létrejövő nemzetgyűlés egy olyan kormány alakításához vezetnek, amely az egész magyar nép törvényes akaratának kifejezője lesz.• A levél felolvasása nyomán többek között felszólalt Rubiner Gyula földmivelésügyi miniszter és beszédében kijelentette, hogy a minisztertanács ezen tény fölött, örömét, másrészt pedig készségét, fejezi ki az iránt, hogy az újonnan megalakult koncentrációs kormány vállalkozását, mely Magyarország egész jövőjét kell hogy ezen nehéz időkben, szolgálja, a leglelkesebben és a legodaadóbban kész támogatni és hogy a most megalakult minisztérium el nem hagyja a helyét, hanem a hatalmat az új nemzetgyűlés kezébe fogja letenni. A jegyzőkönyvet az összes miniszterei- és természetesen Friedrich István hadügyminiszter is aláírta. Horthy Miklós fővezér szava és Huszár Károly miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata nyomán ma estére bevonta vitorláit a keresztény pártnak kormánybuktató törpe minoritása. Tegnap még ivet köröztettek Friedrieh, hívei és tagokat toboroztak .Friedrieh politikájának a helyeslésére. Az ívet mindössze kilenczen írták alá. Ezzel aztán el is dőlt a kormánybuktatás kísérletének a sorsa. Friedrich István ma a párt hangulata szerint bukott ember. Az a felfogás, hogy betöltötte szerepét és mást, amásodik sorba kell állnia és a vezér szerepel Lapunk mai száma 14 oldalt Egyes példány ára 80 fillér.