Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
ROVÁS. A külföldi, különösen a franczia tárgyalásokról, a miniszterelnök szerint, a sajtó helytelenül informálta aközönséget. Wagner Károly tegnap sajtószabadságot követelt, ez a jogos panasza a miniszterelnöknek rs bizonyítja, hogy a sajtónak túl sok a szabadsága, ha helytelen informálás is meg van engedve. V- V ' • * Hétfőn megindula Tisza-gyilkosság pere. Katonai bíróság előtt.5.Ami azt jelenti, hogy a regtépett és eltaposott igazságérzet végre megkapja, ami megilleti. Tisza István árnyéka megboszulatlanul borong a nemzeten, ősi magyar hit, hogy amíg a bűn nincs megtorolva, áldozata nem pihenhet békén sírjában. . "A sir nyugalom igazán a legkevesebb, amivel a nemzet Tisza Istvánnak tartozik. A Churchingh. Churchill hadügyminiszter ellen nagy a harag, mert azt mondotta: Európát csak az angolok, francziák és mailerek együtt képesek megmenteni a bolsevistáktól. Ez a haragkiütörés a kor jegye. Nem szabad ilyet mondjuk s nem szabad a németeket a czigita lentő megmentőinek elismerni. Mondani, elismerni... ezek formai dolgok, ezek politika. Mondástól, elismeréstől függetlenül: igaz-e, amit Churchill mondott! Ez a kérdés nem háborgatja a felindult angolokat, francziákat. Sőt a felindulás talán azért olyan nagy, mert maguk is igaznak érzik. De a politika azt ■követeli, hogy ne legyen így, tehát az érzületi cenzúra indexre teszi ezt az igazságot. A bolsevisták, azért mégis erősek és Anglia és Francziaország német segítség nélkül mégsem birvelük. Vagy igen? Akkor ezzel cáfolják meg Churchillt s ne naczionalista érzületekkel* Mert mi lesz, ,ha Churchillnek ezt nem lábád mondania^* hatalmasságok dogmaként kijelentik, hogy a németre nincs szükség s a bolseviiou is elnyeli Európát? Mit tesz akkor a Times s mit a franczia németfalók? A gyűlölet felvégre adva van s amig az ő kezükben van. A németről akár azt is vallhatják, hogy nem ember. De ha baj van és a czivilizácziót mégis csak a német mentheti meg? Erről már nem segit semmiféle győztes erejével és elfogultságával tett deklaráczió.^jfra az elfogult kiinduló pontok nem igyanak a valóság után, a valóság még keyjjssze igazodik a kijelentések Után s akarvao»#Srattan beteljesedik a végzet. S vég^mk az entente hatalmasságainak, hogy ■títínt minden mesterkélt alakulat, az ő győzelmi helyzetük az igazságban az ellenségét kénytelen látni. Nekik csak akkor van igazuk, ha a német veszedelme a czivilizácziónak, a német komisz, a német kiirtandó faj. De hátez nem igaz. Lépten-nyomon belebotlanak a német nélkülözhetetlenségbe. Érdekük és hivatásuk szerint ebből le kellene vonni a tanulságot: ha szükségünk van rá, teremtsünk olyan helyzetet, hogy igénybe vehessük is. Igen, de akkor el kellene ejteni, ami már a szájukban van: a zsákmányt, melynek jogosultságát csak a német értéktelenséggel és közártalmával lehet beigazolni. Hogy éppen azzal, mert ezt a zsákmányt egészben meg akarják tartani, elveszthetnek mindent, azt is, ami az övék volt eredetileg, azt is, ami biztosítva lett volna lemondás után is: ezt érzik a Churchillek mindenütt, de a vakok nem akarnak tudni róla. Bűnnek teszik meg a tisztánlátást. Árulásnak a megmentő szót. Egyáltalán a szó! A szónak van oltár emelve, a szó az Isten. A szó lehet hazugság, lehet ámítás, lehet végveszedelem, — csak a hallgatójának ne legyen kellemetlen. A Churchillek ezt tudják s egy-egy kivételt nem tekintve, szomorúan, de buzgón ehhez tartják magukat. Majd igazuk és táboruk lesz, ha már nem használnak semmit. ■ p, *' ’ "T^....r’t 4 *y:" //:■/ . / . , ^ / /[/■' ((/ jUdj/J Budapest, 1920. ______________________XVIII. árfolyam, tSZT szám. A fasírnap, augusztus »P Előfizetési árak: Mgy SZERKESZTŐSÉG • Egész évre.......... 280 K — t WF ^ Budapest, Rákóczi utc 54- 87. Félévre................. 140 K — Típ KA IS Telefon: József 13-36,József Negyedévre ..... 700 — @ | flPwl ^ / Egy hóra.......... 25 » , Mm M M H MM m —----- KIADÓHIVATAL: '»»***** Mii Jf ||i fi f m m*uieJu~aaui k Mim ELm %J1 FIÓK KIADÓHIVATAL: 1“éve?^nden nfSF « » MmMm Budapest, Erzsébet körut 43. Andrássy Gyula gróf a rendzavarásokról. (Nyilatkozik Az Ujság-nak a gyilkosságokról. — Erélyes megtorlást sürget.) — Jlz Újság kiküldött munkatársától. — Küatomüreden, néhai Vaszary herczegprintás villájában Andrássy Gyula gróf fogadta Az Újság kiküldött munkatársát és az újabb budapesti atroczitásokról lapunk számára a következő nyilatkozatot adta : ' '?*****■ *****'' — Balatoniffiredre megérkezett az újabb zavarok híte. Ezek.A zavarok egy olyan betegségnek a tünetei, amely Magyarországon már nagyobb ideje erőt vett, amelynek elrontására oly sokat tettek, gyógyítására jóformán semmit sem. Káros és reánk szégyenletes ez az állapot. Ezen segíteni kell és ellene csak egy metódus van: egyik oldalon a legnagyobb erély és gyorsaság a megtorlásban, a másikon bizonyos pozitív intézkedések és tettek, olyan kormányzati cselekedetek, amelyek bebizonyítják azt, hogy valóban új rezsim van és hogy a múltnak bizonyos hibáival reformok útján szakítani akarnak. Nem vezethet megoldásra, ha e helyett egyik, oldalon gyűlöletet keltenek és tartanak ébren, ha másrészről változatlanul fenmarad a régi kormányzati rendszer, ha ugyanazokkal az emberekkel csinálják az üzleteket és politikát, mint azelőtt, mindez párosulva az adminisztráció tehetetlenségével. • Ez a helyzet megrendíti irányunkban a külföld bizalmát, megrendíti a jog- és közbiztonság érzetét, lehetetlenné teszi gazdasági föllendülésünket és új katasztrófákat idéz elő. Itt gyorsan és erélyesen, cselekedni kell, az új kormány életképességének mértékét az fogja, megadni, hogy milyen eredménynyel és bátorsággal tud eljárni ebben az irányban — Mindeenttélre — és ezt a kormány érdekében kell felhozni attg,a mai állapot züllöttségéhez a hosszú kormányválság is hozzájárult azzal, hogy annak idején a tekintély még jobban szétmállott. Azt tapasztalták, hogy a vakmerőknek baja nem történik, hogy hozzájuk nyúlni nem akarnak, vagy nem mernek. Minél több jogtalanság és bűntény marad megtorlatlanul, annál kevésbé lehet azt várni, hogy a törvénynek és a jognak tekintélye legyen, hogy a kormány szavára adjanak valamit, fenyegetéseitől féljenek. Nem lehet az újonnan kinevezett kormánynak betudni azt, hogy megalakulásának puszta tényével és nyilatkozataival a rendzavaró elemeket megfékezni nem tudta. Nem az ő, hanem a múltak hibájától eredtek ezek a bajok. Ennek a kormánynak a felelőssége csak a saját cselekedeteivel kezdődik. Ítéletünk a kormányra nézve attól függ, hogy mit fog ezentúl csinálni és milyen intézkedéseket tesz az ilyen esetek ismétlésének megakadályozása és az elkövetett bűnök megbüntetése czéljából. — Politikai bizalmam a kormányban nincs, azonban, föltétlenül hiszem, hogy a helyzetnek súlyát és tűrhetetlen voltát átérzi és a gyógyítás munkájában, biztosan tudom ezt, minden hazafias elem támogatásában fog rél szédülni mindaddig, míg megvan a remény arra, hogy a helyes, utón akar és tud haladni. 8. S. -1 ' Nf . ‘ _ — _ — .. km K ^ — — — — — Friedrich Jstváknál Balatonfürede/i. é (Ellenzéki bírálat Teleki Pál gróf programmjáról.) ...,4*.Újság kiküldött munkatársától^^ '*• AUI .kormán^/fcch’mutatkozásáról megindult ’£vitában hiányoztt Friedrich Istvánnak, mint az egyebfitt ellenzéki párt v. vezérének kritikája, amit pedig érdeklődéssel vártak. Az Ujság munkatársa fölkereste Friedrich Istvánt . Balatonfüreden, ahol gyógykezelteti magát, politikától és politikusoktól elvonultam Friedrich István az alább következő széles medrű nyilatkozatot bocsátotta rendelkezésünkre, a mely részletesen kiterjeszkedik Pál gróf egész bemutatkozó beszédére .^*«írnak éles* kritikáját nyújtja. A nyilat következő : '•*****' Teleki miniszterelnök beszédét nagy figyeletmsajjlladástam, de abban semmi új momentumot, vagy czélkitűzést nem találtam. Ugyanazokat mondta, amiket Simonyi-Semadam már sokszor mondott, csakhogy addig míg Simonyi-Semadam andalitó hangot használt, addig ő a monoton hangnemre tért át. Nem is mentem el a kormány bemutatkozására, mert hiszen nincs is új kormány, csak a régi kormány fejelődött meg rosszul. Kizártnak tartom, hogy ez a kormánygarnitúra meg tudná állani a helyét. Nemcsak a válsággal eltöltött három hét veszett el teljesen medden, hanem a most folyó kísérletezés is teljesen reménytelen és csakis újabb időpocsékolást jelent. Nem várok a kormánytól semmit sem ,débben az összeállításban képtelennek tartom minden komolyabb cselekvésre. A legélesebben elítélem Teleki külpolitikáját és katasztrófának" tartom, hogy a szemlátomást gyöngülő francziák felé orientálódik. Szerintem nincs más mentség, mint a régi szövetségnek, a német, magyar, bolgár, török szövetségnek a megújítása, mert a világháborúnak még nincsen vége és aki harczközben az ellenfélnél keres segítséget, az mindig rosszul jár. Rendületlenül meg vagyok arról győződve, hogy csakis német orientáció mentheti meg integritásunkat. Nem bízom és nem hiszek az enfente,semmiféle ígéretében. A shmskátikérdésben nem azt tartom fontosnak, hogy a kormány mit és hogyan tárgyal a szoczialistákkal, hanem azt, hogy minden munkás, aki nemzeti alapon áll, ebben az országban megtalálja a nyugodt megélhetést. A kormány a munkáskérdésben csak ilyen általános álláspontot foglalhat el és nem favorizálhat egyes munkásszervezeteket. Teljesen a munkások szabad akaratára volt bízni, hogy hogyan tömörülnek. Ss— A királyság.-'~cérlésében nagyon helyes volt, hogy András Isz-'ögya gróf szóvá tette ezt beszédében és a királyság kérdésének megoldását sürgette, mert erről Teleki csodálatosképpen hallgatott. Pedig hiába, a mig király nincs, addig nem lesznek konszolidált belállapotok. Sürgősen kell visszaállítani a tekintélyt minden vonalon, ezt pedig csakis a koronás király személyén át lehet elérni. Szerintem ennek a kérdésnek megoldása is nagyon sürgős. Különben az ország közhangulata ezt követeli és kívánja és nagyon tévesen ítélik meg azok a helyzetet, akik ezt a közhangulatot fumigálhatónak vélik. — 'A czsi«2Mr(író),csodálatosképpen szintén nem beszélt Teleki. Megét Tápítom teljes objektivitással, hogy a próletordiktatúrát kivéve, még ilyen czenzura nem volt ''Magyarországon. Hogy egyáltalán nem lehet semmiről nyilatkozni, semmiről sem lehet írni, a legnagyobb horderejű kérdésekről sem és ezért a közönség teljesen tájékozatlan. A legmulatságosabb az, hogy még a miniszterelnöknek a nyilatkozatait is cenzúrázzák., ’’ —, "A pénzügyi hiftéire vonatkozólag sem mondott, semmi újat a miniszterelnök. Azért stílszerűen meg is maradt sírfi pénzügyminiszter. De még odáig tudott elmenni a miniszterelnök, hogy a miniszzterek számát redukálja, pedig van múlt a nemzetgyűlésnek erre vonatkozó egyhangú határozata, amely utasítja a kormányt, hogy költségvetésileg csak kilenc miniszter javadalmazásáról tegyen előterjesztést. Ezt a nemzetgyűlés Hegyeshalmy indítványára mondta ki. A teljesen fölösleges politikai államtitkárságok eltörléséről is megfeledkezett a miniszterelnök. Ő érte el a miniszterelnökök között a Fregoli-tehetség maximumát, miért úgy cserélgeti a miniszteri tárczákat és az államtitkárságokat ugyanazon urak között, hogy az akármilyen kiváló színésznek is dicsőségére válna. Csupa univerzális zsenikkel dolgozik. Van olyan ezek között, akik ebben az évben a harmadik államtitkárságot fogják betölteni. Tényleg ilyen értelemben neki sikerült végre a grand cabinet-t összehozni. .. , ' — Ai legborzallanabb 'ballépése a miniszterelnöknek és rövid'^WettV'elődjének, Bethlen grófnak, az, hogy a nemzetgyűlésnek teljesen széthúzó frakciót egy pártba tömörítette. Ez nagyon veszélyes lépés volt, mert az biztos, hogy ez a kormánypárt nagyon rövid életű lehet és akkor mi lesz a nemzetgyűlés munkaképességével. Sokkal helyesebb lett volna, hogy ha a nemzetgyűlési képviselők 5-6—7 frakcióban csoportosultak volna és ezek egy részéből időről-időre bizonyos törvényjavaslatok letárgyalására koalíciós kabinettek alakultak volna. A mostani megoldást a legrosszabbnak tartom és úgy látom, hogy annak nagyon rossz vége lesz. — AZsidókérdés megoldásáról sem nyilatkozott tulajdonképp Gyi Teleki, pedig igazán ideje volna, hogy ez a ''■kérdés intézményes elintézés útján lekerüljön, a politikai küzdőtérről. Ma már úgy áll a zsidókérdés, hogy a nemzeti alapon álló tisztességes zsidóság is sürgeti a kérdés elintézését. Ezt Sándor Pál képviselő egy nagyobb beszéd keretében is megtette. — "Az Utolsti zavargások tekintetében csak a régi álláspontomatismételhetem, hogy azokat elitélem és azoknak elkövetői a legszigorúbban felelősségre vonassanak.. A legutóbb elkövetettutczai gyilkosságok pedig egyenesen sétségbeejtek és. el sem lehet képzelni, hogy azok elkövetői tulajdonképpen mit eré- ISMaJfe/rUTr ' w ^ ' '» " ' fialó SUMar..