Az Ujság, 1920. február (18. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
ROVÁS: Egy kis oldalvágás van a Rubinek Gyula Beszédében : nem kisüstökkel akarunk politikát csinálni. A kisüstöket ugyanis Haller István emlegette, mint az új kurzus első teendői egyikét. Nagyon örülünk ennek a negatívumnak, szimbolikus értelmében. Azt jelenti, hogy a kisgazdapárti politika nem a kisgazdáknak akar majd politikát csinálni, nem azzal lánczolja magához híveit, hogy csak róluk gondoskodik. Helyes, ettől óvtuk őket, ez ellen keltünk ki, a Haller István kisüstjével kapcsolatban is. Mégsem hiszszük, hogy ez az eltérés eltérő fölfogásokat képviselne. Haller is beszélt társadalmi békéről s ő is tudja, hogy egy kormány csak országos politikát csinálhat, nem partikulárist. Az idő ma olyan, hogy az eltérési két mellőzni kell, ha egyező alapok is vannak. Rubinek is felejtse el a Haller István kisüstjét és gondoljon a Haller István társadalmi békevágyára. * Graziani tábornok a nagyváradi halálraítélt magyarok ügyében a humanizmus szellemében fog közbenjárni. Ez, kinek-kinek a felfogása szerint több, vagy kevesebb, mint a magyar nemzet tőle kér. Nekünk az kell, hogy az igazság szerint intéződjék el ez az ügy. A halálraítéltek ártatlanok abban, amiért elítélték őket. Humanizmus nélkül is joguk van élni. Egészen bizonyos, hogy ízig-vérig hazafiak s nem barátai a románoknak. Erre nincs halálbüntetés. Az elszászi francziák sem voltak barátai a németeknek, mégsem szorultak humanizmusra, hogy megmentsék őket. A tábornok rokonszenvét melegen köszönjük s nem értjük félre. Nyilván arra gondol, hogy a román »igazságszolgáltatás«-ba nincs módja beavatkozni, ezért beszél humanizmusról. Igaza van. De az a román igazságszolgáltatás, melyet humanizmussal kell paralizálni, védelem nélkül találja a neki kiszolgáltatott magyarságot, így éljenek testvéreink mindvégig, amikor. Grazianik sem lesznek Budapesten, akihez fordulhatunk ? # Appony Albert megérdemelné a politikusoktól is, hogy ne jelöljék mindig olyan polczokra, amelyekre azután másokat emelnek. Higgjék el, hogy Apponyi már öreg ahhoz, hogy filkóképp kijátszszák az ő politikai paklijaikból. Tiszteljük nagy korát és még magasabb érdemeit. Hagyjuk békén dolgozni s békén nem akarni semmit. Legyenek egy kis jó ízléssel iránta. Lehet Apponyi sem miniszterelnök, sem államfő, sem nemzetgyűlési elnök anélkül is, hogy nem teszik meg azzá. Nem való arra, hogy mint az egyszeri szép lánynak, három vőlegény megmondja neki, hogy nem ő a menyasszonyuk. Hagyják meg annak, aminek az ország leginkább hasznát látja : Apponyinak. Ahogy »sötétebb« időkben meghagyták Deák Ferenczet tekintetes urnák úgy, hogy mások voltak az exczellencziások, ő pedig a haza bölcse. 1^1%\ ( M / Budapest, 1930. ■ R VYTII. évfolyam, 39. sZám.anilTfL_^^ Szombat, február 14. Előfizetési árak: SZERKESZTŐSÉG: Egész évre 220 K —• f ' ___ Budapest, Rákóczi-ut 54. az. Félévre 1100 — » mnM jSBggjgW ggl 89 89 £gy% Telefon: József 13-36, József 122-36 F^hórly-ZI 20 ’ - igmk KIADÓHIVATAL: Egyes szám ára Budapesten, a jJ& f|l, M '# jjy |tf AjjgB Budapest, Rákóczi-út 54. ez. Vidéken és a pályaudvarokon nPHllUll ipf dEfir R ^ iP&mJIga 3KH “TwS Telefon: József 13-35,Józseflfi-26, t\Li nyom minden nap, ünnep után is. mam ^Budapest, Erzsébet körut 13. A magyar világigazságok. (A magyar válaszjegyzéket csak közvetve terjesztheti elő a magyar békedelegáczió. — Népszavazást kérünk a vitás területeken. — A nemzetet gazdasági életközösség alakítja. — 3.825.000 magyart szakítanak el. — A ruténség az imperialista politika áldozata. x x x x x x x x A kisebbség védelme nélkül nem írhatjuk alá a békét. Szeretnék mondani: a magyar válasz az entente béketervezetére sima márványkockákkal rakta ki az utat, melyen az igazság gyorsan haladhat. A helyzetet ismerve, csak azt mondhatjuk: a magyar válasz mázsás köveket rakott az igazságtalanságra, nehéz lesz azokkal terhelten végigvonszolni magát az előre elhatározott utón, a megállapított czélig. Nem dicsérjük delegátusaink munkáját. Tökéletes munka, de könnyű volt megcsinálni, mert igazságai maguktól adták magukat. Csakis ilyen igazságok alapján vághatták ki a legszörnyebb megállapítást, melyet a történelem ismét: az új korszakot a legcsekélyebb tárgyismeret nélkül akarják megalapozni. Mi az entente-hatalmakban nem gyűlöletet és nem gonoszságot tételezünk föl, noha amit velünk terveznek, a gyűlölet és gonoszság munkájának is beválik. Ali számba veszszük, hogy az entente-nak eleve kész igényeket kellett honorálni, miket szerződések biztosítanak s ezektől nehéz eltérni, ha átlátják is igaztalanságukat. Az entente felelőssége a világtörténelem előtt ezeknél a könnyelműen leadott ígéreteknél, szerződéseknél kezdődik, nem a mostani tervezeténél. Ennél csak arról lehet szó, mennyivel óhajtanak lelkiismeretükön könnyíteni s mennyiben találnak módot arra, hogy a későn megismert igazságnak tegyenek eleget. Szerintünk van erre mód, a magyar válasz megjelöli. A népszavazás. Az entente nem gazdája azoknak, akikről rendelkezik. Mondhatja: én szívesen átengedem a megjelölt területeket, ahogy a szerződések kívánják, de nem cselekedhetem ama népek akarata ellen, melyek e területeket lakják. Ezek a népek szabadok, áthajtani más uralom alá csak rabszolgákat lehet. S van egy másik kötelezettsége is az eutente-nak, mely parancsolabb, mint a szövetségeseinek szóló: ez az erkölcsnek való tartozás. A cseh, román és szerb kötelezés után, Amerikával meggyarapodottan vállalták a népek önrendelkezési jogának elismerését. Konfliktusba kerültek, ezt átlátjuk. De ebből a konfliktusból nem kerülhetnek ki az erkölcs arczulütésével s nyitott szemmel Európa gazdasági romlását látva következményül. Ez is igazság, ezt is átláthatják. Talán át is látják. A magyar békedelegáczió átnyújtotta a válaszjegyzéket Neuely, február 13. (Szikratávirat.) A magyar békedelegáczió elnökét, Apponyi Albert grófot, Prazsvszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert és Csáky István grófot csütörtök délután fél három órakor Gallais kapitány bevezette Henry ezredeshez, aki Laperche kapitány társaságában fogadta őket. A magyar delegátusok két részletben adták át az ezredesnek Magyarország, válaszát a békefeltételekre. Az egyik részt még ma este külön kurír útján elküldik Londonba, ahol Millerand franczia miniszterelnök jelenleg tartózkodik, a másik részszel Henry ezredes azonnal eltávozott, hogy a jegyzékeket a Quai d’Orsayn átadja. A következő jegyzékeket adták át : egy kisérő jegyzéket, amelyben a magyar kormány általános válasza foglaltatik és amely utal azokra a jegyzékekre, amelyeket a magyar delegáció ebből az alkalomból szintén átnyújtott. Átnyújtották a 21-es számú jegyzéket a népszövetségről ; a 22-es számú jegyzéket a magyar határokról tíz melléklettel ; a 25-ös jegyzéket a hadifoglyokról négy melléklettel i ; a 28-as számú jegyzéket a jóvátétel kérdéséről, különös tekintettel a műemlékek,, irattárak és múzeumokra, hat melléklettel ; a 30-as számú jegyzéket, amelyben a katonai feltételekre válaszol a magyar kormány, egy melléklettel ; a 32-es számú jegyzéket Magyarország vízrajzi egységéről, tizennégy melléklettel ; a 33-as számú jegyzéket a mezőgazdasági kérdésekről, különös tekintettel az erdőgazdaságra, két melléklettel ; a 34-es számú jegyzéket ,amely a magyar kormány észrevételeit tartalmazza ahhoz a fejezethez, amely a békeszerződés tervezetének kidolgozására vonatkozik. Végül átnyújtottak egy rövid jegyzéket, amelyben haladékot kérnek arra, hogy a hiányzó jegyzékeket részletekben nyújthassák át. A már átnyújtott jegyzékek körülbelül felét teszik a jegyzékek összességének. Lapunk mai száma 10 oldal. — Egyes példány ára 80 fillér. VVVVVVV^VWVWVVivVVV ^vvvv%*vvvv*vvvvvvvvwwwwwvi Apponyi nem tárgyalhat szóbelileg. (A magyar békedelegáczió nehézségei.) — Az Újság tudósítójától. — Az a mód, melylyel a magyar békedelegáczió ellenjavaslatát a béketanács elé kellett hogy terjeszsze, mint Az Újság tudósítója, illetékes helyről értesül, arra vall, hogy Apponyi, Albert grófnak nem lesz módjában, hogy a magyar álláspontot a további tárgyalások folyamán szóbelileg is védelmezhesse. Az első megjelenése alkalmával elért ■Siker azok előtt, a kik a legfelsőbb tanács formalitásait ismerik, szinte megérthetetlennek látszott. As eltelt három hét azonban nagy változást idézett elő a világpolitikai helyzetben. Apponyi ma már nem azokkal áll szemben, kiket személyes kvalitásaival is érdeklődésre bírt a magyar ügy iránt. A magyar bizonyító anyagnak dokumentumai kétségtelenné teszik a magyar ügy igazságát. De könnyen belátható, hogy ez az anyag mennyivel kevesebb szuggesztív erővel rendelkezik, ha nem támogatja a személyes előterjesztés. A merev formához való ragaszkodás, melyet a béketanács tovább is fenn ártott, legalábbis mérsékletre inti a magyar optimizmust.