Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-31 / 168. szám
Budapest, 1921. Előfizetési Árak: Egész éni 440 K — 1 Vítoria ____ 220 . Negyedévre..—........ 110 „ — „ kor w»» 10 „ —„ Egyes Isimér*. Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ha 2 jugoszláv korona. . Megjelenik Ünnep utini napok kivételével minden nap. tix. évfolyam, 168. szám* Vasárnap, július 31. AZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 51. sz. Telefőn: József 13-36, József 122-58 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 51. sz. Telefőn: József 13-35, József 18-26, József 123-56. ps FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 13.1 ROVÁS. Igazién mi problémái is vannak az országnak, nepics!* az, mit kell érteni megszállásnak. Hátstem volt megszállás. Volt valami,*a miről aelügyminiszternek intézkednie szükséges volt és intézkedett. Az is több mint valószínű, hogy az általános telefonmizéria öltött fatális politikai alakot. A politikai párában sincs annyi kisértet, mint látszik. De hát az Istenért, gondoljanak az urak másra és akkor ezt emberségesebben tudják majd megérteni. Görögtünet is gyújtottak Rakovszky Istvánnak s a fényében több tartósság és melegség van, mint az események kapcsán föltesznek. Tényleg értékes, a maga helyén levő embernek tartják s azok, a kik távozásának tapsoltak, a maradásának is tapsolnának ama bizonyos titokzatos háttér nélkül. S Beniczkyről sincs magában véve az a véleményük, melyet a politikai összeütközés következtében róla táplálnak. Augusztus 15-én túl nincs lisztje Budapestnek és épyezer meggyőző okkal lehet magyarázni, céhk azzal nem, hogy nem lehetne lisztje. Elfogyott a készlet? Lehetséges. Nem telt újra? Alig képzelhető. Van gabonánk és vannak malmaink s a malmoknak van munkájuk és van szenük. Sőt exportunk is van, de tartunk tőle, a külföld nem olyan, mint Budapest. Nem vár türelmesen, mig tőlünk kap. * Nagyon nehéz idők elé. . . " Nagyon is nehéz idők elé megyünk — mondotta Rakontszky István a parlamenti újságíróknak és nem jobb valutára, nem régi határaink visszafellítására gondolt a veszedelmek ellenében,hanem a sajtószabadságra, melyen minden megfordul, a pénzünk értéke, drága egész Magyarországunk exisztencziája is. Vallja ezt egy politikus, aki nem kevésbé utálja a bolsevizmust s nem jobban szereti a zsidókat és a liberalizmust azoknál, akikkel szemben mondja ezt. Mondja ezt egy tapasztalt ember, aki e mellett nem vesztette a temperamentumát s még sokszor elveszti uralmát a temperamentuma fölött. Mondja kapcsolatban azzal a szabadsággal, mely nálunk is tökéletesen megvan, a parlamenti szólásszabadsággal s látja, hogy az utóbbinak túl kell csapnia medrén, míg annak a medrét szűkítik és torkolatát zsilipekkel elzárják. Nem első hang ebből a világfölfogásból, de a mai napon egészen különös baljóslatú háttért világít meg. A nemzetgyűlés recseg-ropog s nem a belső szerkezete miatt, hanem alá van mosva az elfojtott sajtószabadság földalatti szivárgásától a nemzeti talaj, melyre épül. A világtörténelemnek legnehezebb korszakában problémákat kell megoldani, melyeknek nincs példájuk, nincs iskolájuk. Tizannyian ha volnánk, kevesen volnánk. Száz annyi energiaforrás állna rendelkezésre, nem volna klsség. S vannak pártok, a többség és vannak államférfiak, a kormány, azt mondok: Elvégzek mindent magam. Tudok mindent magam. A kig^pgit, utaidban áll. Magam akarom végezni,mitől mindenki sir vagy nevet. ’v . ■ ~ • És miért? .. i Nem mondhatja meg senki. Mert aki útját állja a sajtószabadságnak, az is a szabadságra esküszik. Múló, mellékes részlettekintetek uralkodnak az egyetemes történelmi gondolaton és a természeti törvényen. S mert krízisek vannak, azért nyúlnak a rendkívüli eszközökhöz s nem látják, hogy azért szaporodnak a krízisek, mert rendkívüli eszközökhöz nyúlnak. Ezek az ádáz parlamenti harczok, melyek most már a parlamenti szólásszabadság korlátozásának a gondolatához vezetnek, nem lennének, ha a sajtó szabad volna. Szabad élőszó és megkötött írott szó lehetetlenség. Parlamentarizmus és bilincsbe vert sajtó nem férfifuga egymással. ■ Próbálják meg egyszer, mére, csak kísérletileg is, föladnia senkinek a maga czéljaiból. Ha tét,szik, folyhat tovább a legféktelenebb türkijjtf lenség,, a legkíméletlenebb faji politika, p? hadd legyen hangja : mindenkinekr o»-a kinek szava van.Ne vállalja egyika színezetek mintha exisztencziáj^»p,u^^.ij Igát] függne, hogy a másiknak íiinose leilgsifiik. támaszkodjék minden meggyőződök JJujére, ne a másiknak a gyön günk körül: mindenütt a magyar igazságnak ÁftUidtt&aSM kát. A törvény, melyre esküszünk a szomszéd dókra tekintve, minálunk l^elüL is uralkodóéig, Hallgassanak azt^nökhUlÉ, fi kinek aMk* hatatlan probl^mk a megoldóflnak, tetlen összeütközései^ megszülnek, ha szabaájjfcái* teszik a sajtót. ■ ■* .• S tegyék (heg rfígicu, nicA míg nehezebb idők felé megyihijkjF*iifl^jtójivszky István idéz. Küszöbön áll Baranyába való bevonulásunk (Minden előkészület megtörtént a közigazgatás átvételével) ✓; Kaposvár, júliut itt). Az egész ország közvéleménye plénk érveklődéssel figyeli azokat a lépéseket és intékedéseket, melyeket a kormány a szerbek bszért jogtalanul megszállt területek kiürítése és a magyar közigazgatás bevonulása érdekében tett. Megnyugvást kelt, hogy a megszállt területek kiürítésére alakult szervek élére Kittély Gyula dr. cs. és kir. kamarás, miniszteri osztálytanácsost nevezték ki teljhatalmú kormánybiztossá. A rendőri beszervezés munkájával Varga Lajos dr. rendőrfőtanácsos, kerületi főkapitányt bízták meg, aki Az Újság kaposvári tudósítója előtt a következőképp nyilatkozott: — A minisztériumban mostani budapesti tartózkodásom alatt megkezdtem a tárgyalásokat Kittély kormánybiztos úrral. Fix időpontot meghatározni természetszerűen nem lehet, de utasítást kaptunk, hogy a közért bevonulást a legteljesebb felkészültséggel várjuk. Előttem már tisztán áll, hány emberrel, mennyi legénységgel, őrszemélyzettel vonulok be, hogy ott a rendőri szolgálatot az autonóm rendőrségtől szabályszerűen átvegyem. A főkapitány székhelye egyelőre Kaposvár marad, én csak a rendőri szolgálat, beszervezésére utazom Pécsre. Pécsett kapitányságot állítok fel, úgyszintén a bányavidéken, a főbatáros, átlépési pontokon, a vasúti átjáróknál pedig kis, rendeltségeket. , , Ott tartózkodásom ideje alatt ellenőrzöm az egész személyzet működését, lefoglalom a hivatalos helyiségeket és lakásokat, hogy megfelelő időbeli azután a kerület székhelyét eredeti helyére, Pécsre tehesse át. A kormánybiztos úr, aki nemcsak a somogyi és baranyai területek, hanem Újszegedtől Gyékényesig minden megszállott terület teljhatalmú kormánybiztosa, kijelentette, hogy rövid időn belül Kaposvárra jön, hogy a munkálatokat irányíthassa. Ő az összkomány képviselője. Mellette minden minisztériumnak megvan a maga beosztott referense, úgy hogy a kormánybiztos úr nagy személyzettel érkezik székhelyére, Kaposvárra. A bevonulás és megszállás tervezetét most dolgozza ki és valószínűleg a jövő héten viszem fel Budapestre a minisztériumba. A tervezet egészen pontosan megállapítja a bevonulás minden részletét, úgy hogy a megszállás pillanatában minden rendőr tudni fogja a helyét. (Tg.) Léfkroföfi a megegyezés hadifoglyaink ügyében. (Magyarország négyszáz elitéltet szabadonbocsát. — Ez év deczember 31-ig az összes foglyoknak itthon kell lennie*.) —Az újság bécsi léterkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, átflus 30. Mint Az Újság bécsi szerkesztősége jólinformált körökből értesült julius hó 28-án Magyarország és Oroszország megbízottai, között Rigában létrejött a megegyezés a hadifoglyok hazaszállitása ügyében az 1920. évi május 29-én Kopenhágában kötött előzetes szerződés alapján. A szerződést orosz részről Hanereczky, Oroszország estlandi követe, magyar részről Jungert Mihály megbízott írta alá. Hanetski követ, mint az orosz szovjet kormány megbízottja és Jungerth dr. osztálytanácsos, mint a magyar kormány meghatalmazottja, folyó hó 28-án Rigában aláírták az egyezményt, melynek értelmében azösszes magyar hadifoglyok, beleértve avisszatartott túszokat és polgári internáltakat, továbbá a halálraítélt Marschall századost, még az év vége előtt vissza fognak térhetni hazájukba. Andrássyék szolidárisan Rakovszky Istvánnal. (Bethlen elvesztette a kereszténypárt bizalmát. — Meggyengült a Kormány helyzete.) Jakovszky István sajTOmondása ma már szélesebb e téren érezteibra hatását. Kiderült ugyanis, hogy ’-a keresztét'/párt — néhány szélsőséges tagjának mémével — teljesen szolidárisnak érzi magát Rakovszky Istvánnal, amiből nyilvánvaló, hogy félárbóczra eresztették a lelkesedés zászlaját a kormánynyal szemben s ennek az álláspontjuknak a tikitt arénán is érvényt akarnak szerezni. A helyzet, főbb vonásaiban a következő, amint azt informátorunk mondotta : _ — Eddiga kereszténypárt volt igazi bázisa a kormánynak, az agrárpárt csak látszólag állt a kabinet háta mögött. Súlyosabb szavazások idején — a kereszténypárt mindig egységesen és fegyelmezetten fedezte a kormányt, ugyanakkor azonban ismételten megtörtént az, hogy a kis-,gazdapárt csak cimmel-ámmal adta le voksait - - a kormány mellett. . .-és számtalanszor a folyosóra menekült az agrárpárt számos tagja, mert ezek a srendözök nem akarták, hogy oppozícziójuk a nyílt színen játszódjék le és partbomlásra, vagy fegyelmetlenségre lehessen következtetni belőle. Most megfordult a helyzet: az agrárpárt tüntetően a kormány mellé állt, tette ezt azonban abban a konkrét esetben, amikor voltaképpen nem Rakovszky István személyéről, hanem a személyi vonatkozások mögött rejlő nagy kontroverz kérdésről volt szó. Csodának kellene történnie, hogy a kisgazdapárt következetes tudjon maradni a bizalmár terén, amikor ismét olyan motívumok kerülnek az előtérbe, amelyek a párt eredeti programaijával ellentétesek és a kormány részéről a sürgős problémák sorába iktatódnak."Lesz idő, amikor az agrárpárt újból alább hagy a lelkesedéssel s,a kormány egyszerre csak azt veszi észre, hogy az agrároknál is gyöngén áll az ügye. Tény, hogy a kereszténypárt nem támaszt bonyodalmat a bizalom, meglazulásából de kétségtelenül éreztetni fogja a kormánynyal, hogy a párt bizalma nem a kormányé többé, és nem is lehet az soha. .-Midrássy Gyula gróf környezetéből kiszivárogott hírek szerint:örökre eltemetett ideának kell tekinteni az egységes párt gondolatát és Bethlen István gróf miniszterelnök sohasem végzett hiábavalóbb munkát, mint akkor tenné, ha ezt a kérdést,.tolná "az előtérbe.Kicserélődtek a szerepek, eddig az agrárpárt soraiból hangzott el in-smételten-ellenzéki szó felszólalás, ezentúl a kérész ténypárt soraiból kerülnek ki a kritikusok, köztük elsősorban Rakovszky István fogja venni magának azt a fáradságot, hogy szívét nyíltan kiöntse a parlamenti porondon. • A Ház elnökségének a kérdése veszedelmes poblémává fejlődik. Ebben a pillanatban nincs remény arra, hogy olyan politikust állítsanak az előtérbe, aki bizalomra számíthat jobbról és balról egyaránt. Kevés a valószínűség arra, hogy a viszonyért kedvezőbbre forduljanak, így érthető a kormánynak az a törekvése, hogy az elnökség betöltésének az ügyét lehetően a háttérbe szorítsa, mert az esetleges erőpróba akut parlamenti válságra ,va-szethet. "