Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
2 ♦Vi- re a pártértekezlet magáévá tette az őrlési javaslatot és az őrlési adót öt százalékról négy százalékra redukáltatt ák njvári sxvasl és a sajtánevelSa.jt A nyári szünettel foglalkozott ezután az értezlet és ezzel kapcsolatban a sajtónovellával és avagyonváltsággal is. Bottlik József indítványozta, hoy a bizottságok már a jövő héten kezdjék meg mind a két javaslat tárgyalását, a Ház elé azonban míg a sajtóreformot, mint a vagyonváltságot csak,augusztusban juttassa a kormány. I . Gál Endre dr. azt javasolta, hogy a sajtóreformot ne tegyék pártkérdéssé. Felhívta egyúttal a miniszterelnök figyelmét arra, hogy miután Mayer János mniszter a mai nappal megszűnt közélelmezési miniszter lenni, a pártnak voltaképp csak egy minisztere maradt, hiszen Tomcsányi Vilmos Pál nem tekinthető föltétlenül kisgazdapártinak. Kérte Gál Endre a miniszterelnököt, gondoskodjék a kabinetnek olyan kiegészítéséről, hogy abban a kisgazdapárt tekintélyének és számarányának megfelelően legyen képviselve. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ezután szólásra. — Belső és külső politikai, de főképpen belső gazdasági okokból szeretné, — úgymond , hogy a sajtónovellát, valamint a vagyonváltságot nyíg a nyári szünet előtt tárgyalja le a nertestgyűlés. Sig*tes a sajtónovella, mert minden körülményei között^el akarja szüntetni a czenzúrát és a sajtósztvánság helyreállítása esetére szüksége van garanciákra. Egyes képviselők hivatkoznak arra, — folytatta a miniszterelnök — hogy az igazságügyminiszter kjelentette a kereszténypártban, hogy hajlandó módosításokra és abba is hajlandó belemenni, hogy a javaslat a nyári szünet után tárgyaltassék. Ezt csak olyan képviselők mondhatták, akik a sajtó befolyása alatt állanak. Ha azonban a párt úgy határoz, hogy még a szünet előtt elintézi a két javaslatot, úgy semmiesetre sem lesz akadálya annak, hogy a két javaslatot a . kereszténypárttal karöltve, minél előbb letárgyalják. * Bejelenti, egyébként, hogy az igazságügyminiszter keddre értekezletet hív össze a kisgazdapártban a sajtótörvény megbeszélésére. — A vagyonváltságot gazdasági okok miatt nem lehet elhalasztani. Igen nyomós ok gyanánt, említheti, különösen a kisgazdapártban, hogy a földbirtokreform megvalósítása is ajánlatossá teszi a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatnak mielőbbi elintézését. Végül a kisgazdapárt miniszteri tárczáiról szólt a miniszterelnök. Igaz ugyan, — mondotta — hogy Majer János ismét államtitkár lett, a kormánynak azonban ma nem áll módjában új miniszteri tárcát létesíteni. Mindössze annyit ígérhet, hogy a belügyi államtitkár kisgazdapárti lesz. A miniszterelnök beszéde után a pártértekezlet úgy döntött, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják úgy a sajtónovellát, mint a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot. Hisset Sills javaslatan a középszártsa at. A nemzeti középpárt pénzügyi bizottsága ma esti ülésén tárgyalta a pénzügyminiszter két újabb vagyonváltság-javaslatát. Fellner Frigyes dr. előadóKiemelte a búza alapulvételének előnyeit, amivel szemben a búzaár ingadozásában rejlő kockázatot a laficstár magára vállalta. Az ingatlan-vagyoi váltság javaslatát az előadó általában elfogadhatónak mondotta. A háborús vagyonok váltságára vonatkozó javaslattal kapcsolatosan kifejtette, hogy helyesebb volt a háború előtti és a mostani vagyonokat globálisan azonos valutaértékben hasonlítanák össze s az itt mutatkozó szaporulat esnék 15%-os vagyonváltság alá. Ghillány Imre báró szólalt fel azután s azt mondotta, hogy az ingatlanváltság-javaslat mostani formájában a középosztályt teljesen tönkretenné. Határozati javaslatot terjesztett elő, amit el is fogadtak. Majd azt a felfogását fejezte ki a bizottság, hogy a pénzügyi kormánynak a háborús vagyonok váltságával kapcsolatosan újabb javaslatot kellene előterjesztenie, mert a mostani javaslat nem oldja meg helyesen a kérdést. Mikor jjörő a sssascaSSte mígsősági hullám? Egy hódmezővásárhelyi népgyűlésen tízezer főnyi tömeg előtt mondott nagy beszédet tegnap Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter. Azt mondta, nincsen magyar ember, aki hibás volna ebbena háborúban. Tisza István tiltakozott ellene. De most it elég a háborús vérontásból. Amíg ő pénzügyminiszter, nem ad pénzt háborúra. Ő meg fogja mutatni a Vynesat-magyarországiaknak, hogy jobb lesz itt, mint Ausziában. Ausztria megalázkodott és még sem kapott egy krajcrárt sem az ententetól. Mi nem fogunk koldulni. Az ő tervem egészen sikerült volna, — mondja a pénzügyminiszter — na nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. Abban a pillanatban, amint megkötöttük az egyezséget Csehországgal, jön az olcsóság második, hulláma és az iparczikkek ára is leszáll. Elment az ententohoz és azt mondta, Magyarország nem tud fizetni. Az önök kötelessége, hogy biztosítsák be a magyarok életét, hogy tudjanak dolgozni és akkor fizetnek !ö a földváltságnál sem akar többet, mint a föld húsz százalékát. Földbirtokreformot földbirtok nélkül nem lehet csinálni. Föld kell, a földet pedig csak adóban lehet elvenni. Beszélt ezután a miniszter a háborúban szerzett vagyonok igen szigorú megadóztatásáról. Aki a háborúban szerzett vagyont, az negyven százalékot fizessen. Szentesen a kisgazdák vezérei összeültek a pénzügyminiszterrel és pontonként megegyeztek, hogy milyen módosításokat tesznek a vagyonváltságon. A kisgazdák végül tiltakoztak a javaslat tárgyalásának elhalasztása ellen, mert ez csak növelné a gazdasági bizonytalanságot és kitolná a földreform végrehajtását. Oros Sie Kassára beszámolója, Orbók Attila nemzetgyűldési képviselő bejárta most a nagylétai kerület községért és beszámolóbeszédeket mondott. A képviselőt minataüttlovasbandériumok, virágos leányok fogadták, beszédjét pedig rendkívül lelkesedéssel hallgatták meg* * AZ ÚJSÁG “PenteK, 3K05HST Aratás előtt. (A helyzet. — A gazdák felkészülése. — A szénkérdés.) Nemcsak a gazda nézi fraszult érdeklődéssel, hogy miképpen üt ki ,a termes. Az ország minden rendű-rangu lakója szintén nagyon jól tari.Jaj hogy a terméseredménytől frigg az egész áruforfgalom erősödése, vagy hanyulása s ehhez képést az általános jólét javulása, vagy rosszabbajtása. Semmikép sem közömbös telt, hogy Pétep Pál után, az aratás hagyományos kezdetén, milyen a mezőgazdasági helyzet, meg van-e minden előfeltétel, mely az aratás muftiiát könniűít és gyorsítja. Ezekre nézve illetékes szakemberek véleményét kértük ki és tájékoztat sukat jobb közöljük. Mutschenbacher Emil ír., amOMGS főtitkára kérdéseinkre a következő IwwmT válaszolt: — Az időjárási viszonyok az elmúlt héten hátráltatták a gabonafélék beérését, de ennek daczára a homokos vidékeken, mint Fest- és-Szolnok megyében már vágják a rozsot és a búza aratása is megindul a jövő héten. Csonka-Magyarország déli részén, Békésben és Csanádban, meg is kezdődött ezen a héten a búza aratása. A kilátások különösen búzára, nézve elég kedvezőek voltak, de sokfelől kapjuk azt a hírt, hogy a szélviharok sok helyen megdöntötték egész táblákat, s ha még esős idő is jön, akkor a megdőlt vetésből még nagyon sok kár származhat. Ezt a bajt kiheverhetnénk, ha száraz idő következnék, de akármint alakul a helyzet, arról szó sincs, hogy a termés jó klasszisa legyen, s meg lehetünk elégedve, ha az eredmény közepes lesz. Sokkal gyengébben a sternili a rózsáés idei árpa, anelyről olyan híreket kapotrt, adgyr erősen ritkás. Eredményről persze nem lehet még szó, legfeljebb a próbacséplés után, de nagyjából már most is meg lehet állapítani, hogy az eredmény a közepesen alul fog maradni. A zab aratása csak később, mintegy két hét múlva következzik, s a kilátások itt is, nagyon gyöngék, mint általán,ban minden tavaszáé,„mert ezek a szárazság folytain visszamaradtak. ” A közélelmezés szempontjából természetesen az volna kívánatos, hogy miután az ország nem rendelkezik készletekkel, hogy a kenyérmagvak mielőbb piaczra kerüljenek. Ebből a szempontból dwite fontosságú az aratási munka zavartalansága,a szén biztosítása, a vasúti forgalom helyes irányítása és gyorsasága, végül pedig, hogy a malmok kellő szénellátás által győzzék a sürgős munkát.Az aratási munkák, úgy látszik, biztosítva vannak, mert a szerződést mindenütt megkötötték. Igaz ugyan, hogy a kikötött munkabér nagyon drága, de aligha fordul elő valahol zavar, úgy hogy az aratás valószínűleg szépen fog lefionyosodni országszerte. Persze még e közben is kedvezőtlenre fordulhat a helyzet, ha az aratás ideje alatt zivatar vagy eső, gátolná meg a termés behordását vagy kicséplését. A cséplési szén dolgában nem állunk valami jól, mert a hazai bányák szállítása nem látszik kielégítőnek, legalább is a hozzánk forduló gazdák közül sokan panaszkodnak, hogy eddig még alig kaptak szenet. A szükségletek be vannak jelentve, kiutalások is történtek, de eddig még a szenet nem szállították le. Kívánatos volna, hogy ez megtörténjék, hogy mire megkezdődik a cséplés, a szénhiány ne okozzon fennakadást. A gazdák különben biztosan számítottak a megígért német szénre is, de enek szállítása a sziléziai események folytán április óta megakadt s az igy mutatkozó három havi ellátmány szintén hiányzik. A gazdáknak minden bizalma Bau Gottlob szénkormánybiztosban van, aki már elégszer tanujelét adta, hogy a legnehezebb helyzetekből is ki tudja magát vágni és segélyére siet a fenyegető bajban lévő termelési ágnak. Megemlítem, hogy sok ajánlat van Hollandiából, Németországból és a Saar-vidékről, de ezek a szénmennyiségek csak az entente-bizottság engedélyével volnának ideszállíthatók. Erre nézve ugyancsak kívánatos lenne, ha a kormánybiztos igen sokszor eredményesnek mutatkozó befolyását érvényesítené. A malmok ügye alapjában szintén szénkérdés, de itt még egy nem kevésbé fontos körülménynyel kell számolni. A malmoknak kellő biztosítékra van szükségük a tekintetben, hogy a malomtermékek árusítása nem lesz korlátozásoknak alávetve s ha erre nézve kellő megnyugtatásuk van, akkor raktárra dolgozhatnak, ami nemcsak a gabonaforgalmat élénkítené s az árak kialakulását stabilizálná, hanem a lisztellátásban ,sem lenne fennakadás. Ami már most a Vasúti forgalom kérdését illeti, e részben nyugodtan támaszkodhatunk Keleti Dénes elnök határozott ígéretére, aki a forgalom zavartalan lebonyolítására a legmesszebbmenő intézkedések megtételét ígérte. Iránta teljes bizalommal is vagyunk, csak az a kérdés, hogy rendelkezni fog-e a vasút elegendő forgalmi eszközzel. Ebben a tekintetben némi megnyugtatást találhatunk abban a feltevésben, hogy az aratás és a cséplés aligha fog gyors tempóban lefolyni és így a forgalom lebonyolításánál sem lehet tartani nagyobb fennakadástól. Erre egyébként már azért is reményünk lehet, mert a forgalom felszabadítása folytán megszűnik végre a gabona czéltalan kocsikáztatása. Rau Gottlob, a szénügyek kormánybiztosa az alábbi, szintén igen fontos információkat volt szíves adni: — A gazdák részéről nagy hiba volt, hogy felszólításom daczára csak nagyon későn jelentették be cséplési szénszükségletüket. A korai felszólításnak megvolt a maga értelme, mert úgy kívántam beosztani az ellátást, hogy a tárolható szenekből már áprilistól kezdve tudtunk volna szállítani, de nagyon sok gazda csak most jön a rendeléssel. Ezáltal bizonyos torlódás állott be, mely annál kellemetenebb, mert július-augusztusban a szénbányák termelése jóval csökken azáltal, hogy a liptói szezonmunkások július elején elhagyják a bányákat, s csak szeptember elején térnek vissza. Nem kisebb baj, hogy a nagy bányavállalatoknál a munkások kétharmada nem telepített munkás, hanem a szomszédos falvak lakosai, akiknek saját földjük, vagy, telkük van, s ezek is már a szénavágásnál kezdenek hiányozni, minánusokban maradoznak ki a termés betakarításáig. Tulajdonképp ez a körülmény utalta, a bányákat arra, hogy munkásházak létesítése által ezeket telepített munkásokká tegyék. A hazai bányák termelése egyébként a viszonyokhoz képest igen kielégítőnek mondható, s ami a cséplési szenet illeti, folyó év május végéig 8374 vagyonszenet szállítottak leténylegesen a bányák, holott tavaly mindössze 6647 vagyon volt május végéig az elszállítás. Ehhez meg kell jegyezni még, hogy eddig a gazdák alig vették igénybe a gyengébb minőségű borsodi szeneket, ligniteket és tőzeget, holott tavaly nagy szerepet játszottak az ilyen másodrendű szenek, melyeket csépléshez igen jól fel lehet használni. Különösen hangsúlyozni kívánom, hogy a bányák képesek naponként 80 vagyonnal többet termelni ilyen szenekből. Persze ezeket a szeneket a gazdák károsítása nélkül korábban nem utalhattam ki, mert szétmállanak, de ha a csépléskor ezeket igénybe veszik, nem lesz a cséplésnél semmi fennakadás. Úgy látszik, ez a belánás erősödik is a gazdák körében, mert a múlt hét óta napi 30 vagonnal több ilyen szén fogyott el, mint az előző hónapokban. Az entente bizottságtól sikerült havi 1000 vagyonos tételekben külön a cséplésre 5000 vagyon szenet kapni, de a gazdák itt is elkövették azt a hibát, hogy a rendelkezésre álló havi szénmennyiséget az előző hónapokban nem vették igénybe, miután drágálották. így történt, hogy az gúnybevétel mindössze 1314 vagyon volt. Csak mellékesen jegyz em meg, hogy tavaly ez a mennyiség is teljesen hiányzott. Sajnos, május eleje óta a sziléziai bonyodalmak folytán tejesen megszűnt a széntermelés és az uttóbbi *iCobeit. Bár sok bánya megkezdte a termelést, a szállítás lehetetlen még mindig, dc zára sikerültt az# entente bizottságnál kérést ., t ’hi&gy tilse&lift útvonalon az utolsó héten már mintegy 300 tonna szenet elindítottunk. Egyelőre különböző nehézségek miattéz az akczió szünetel ugyan, de remélem, hogy az akadályokat elhárithatjuk s a mi szén onnan jön, azt kizárólag a gazdáknak utalom ki. A szénkormánybiztosság részéről tehát minden emberileg lehető intézkedés megtörténik, de ismétlem, feltétlenül szükséges, hogy a gazdák a lignitet és tőzeget is igénybe vegyék, mert ezzel úgy az országnak, mint saját maguknak is használnak, hiszen az ilyen szenek igénybevétele anyagilag sem jelent nagyobb megterhelést rájuk nézve. — A malmok szénellátása, nyugodtan állíthatom, mindenkor kifogástalanul történt, s természetesen az új őrlési kampány alatt is a közüzemek ellátásával egy sorba helyezem a malmok szénszükségletének biztosítását. A helyzet megítélésére mint jellemző adatot említem fel, hogy az összes malmok ezidén május végéig 8572 vaggon szenet kaptak a tavalyi ugyanezen idő alatt nekik szállított 5111 vaggonnal szemben. A magyar béke a franczia szenátusban. Páris, június 30. (Havas.) A szenátus mai ülésén Reynold előadta jelentését a trianoni békeszerződésről. ^©raiic8Bws©fféP8s?SiS$ a szerb» r@3g@3tsQfi@rsz$3geSSen. Belgrádi táviratok jelelik, hogy tegnap délelőtt egy Spasoje Stejics nevű kommunista bombamerényletet kísérelt mi Sehdor szerb régensherczeg ellen. A merényet nem sikerült, de néhány ember megsebeült.. A merényletről az alábbi tudósításaikat kidőljük: Belgrád, julius 1]. (Avala.) Tegnap délelőtt negyed 12 órakor, abban a pillanatban, amikor a régensherczeg az eskü letétele után visszatért az alkotmányozó gyűlés házából, önt ember merényyletet kísérelt meg ellene. A merénylő a közmunkaügyi minisztérium épülőfélben levő házának harmadik emeletéről bombát vetett az utczára, amikor az épület előtt elhaladt a hintó, amelyben a régensherczeg és Pasics miniszterelnök foglaltak helyet. A bomba esés közben hozzáütődött egy távíró oszlophoz és felrobbant a levegőben. A régensherczeg és a miniszterelnök sértetlenek maradtak. A robbanás következtében két királyi gárdista, négy gyalogos és a nézők sorából négy polgár megsebesült. Beisler svájczi tanárnak, aki a sebesültek közt van, valamint az egyik katonának súlyos az állapota. A rendőrök a jelenet polgári szemtanúinak segélyével a merénylőt a hely,színén elfogták. A merénylő kihallgatása során kijelentette,, hogy neve Spasoje Stejics. 18 éves. Törökkanizsán született és újvidéki illetőségű. A háború alatti Oroszországban volt, ahol rövid ideig a dobrudzsai szerb hadseregben szolgált önkéntesként. Bevallotta, hogy egyenesen azért jött tegnap reggele Belgrádba, hogy a merényletet elkövesse. Három bombát és egy revolvert találtak nála. A revolverrel védekezni akart letartóztatásakor. A merénylőn kívül még három embert letartóztattak, akiket avval gyanúsítanak, hogy bűntársai a merénylőnek. A rendőrkapitányság közlése szerint a merénylő kijelentette, hogy elvi meggyőződése, vitte rá tettére. Megállapították, hogy azonos a Trotzk bolsevista agitátorral, aki 1919-ben tért visszaOroszországból.