Az Ujság, 1920. március (18. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-31 / 78. szám

o­ gyan kívánjuk azt is, hogy erre a kísérletre egyáltalán ne legyen szükség és a keresztény pártszövetség ne bomoljon föl. Mert nekünk csak egy kívánságunk van: legyen munka­képes a nemzetgyűlés akár pártszövetséggel, akár új pártalakulásokkal. Sajnos, a párt­­szövetséget úgy értelmezik a benne levők, hogy a „kooperáló”” pártok egymást gyilkol­ják, az új pártot pedig olyanformán próbál­ták eddig megalapítani, hogy a másik pártot rohantani kell és a törmelékekből teremteni azután új formác­iót. Mert senki sem gon­dolkozik az egész ország helyett, hanem csak a maga számára, vagy ha már javíthatatlan idealista, akkor a pártja javára. S Clebelsberg akc­iója. Lapunk mai számában hírt adtunk az ag­rárpártnak a kereszténypárt ellen készülő bőszahadjáratáról. Ha ez a fenyegetés valóra válik, akkor a nemzetgyűlés feneketlen ká­tyúba kerül és bebizonyítja, hogy nem képes megoldani azokat a feladatokat, a­melyeket maga elé tűzött. Ebben az esetben csak egy lépés van : a nemzeti gvűlés feloszlatása és új választások elrendelése. Ez a perspektíva ré­mületet keltett a politikai világban. Fokozta a rémületet Rubinerz Gyula miniszternek az ál­lásfoglalása, a­ki minden­­kertelés nélkül ki­jelentette, hogy a nemzetek­ ülés a mostani el­lentétek mellett nem haladhat előre az alkotá­sok útján. Csak egy lépést választ már el attól, hogy a koalíc­ió felboruljon. A­mennyire ma mem­ lehet ítélni a hely­zetek valószínűnek látszik, hogy a koalíczió fölött pár napon belül rögykondul a lélek­harang. Ezt a szükségszerű­­folyamatot akarja felhasználni az ország­ érdekében Klebelsberg Kuno gróf, a­ki nem kisebb feladatra vállalko­zott, mint arra, hogy a két többségi párt mér­sékelt elemeit közös oborba terelte. Vállalko­zásának czélja, hogy a nemzetgyűlés feloszlatá­sát megakadályozza és megmentse az országot attól a megrázkódtatástól, a­mely egy újabb választás által beláthatatlan kövekezm­ényeket zúdítana, az agyonk­íntott nemzetre. Mint ki­tűnő forrásból értesülünk, ez az egész terv még nyermékczipőben jár és annyira akadémikus jellegű, hogy a súlyát még nem lehet megmérni. (Itt a ezen zűr n np sort törött.) Jíz uj kereskedelmi miniszter eskütétele. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az uj kereskedelmügyi miniszter, elnökei Emich Gusztáv ma délután négy órakor tette le az es­küt Horthy Miklós kormányzó előtt­ ­i független tót párt a miniszter­elnöknél. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A független tót­ politikai párt Balissa Károly dr. vezetésével ma délben tisztelgett­­Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnöknél. Bul­ssa Károly dr. vázolta a párt politikai programmját és megismertette eddigi működésével. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a tótok törekvését a leg­nagyobb rokonszenvvel és ügyfelemmel fogja továbbra is kisérni. / ország jóvátételi politikáját. Francziaország­­na­k rögeszéméjévé vált, — mondotta, — hogy Németországnak fizetnie kell. Ha a francziák ragaszkodnak nagyobb összegnek azonnal való megfizetéséhez, megeshetik velük, hogy követe­léseik jelentékeny részét egyáltalán nem kap­ják meg. Emberek, a­kik Németországból és Ausztriából jöttek vissza Angliába, mondják, hogy ezeknek az országoknak egész­ népe telje­sen tehetetlen. Ha ismét talpra akarjuk őket állítani, nem szabad őket megfosztani a jobb jövő reményétől. Az angol-franczia szövetség biztosítva van abban az esetben is, ha az amerikai szenátus elvetné is azt a garancziális szerződést, melyet a három főhatalom Németország támadása ese­tére kötött­­egymással. Ezt jelentette ki Lloyd­ George az angol alsóház tegnapi ülésén, s hozzátette, hogy Anglia ebben az esetben új megállapodást fog javasolni Francziaországgal. Az orosz-lengyel háború — mint bécsi szer­kesztőségünk jelenti — szorosan összefügg a németországi eseményekkel. Az orosz szovjet nem tervezett háborút, s csak a ruhrvidéki kommunista akc­ióbizottság kérésére támadta meg Lengyelországot, hogy egységes német­orosz bolsevista frontot teremtsen. Az oroszok tú­lnyomó erővel támadták meg a lengyeleket. Nyolcz napig tartott a heves támadás több száz kilométeres fronton, de a lengyelek mindenütt fölényben maradtak. — Oroszország tudvale­vőleg békét ajánlott Lengyelországnak. Len­gyelország Boryszovot jelölte ki a tárgyalás színhelyéül. Csicserin külügyi népbiztos Bory­­szov helyett Észtországot, mint semleges álla­mot javasolta. ( NAGYVILÁG. ) (Írország sorsdöntőt napjai. — Cecil Róbert lord Francziaország rögeszméjéről. — Lloyd­­­ George az angol'r­anczia szövetség mellett. — ‘ Legyelország győzelme az orosz vörös had­­seregen.)­­ A negyedik h­omerule-javaslat, más szóval: azair önkormányzati javaslat részletes tárgya­lása ma kezdette meg az angol alsóház, tag­jainak általános érdeklődése közben. A Reuter­­. irodeleme­rint a hivatalos körök úgy vélekednek e javaslatról, hogy „Írország legjobb kormány­zatát van hivatva biztosítani44. Ez a legjobb kormányzat, pedig, mint az olvasó már tudja, s mint Macpherson írországi államtitkár a ja­vaslat benyújtása alkalmával kijelentette az al­sóházban, abból állna, hogy Írországot közigaz­gatásilag kétfelé osztják két parlamenttel: északi (protestáns) és déli (katolikus) részre. Vagyis : nem lesz osztatlan Írország. Macpher­son egészben csak annyi engedményt jelentett be, hogy egész Írország számára tanács alakí­tását javasolják, ennek azonban csak tanács­adó jellege lesz. Elnökét a király fogja kine­vezni, negyven tagját pedig felerészben az egyik, felerészben pedig a másik parlament választja. Londonban nagyon jól tudják, hogy a megoldásnak ez a kísérlete egyértelmű az­zal, hogy nem lesz nyugalom Írországban. Minthogy attól tartanak, hogy a sinnfeinpár­­tiak merényletre vagy más bűncselekményre készülnek, a Westminster-palotához vezető út­vonalakon széleskörű óvintézkedéseket tettek. A londoni Daily Mail attól tart, hogy Íror­szágban vörös húsvét lesz. Az írek húsvét va­sárnapjára, mely az ír forradalom évforduló­jára esik, forradalmi kitöréseket készítettek elő. Cecil Robert lord Franciiaország poli­tikája ellen szólalt fel az angol alsó­­ház pénteki ülésén. Megtámadta Franczia­ AZ ÚJSÁG Szerda, 1920 márczius­á 11« Forradalmi eseményei­ Dániában. Is» kiráLy elkergesse » szocilálista«m ai Si­­káfls kormányt. — Bánia kormány női­kig. — A király! csalási elimaitnkKIS Kopensőágábál. sic wisssatért. — Éjfél! kfölsSSISség a királyi palotábasi. — A ki­rály tütekozittazeusa, hogy államcsínyt kövesett volna el. — Az általános sztrájk klbcszsistése. — A ssafcsiále demokrata párt lamonírosra szólítja fel a királyt.­ Dániában váratlan énvek zavarják fel a lelkeket. Keress­tél­y a király elbocsátotta a szocziál­demokrata- radikális Zahle­rn misztériu­mot, eg­y hír szerint,­­ melyet komolyan kell venni, egyenesen kénys­zerítette a lemondásra. Neergaard, az ellenzék kezére, kit a király fel­szólított, hogy ő­ alakítson új kormányt, rövid gondolkozási idő után kitért a megbízás elől, a régi kormány pedig, a­kit a király ezután fel­kért, hogy vezesse tovább az ügyeket, nem volt hajlandó a kívánságnak eleget tenni. Az éles nézeteltérés király ősi kormánya közt az észak­­schleswigi politika ipiatt támadt. Dániának a fent vázolt események után e szerint nem volt kormánya, a kopenhágai királyi palota pedig, a berlini Vorwarts jelentése szerint, majdnem lakói nélkül maradt. E híradás szerint Korosz­tály király tegnap délelőtt családjával együtt Kopenhágából egy közeli vidéki­­ városba uta­zott, délután azonban, minthogy ■ a reakcziós pártok kifogásolták­, hogy menekül, ismét visz­­szatért. A királyi kastély körüli teret és a bel­várost katonaság szállta meg, zavargások ed­dig nem voltak. Vannak olyan hírek is, hogy a királynak a kormánynyal tanúsított Szokat­lan eljárása következtében Dániában a köz­társaság kikiáltását lehetne várni, de ezeket, a Deutsche Allgemeine Zeitung jelentése sze­rint, a legnagyobb óvatossággal kell fogadni. Minthogy a dán országgyűlés már húsvéti sza­badságára ment, a két kormányzó pártot mára ülésre hívták össze Kopenhágába. # Kopenhága, márczius 30. A baloldali pár­tok és szakszervezetek tegnap este gyűlést tartottak és határozatot fogadtak el, a­mely­ben követelték, hogy a király által elbocsátott minisztériumot helyezzék újra vissza, továbbá hogy az országgyűlést a választói törvény tár­gyalása végett hívják össze. A­mennyiben a követeléseket kedden délelőtt fél 10 óráig nem teljesítik, az egyesült szakszervezetek közgyű­lése elé javaslatot terjesztenek, a­mely a gaz­daságii élet minden ágában az általános sztráj­kot mondja ki azonnali érvénynyel. Tegnap éj­szaka negyed tizenkét órakor küldöttség kért bebocsátást a királyhoz, hogy átnyújtsa ezt a határozatot. A király megígérte, hogy a kitű­zött időn belül válaszolni fog. A király Liebe birodalmi törvényszéki ügyészt ügyvivő minisztérium alakításával bízta meg. A radikális baloldali pártok tegnap kiáltványt tettek közzé, a­melyben a miniszte­rek elbocsátását a politikai nyugalom veszé­lyeztetésének mondják. Kopenhága, márczius 30. A király az egye­sült szakszervezetek és egyéb szervezetek ulti­mátumára azt válaszolta, hogy megmarad a­ tegnap este a küldöttségnek adott válasza mel­lett. E szerint a király nincs azon a nézeten, hogy államcsínyt követett el. Új választások megtartását s az ú.i folketing többségével egyet­értésben minisztérium alakítását kívánja. Kopenhága, márczius 30. A király az ulti­mátumot elutasította, a­mire a szocziáldemokr­­ata párt holnapra, kimondotta az általános sztrájkot. A pártnak az a szándéka, hogy a maga kebeléből alakít kormányt s a királyt, valamint az általa kinevezett kormányt lemon­dásra szólítja fel. A Befar-vidéken komoly a helyzet, f­elülkereket lett a radik­ális kommu­nista Iránytag. — Újból általános sztréjk fenyeget. —■ A nemzetgyűlés, a porosz és a bajor országgyűlés az uj kormány mellett.) Bécs, márczius 30. Németországban órá­­ról-órára rosszabbodik a helyzet. Az egész német birodalom jövendője függ attól, a mi most a Kulír-vidéken történik. Arra, hogy­ hogyan fogadták a birodalmi kormány ulti­­­mátumát, jellemző az elberfeldi szoc­iálde­­mokrata párt magatartása, a­mely közölte a birodalmi kanc­ellárral, hogy nem ismeri el az ultimátumot és követeli a határidő meghosszabbítását, hogy új tárgyalásokat lehessen kezdeni. A ruhrvidék­i munkások ma ellenultimá­­tumot intéztek a korm­ányhoz, a­melyben követelik Watter tábornok azonnali elmoz­ v­dítását és a Reichsvtehr-csapatok vissza-­ hívását. Ha ezt a hét követelést rövid időn belül nem teljesítik, az egész Ruhr-vidéken általános sztrájk tör ki. Essenben már teg­nap kihirdették az általános sztrájkot és ma már a Ruhr-vidék legtöbb helyén sztrájkol­­nak. Berlinben is ugyanilyen a helyzet. A berlini szocziáldemokrata párt ma este ulti­mátumot intézett­ a kormányhoz. Este 9 órás kor Leghien vezetésével megjelent egy esős párt a birodalmi kancellárnál, hogy vele tárgyaljon. Abban az esetben, ha a kormány nem enged, számolni kell azzal, hogy hol­napra Berlinben is kitör az általános sztrájk. Szoczialista részről köznk, hogy a mun­kásság mindaddig nem teszi le fegyverét, a­míg meghagyják helyükön a régi reakcziós vezető hivatalnokokat és a m­egb­í­zhatatl­an tábornokokat és tiszteket. A munkásság utolsó emberéig hajlandó küzdeni általános sztrájkkal és szükség esetén fegyverrel is a katonai kamarilla ellen és minden olyan kormány ellen, a­mely tettekkel nem bizo­nyítja be, hogy távol áll ettől a kon­arillától. Kautsky Károly a m­ai Freiheit-ban a kormányra és a közvéleményre apellál, hogy a katonai akc­iót akadályozzák meg, mert ez a legrosszabb következményekkel járhatna. Fü­löp René: Kunkéban a radikális kommunisták. Berlin, márczius 30. A Lokalanzeiger jelenti Düsseldorfból. A radikális kommunisták ma dél­előtt letartóztatták a többségi szoczialistá­kból, mérsékelt kommunistákból és függetlenekből álló végrehajtótanácsokat. Új, csupán kommunisták­ból álló végrehajtótanácsot alakítottak, a­mely­ről azonban nem hiszik, hogy hosszú életű lesz. Bécs, márczius 30. (A Magyar Távirati Iroda magán­jelentése.) Bochumból jelentik, hogy egy újsághír szerint a Ruhr-vidéken a vörös sereg had­­vezetőségét még extrémebb irányzatú elemek foglyul ejtették. Bizalom az új kormánynak. Berlin, márczius 30. A nemzetgyűlés teg­napi ülésén Müller birodalmi kanc­ellár, az új kormány bemutatkozása alkalmával rámuta­tott, hogy a koalíc­ió fentartása életbevágó ér­deke az egész népnek. Demokratizálni kell a közigazgatást, a hadsereget és a gazdasági éle­tet, a dolgozó osztályok szervezeteinek bevoná­sával. Kifelé a békeszerződés lojális teljesítése és a bizalom megteremtése a kormány czélja. A jobboldal felelős azért, hogy Németország­ban ma vér folyik és folytatódik a pusztulás..

Next