Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
Bndapest, 1921._______________________XIX. ÉYfolyam?1iCTa^'-*’,‘‘,< ..... Szerda, május 4. ken és a pályaudvarokon2 korona. Ésít |jg| ||pajl mmj Kft Sm Budapest, Rákóczi-út 61. ss. Jugoszláviában egy uim ára JHjr IMS m tiHrtlifffim 81 MKB Telefon, Jezro! 13-35, JózsefISSt, 2 jugoszláv korona. Mg fBR Mm Sa nE A TSB SSKaMMra Wjt - Jómét 122-58. ^^véteUTriV4atemntni?p.100k B E BnS^StoSSoSitS. mokja — a közgazdasági politika, jfe. QWpf1#* van olyan. Senki nem tud róla. A jow olcsóbban jutunk nyersanyagig, v— ez tény, mely előállt a helyes de csak megkönnyíti, de nem jelenti a közgazdasági politikát. A külföld bízik MaXlmilut*. ban, mert megállította a bankópréá^*nBtP^§ saját erejéből, de ez csak bizalom. Fölteszi, hogy ilyen kedxyoy h^y&^n minden téren kifejlődik a ^pkekkel alátámasztja a pénznek a tulaj^rí3w»tt^Wtéket Csak az a pénz jó, melyért'^alámit^‘aiw» lehet. Kapni csak attól az ors3MtóP’lettet,*y mely termel. Itt várnánk agrárius ^techpr^gi politikát, mely azért volna agrárvitámért az ag erős kisgazdatársadalomnak. politikát, mely azért ytola«"*ppi, mert minden mert ilyen mó^on^J^agyon' folyik kasszákba, nejm tJ/FbMelem. SfPf^n -Módom— ha a pénzük magára marad — a jó Tcorona csaP^R^R'enti, hogy mindenki hamarabb fogy ki belőle. Ezt a költségvetéshez irtuk. HW ROVÁS. rA Tisza-pör hadd folyjon a maga objekiv bíróiMedrében, ahhoz nincs szavunk. De Almássy Denise grófnő mai vallomása a másik világra mutatott rá. Ártatlanok, bünösök-e a vádlottak ? Mindegy. Akár igy, akár úgy, a magük világának a szelleme áramlik minden szamikbóL Zür&^Faros, vad, haszonleső, legtisztább eseteikül kicsinyes s politikailag egocze^tirikus^'H. grófnő rávilágított arra a viláf^ra^ujrfuyet emez ledöntött. Egy férfit látunk benttfi, a ki nem tér ki a halál elől s a ki szeretne élni, hogy nemzetét megmentse. Gyönge nőket, a kik nem tágítanak az erős férfi mellől, szolgák, a kik a demokrata anarchia és szanszkulott néprombolás közepette rég elmúlt idők hűségével ragaszkodnak gazdájukhoz. Bizony a két világ között mégis csak amaz a szebb s azok után, amiket azóta tapasztaltunk, nem látjuk, hogy az rosszabb lenne. • ■ A közszabadságok szimfóniájából megszólalt az első simf Jó Kerekes Mihály fújta. S nincs benne tremmi, a mit elméletileg nem vallanak mindjeid s alig van benne valami, a mit gyanasrlatilag magáévá tenne mindenki. Majd jön a hegedűszólam is, a trombita, is, a dob is, az egész polifónia, harmóniákkal és kakofóniákkal s a végeredmény nem változik. «/* * A kereskedelgyi miniszter ma végre megnyilatkozott. pt fejét tagadóan rázta, ami azt jelenti, de horfy is nem való az államvasút arra, hogy politizáljon, így már értjük, miért állhat a vasuk feladata magaslatán, mikor a vonat nem jár. A jó pénz. Valami hiba van a krápf körül, — jó volna ebben megegyezni s azt Amiden politika nélkül elismerni. t Egyről hárodra ment föl a korona ára, azaz száznégy,s helyett csak százkettő a különbség k régi wa mostani értéke között s a pénzügyminiszternek máris harczias poziturába kell ujjjigat vágnia: bizony ő nem fog semmit sem tenni a további koronaemelkedés megakadályozására! Hogyan? — kérdené az ember. — Már belepusztulnánk a jó valutába? A korona régi értékéhez még legalább százkét pont hiányzik. Olyan intenciónása lenne, ha ebből az ötödrészét elérnék . Mindenki, akinek valamije van, tönkremegy. Senki, akinek semmije nincsen, nem érzi, hogy a koldus koronájáért most többet kapna. A gazda fájlalja, hogy az állatját olcsóbban kell adnia. Olcsóbban? Hát olcsóbban adja az, aki tiz koronát egy tizkoronásban s nem tiz egykoronásban kap? A háromszoros értékű koronából a gazda sem kaphat ugyanannyit, mint a harmadát érőből. Ha a jó koronát másnak hívnák s mondanák: az egyenlő három régi koronával, senki sem mondhatná, hogy károsodik. De így mondja, sőt hiszi is. Hiszi, sőt igazat is adnak neki és segítenek hozzá, hogy a jó koronából ne kapjon kevesebbet, mint eddig a rosszból. Elvontan gondolkodva még nagyon messze járunk a jó pénztől. Praktikusan szemlélve a dolgok menetét: az árak ma még hasonlíthatatlanul magasabbak, mint voltak a múltban hasonló értékű pénz mellett. Valami hiba van itt a kréta körül, nem is egy, hanem kettő. Az egyik emberi. Hozzászoktak a bevételi nagy számokhoz s ezekhez ragaszkodnak. Az egész külföld jobbnak ismeri már el a pénzünket, a kisgazdáink és nagyiparosaink még nem. Innen való, hogy a pénz háromszáz perczentes emelkedése mellett az áru csak huszonöt perczenttel lett olcsóbb. Ezzel a differencziával nem lett gazdagabb senki, de károsodik a fogyasztó. Ez a differenczia valahogyan folyyákkad a homokban. Ez a homok —a valósággal sivataghoz Egész Feter-Sziléziában kihirdették az ostromállapotot (Lengyel Insurgensek megtámadták a nemzetközi csapatokat. — Több hidat levegőbe röpítettek. — Általános sztrájk az összes Üzemekben.) — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, május 3. A német birodalmi gyűlés ma délután foglalkozott a felsősziléziai kérdéssel és a lengyel betöréssel. Simons külügyminiszter és Fehrenbach kancellár öt óra tájban jelentek meg a parlamentben. Simons rögtön felszólalt és beszámolt a legutóbbi felsősziléziai eseményekről. Elmondta, hogy Felső-Szilézia némely részébe lengyel bandák törtek be, amelyek nagy károkat okoztak. Sok helyütt behatoltak a bányákba és elűzték a bányászokat a munkából a hegyek közé. Reguláris csapatok nem voltak észlelhetők. Azonnal értesítették a nemzetközi bizottságokat és a betörő lengyel bandák ellen rögtön megtették a megfelelő intézkedéseket. Egész Felső-Sziléziára kihirdették az ostromállapotot. Ezután többen felszólaltak ahhoz a kérdéshez, hogy a vitát a lengyel eseményekről ma megkezdjék-e. Fehrenbach tiltakozott ez ellen, amenynyiben ez szerinte a német ellenjavaslatok sorsára káros hatással lehet. Simons is hasonló értelemben szólalt fel. Egy független szoczialista képviselő a porosz hivatalnokokat vádolta meg, akire, szerinte, nagyon kihívóan viselkedtek a keletsziléziai lengyelekkel és ez volt az elkeseredésnek, illetőleg a betörésnek oka. A szónok szavai után nagy vihar tört ki, amely majdnem tettlegességgé fajult. A Wolff-ügynökség jelentése szerint insurgensek megszállották Wildbachban a népszavazási rendőrség barakjait és elfogták a hivatalnokokat. Egy insurgens szakisa behatolt a rendőrkapitányságba, félórával később a kapitányságot egy frimezia szásnáca ismét felszabadította. A pucsiszik között Haller-katonák is vannak. Plesset&Ryhmh városával — -r —3? fa, -Sttr-gll-f-— tegnap este óta nincs öszeköttetés. Állítólag Sohrau ' is az insurgensek 'kezén van. Ma reggel felfegyverzett insurgensek vonultak be Beuthenbe, akik megszállták a köztereket és megállították a járókelőket. Az utczakeresztezéseket tankok szállották meg. Ma hajnali két órakor az Oppeln és Schopankovitz közt levő ártéri hidat a levegőbe röpítették. Oppeln városában igen sok ablak öszszetört. A vasútigazgatóság közli, hogy Felső-Sziléziában több vasúti hidat a levegőbe röpítettek. Az oppeln—karlmarkti vonalon két, az oppeln—abriegi vonalon szintén két és a neustadt—rasselwitzi vonalon egy vasúti hidat robbantottak fel. Batibor környékéről két vasúti híd felrobbantását jelentik. A szövetségközi kormánybizottság közhírré teszi, hogy szilárdul el van határozva, hogy Felső-Sziléziában a rendet és nyugalmat megóvja. . .. A bizottság a felsősziléziai események miatt Beuthen, Press, Kattowitz, Rybnik, Hindenburg, Tarnowitz és Ratibor kerületekben elrendete az ostromállapotot. Berlin, május 3. A Vossische Zeitung jelenti. A déli órák körül Beuthenben és Kattoultzban döntő ütközet fejlődött ki. A lengyel puccsisták végérvényesen győzelmet arattak. Két franczia megszálló csapat körülbelül 300 fegyvert vett el a lengyel felkelőktől. Különféle híresztelések szerint több helyütt a reguláris lengyel katona*ség is beleavatkozott a harczokba. Tegnap a sensases üzemekben megkezdődötta &*trájk. A sztrájk így most már általános és csoport só bányaterületekre terjed ki. Parányi Ferencz, Fáy Gyula, Reichl Richárd, Strpp, Jecht Olivér képviselők, Vancsó Gyula és Rácz Sándor igazgatók. A mai tanácskozás anyagát pénteken a minisztertanács elé terjeszti a miniszter. Mayer János miniszter Az Újság munkatársának a tanácskozásvégeztével ezt mondotta: — Meghallgattam az érdekképviseletek véleményét. Ha lesz időnk, még a pártokkal is tanácskozunk. Még annyira eltérők a vélemények, hogy igazán nem tudjuk, hogyan oldjuk meg ezt a csomót. Megakadt a gabonavásárlás. (Sorozat*) tanácskozások. — Nagyon komplikált a helyzet.) A l*ztellátás terén nagyon komplikált a helyzet. A gazdatársadalom wrt egyik része annak idején eleget tett a rági békételessézének, beszolgáltatta a gaboVjtí£i*+musil, része azonban a mai napig sem számolt el a gabonával. Ezek az utóbbiak most nem merik piaczra vinni gabonájukat, mert attól tartanak, hogy hatóságilag lefoglalják. Kiejtve tartják gabonakészletüket, s már ott tartunk, hogy e miatt teljesen megakadt a gabonavásárlás. Illetékes helyen most azon tanácskoznak, hogyan lehetne diszkrét módon előcsalni a rejtett gabonakészleteket. Munkatársunk beszélt Serejj Bálint képviselővel, aki irről a kérdésről így nyilatkozott: ■ e — Nekem konkrét tervem van -ökre nézve, ezt elő is fogom terjeszteni. Azt javaslom, hogy a húsz halánál nagyobb birtokok fokozatosan bizonyos mennyiségű gabonát szolgáltassanak be rendes, szabad fartalmi áron. Az állam ne űzessen ezer a gazdáknak, hanem az mondassék ki, hogy ezek a pénzösszegek annak idején beszámíttassanak az ingatlanváltságba. Ezzel teljesen fölszabadulna a gabonaforgalom, a gazdatársadalom piaczra vinné a késszlotekit, amit nost a limitált ár miatt nem akar megtenni, s az álam is jól járta. Ebben az ügyben hpluQla tanácskozni fogunk a sznkminiszterekkel. A mai h5z£lelme*£sl ankét. Haver János művezteti idei délután ankétra- hívta össze az QMGE, a ManerfF Gazdaszövetség ésa földbérlők s. Aj e«t l.-i»zf^ik^mr kiküldöttjeit. Jelen voltak: Székács Elelm'f?-^/utsvnbachCT tkoríi .Vatta Árpád, „Koronánk ősiszel utoléri a szokott". f Rubinok Gyula igy nyilatkozott Az rUjsag íjjunkatársának q, magyar' korona javulásáról: — Meggyőződésem, hogy őszszel nyolc-tíz centime-ra emelkedik a magyar korona. Pénzünknek ez a javulása szoros összefüggésben van a terméssel. Őszszel elérjük a szomszéd államok pénzének nívóját. Nagy szó : „Koronánk őszszel utoléri a szokott.“ Nem lehet tagadni, bizonyos gazdasági érdekeltségek nyugtalansággal nézik ezt a rohamos koronajavulást. Ezzel szemben azonban áll az a tény, hogy valakinek mégis csak sérelmet kell szenvednie, különben nem lábalhatunk ki a betegségből. Örvendetes jelenség, hogy pénzünk javulása jelentékenyen) megjavítja a tisztviselők és a munkások szociális helyzetét. Természetes azonban az is, hogy már most is komolyan kell gondolnunk a munkabérek leszállítására. Magyar pártgyűlés Érsekújváron. Az országos magyar kisgazda- és kisiparospárt nagygyűlést tartott firsekujvárott.Több febudlors ujin Varjassy Géza mondott lelkes beszédet.