Az Ujság, 1922. október (20. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-31 / 248. szám
g Gárdonyi Géza. 1863-1922. . Gárdonyi Gézától több mesét, verset nem hallnak. Az egri bástya klasszikus magyar remetéje bevonult a teljességébe annak, aminek a kívánásában határtalan volt a vágya: a magánosságba. Azélet lármájától, nyugtalanságától pár nap múlva a legtökéletesebb páncél óvja: a koporsófedél és Vastag földréteg. Olvastuk: Budapestre akarták hozni a nagybeteg írót és olvastuk: ő maga nem kívánta, ellenezte. Nem óhajtott elmozdulni Egerből, amelynek csendjét még mindig túlságos zajnak érezte. Budapest lármájától jobban irtózott,mint a veszedelemtől, amely kórágya fölött lebegett Most már övé a csend és a nyugodalom és a magánosság ötvenkilenc évet élt meg belépihent. Származása szerint nem volt »fajmagyar«:Ziegler Gézának született. de lelkében, gondolkodásában, tulajdonságaiban, képzeletében, szavában, humorában a tiszta, tökéletes, ősi és különváló magyarság élt és ragyogott mint akár Jókai Mórban vagy Arany Jánosban. Magyar tehetség volt, a nemzeti irodalom legjobb és legmaradandóbb értékei közül való. A szegénységből indult a néptanítói oklevél volt a szerzett diplomája. De rövid ideig élt a falusi tanító kenyerén. Nagyobb katedrára volt rendeltetése és ennek a rendeltetésnek az újságírás adott érlelő levegőt Huszonkétéves korában már szerkesztőségben dolgozott és újságot írt vagy másfél évtizedig, előbb vidéken — Szegeden — azután a fővárosban. Figurákat termelt amelyek kinőttek az újság huszonnégyóráséletéből és arra sarkalták a megteremtőjüket, hogy alkotásainak más,, megfelelőbb, nagyobb életű formát keressen. Kiváltották Gárdonyi Gézát a hírlapjáróságból és megszerezték neki a tiszta írói élet lehetőségét Ezt az életet Gárdonyi a maga temperamentuma szerint való berendezéssel, példátlan áhítatban élte. Egész lélekkel annak adta magát, amit a világ mindenekfelett való értékének és mindenszentségek szentségének érzett. A könyvnek. Amelyet olvasni a legszentebb gyönyörűség: írni a legszentebb munka. Jó sorsa megadta neki, hogy főtt, ahol lakni szeretett, a maga házának falai között élhessen a könyvnek, az olvasásnak, az írásnak, egészen a maga lelke törvényei szerint. — Nagy népszerűség, nagy megbecsülés, elismerés és tisztelet övezte, de ezzel se hagyta zavartatni magát. A tapsok zaja se érhetett el kedves és gazdag magánya csendjébe. Rendkívüli gonddal alkotó, pedánsul lelkiismeretes, de munkás és termékeny író volt. Képzeletben és hangban széles skálájú. Formákban is gazdag. Irt tréfás apróságokat, verset, novellát, színdarabot, regényt. Göre Gábor és egész vidám frekvenciája az ő éltető erejét, tiszta és fényes humorát őrzi. A kor egészen friss, sajátos és különálló terméke a magyar színpadi irodalomnak. A Láthatatlan ember, az Egri csillagok, Akékszemű pávidkáné a legszebb és legsúlyosabb magyar könyvek sorában maradnak. — A Petőfi-Társaság, a Kisfaludy-Társaság, a Magyar TudományosAkadémia mind megékesítették magukat Gárdonyi Gézával, aki azonban nemcsak az ő halottjuk, de halhatatlanja a magyar nemzeti irodalomnak. (Élete.) Gárdonyi Géza Apárárm született Fejérmegyében 1863-ban. Fiatal éveiben néptanító volt, majdújságíró lett s mint ilyen dolgozott a győri Hazánknál, a szegedi Híradónál, a Szegedi Naplónál, az Arad és Vidékénél és végül Pestre jött, ahol a Magyar Hírlap belső munkatársa lett. Pesti tartózkodása után egymásután jelentek meg szépirodalmi munkái, a Göre Gábor könyve, Az én falum, A kékszemű Pávidkáné. 1900-as évek elején már országos neve volt, ekkor írta egymásután következő években legnagyobb és leghíresebb regényeit, 1901-ben az Egri csillagokat, 1902-ben A láthatatlan embert, majd az Isten rabjait. Innen kezdve egy tucat regény és novellakötet jelzi útját. Fiatal korában írt verseket is: Álnyis, Fűzfalevél, Nyárfalevél. Színpad számára is dolgozott, több darabját adták a Nemzeti Színházban, így a Bort Annuskát, a Falusi verebeket, A karácsonyi álom cimü pásztorjátékát, a Király Színházban pedig Fehér Anna cimü népszínművét Utolsó nagy regényeikére a Szunyoghy miatyánk javai volt. (Betegsége és utolsó órái.) Gárdonyi Gézát érelmeszesedés ölte meg. Már a nyár óta betegeskedett és azóta a különben is nagy visszavonultságban élő kő alig hagyta el a szobáját. Mikor az utóbbi napokban betegsége igen súlyosra fordult, hozzátartozói Budapestre akarták hozni. A beteg azonban ellenszegült. — Nem érdemes, — mondta. — így is eljön, aminek el kell jönnie. Hétfőn hajnali három órakor halt meg. Egyik na, Gárdonyi József, földmivelésügyi minisztériumi tisztviselő és nyolcvankét éves édesanyja volt mellette, akivel együtt él egri házában. Gárdonyi betegsége utolsó napjaiban elvesztette látóképességét. Állandóan transcendentális érzései voltak. A falon, a takarón, virágokat látott. Egyre mondogatta : házvezetőnőjének, Mátékovics Józsefnénak, aki egy percre sem hagyta el betegágyát: — Nézze, milyen szép virágok ezek! Milyen hosszú levelük van. És csodálkozott, hogy a házvezetőnő nem látott virágokat. Jakab József hírlapírónak elmondta, hogy kik látogatták meg a hét folyamán. A felsoroltak között számos olyan név is volt, amelyeknek tulajdonosai már régen nincsenek az élők sorában. Többször mondogatta: — Én nem fogok meghalni, én majd felülről vigyázok rátok. Tegnap délután megjelent a nagybeteg ágyánál Petro József dr. teológiai tanár, aki meg akarta gyón- * *.................... ......................... . AZ ÚJSÁG Kedd, 1922 október 31. — Az én szivemben lakik az Isten — mondotta a nagybeteg és nem gyónt. ] Két óra tájban éjfél után kezdődött az agónia. — Jó éjszakát kedveseim — mondotta a körülötte állóknak, ezek voltak utolsó szavai. Néhány perc múlva utolsót lélegzett. » Gárdonyi József és Jakab József ma délelőtt felnyitották íróasztalát. Megtalálták lezárt végrendeletét, mellette egy papírlapon a következő írás: Sírfeliratom ne legyen más, mint egy kereszt, alatta a két név és az évszám, jóval lejebb ez a három szó,Csak a teste!n (Temetése.) Gárdonyi Gézát Eger város a maga halottjának tekinti és temetését a város rendezi. A temetés november elsején délelőtt lesz. A főváros felállással áldozott Gárdonyi Géza emlékének. A főváros mai közgyűlésén Folkusházy Lajos elnöklő alpolgármester meghatott szavakban emlékezett meg Gárdonyi Géza elhunytáról. Az elnöki bejelentések során a következő beszédet intézte a közgyűléshez, melyet a városatyák mély részvétük jeléül állva hallgattak végig: — Gárdonyi Géza halála mérhetetlen vesztesége a magyar irodalomnak, melynek egyik leghivatottabb, legmagyarabb és legtermékenyebb művelője volt, akinek nemes és szépérzésű lelke annyi felbecsülhetetlen értékű irodalmi kincsen tükröződik vissza, amelyeket ő adott nemzetének. — Javasolom, hogy a megboldogult nagy író emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében örökítsük meg és mélységes fájdalmunknak a megboldogult családjához intézett részvétiratban adjunk kifejezést. Minthogy arról értesülünk, hogy Eger város tanácsa a város halottjának tekinti s temetéséről is gondoskodik, javasolom, hogy Eger város tanácsánál is fejezzük ki mélységes részvétünket. — Javasolom továbbá, hogy a magyar irodalom nagy halottjának temetésén a székesfőváros képviseltesse magát és a ravatalra koszorút helyezzen. Végül bejelentem, hogy annak a kapcsolatnak kifejezéséül, amelyben Gárdonyi lelke a magyar ifjúság lelkével állott, a székesfőváros összes iskolaépületeire a gyászlobogót kitüzettem. A közgyűlés a polgármester bejelentéseihez egyhangúlag hozzájárult, majd Pákots József emlékezett meg Gárdonyi Gézáról: — Az egri csillagok írója megszaporította az egri csillagok számát. Bibliai egyszerűségű egyéniség volt. Néptanító volt, a gyermeknevelés apostola, hogy belőle később az irodalom halhatatlanná váljék. A népnevelésre sohasem volt olyan nagy szükség, mint ma. Ezért indítványozta, hogy a főváros Gárdonyi Géza-alapítványt létesítsen, amelyből azokat a tanítókat jutakna,hogy annak a kapcsolatnak a bejelentéséül, amelyben szerezték. Egyben indítványozta, hogy a főváros hasonló alapítványok létesítése céljából keresse meg a vármegyei és városi törvényhatóságokat is. A keresztény községi párt nevében Joannovits Pál szólalt fel és kijelentette, hogy pártja részéről szinellélekkel csatlakozik az indítványhoz. Gárdonyi Gézát azért parentálja különös fájdalommal, mert, úgyszólván, ő volt a legmagyarabb ízó. Minden sorából az izzó hazafiság áradt. Pakote indítványát azzal toldotta meg, hogy keressék meg a közmunkák tanácsát, hogy Budapesten egy méltó utcát Gárdonyi nevéről nevezzenek el. A közgyűlés ezt az indítványt is egyhangúlag elfogadta. Véget ért a főváros közgyűlése. Indítványok és interpellációk napja. A főváros mai folytatólagos közgyűlésén tovább tárgyalták a villamos tarifa felemelésére vonatkozó előterjesztést. Fayer Sándor a villamos-társaság tarifapolitikáját bírálta. A villamosjegy az egyetlen papiros, amely egyre emelkedik. Nem szavazza meg a viteldíjemelést. Rényi Dezső alpolgármester visszautasítja azt a vádat, mintha a hatóság árdrágító volna. Tal Antal tanácsnok pedig beszédében kimutatta, hogy a szén a békebeli áraknak négyszázszorosára, a sin ötszázötvenszeresére, a talpfa négyszázszorosára, az üveg pedig hétszázszorosára drágult, ami a legnagyobb mértékben befolyásolja a villamos viteldíj emelését. A díjemelést végül is elfogadták. Ugyancsak hozzájárultak az autotaxi és a bérkocsi korábbi díjtétel-emeléséhez, amely időközben újból megdrágult. Körmöczy Zoltán indítványozza, hogy addig is, míg az új egységes bérkocsitarifa életbe lép, kérjék a kereskedelmi minisztert, hogy az éjjeli viteldíj ne este hatkor, hanem télen kilenc, nyáron tíz órakor lépjen életbe. A telekbérbeadási ügyek tárgyalásánál Gáspár Fülöp kifogásolta a főváros adakozó készségét és kimutatta, hogy a javasolt árak mellett a békebeli árakhoz viszonyítva csupán 17 fillért kap a telkek négyszögöléért. Szavazással mégis csak a tanács javaslatát fogadták el. Miután hozzájárultak az ortodox izraelita szentegylet által kért temető terület átengedéséhez, sor került az interpellációkra. Bársony Elemér dr. megható szavakban fejtegette a gyermeknyomort és a gyermekhalandóságot, amelynek enyhítésére követeli, hogy kérlelhetetlenül adózzák meg a›maszkottokat›t és i›greleket›,›, valamint azokat is, akik milliós értékű briliánsokat és bundákat vásárolnak, hasonlóképpen a luxuslakásokat is. Bukovszky Viktor tanácsnok nyomban válaszolt az interpellációra. — A nyomor a közelgő télben még csak fokozódni fog — mondotta. — Mihelyt a külföldi missziók Budapestről eltávoznak, a tanács nyomban hozzáfog a nyomor leküzdéséhez. Tízezer szoptatós anya, tízezer iskolásgyermek és tízezer önhibáján kívül munkaképtelenné lett ember kap meleg ebédet a népkonyhákban. Stadler Nándor interpellációjában azt kérdezte, gondoskodott-e a főváros a burgonyaszükségletről? Bérczes Jenő tanácsnok: A burgonyavásárlás idejében megtörtént. Amikor a szabolcsi burgonya nagyon is,ejig rágortt, foglalkozni kezdtek a burgonyaimport gondolatával. Ezer vagyon behozatalára adtak engedélyt, cseh megszállt területről. Bár a cseh importburgonyát szokosban kell kifizetni, mégis olcsóbb, mint a szabolcsi burgonya. Áttérve az indítványokra, Kazay László indítványozta, hogy a török győzelem alkalmából a főváros üdvözölje Kemal basát és számára diszkardot ajánljon fel. Zala Zsigmond: Kemal szabadkőműves! Az indítványt kiadták a tanácsnak. Szakmándy János szárszabó nagy derültség közben a Aoutya-kérdésről mondott hosszabb beszédet, amelyben azt fejtegette, hogy a kutyák túlzott módon elszaporodtak és a betegségeket a kutyák »nyalakodása« terjeszti. Végül beterjeszti indítványát, mely szerint a város belterületén az ebadót a legmagasabb összegben állapítsák meg, a járda beszennyezéséért a kutyák vezetőit szigorúan büntessék és a főkapitányt keressék meg akutyáknak" a kávéházakban és vendéglőkben való tartózkodása" ügyében. Kazay László szakbizottság kiküldését javasolta, mely próbasütések útján állapítaná meg, mennyiben indokoltak a mai horribilis kenyérárak. Az indítványt sürgős javaslattétel céljából kiadták a tanácsnak. Elek Mór (pártonkívüli) a zsidó diákok különválasztása ügyében tette meg ismeretes indítványát, amelynek tárgyalása alatt az ellenzék tüntetőleg eltávozott a közgyűlés terméből. Elek dr. kérte, hogy ez ügyben felterjesztéssel forduljanak a kormányhoz, de a különös indítvány tárgyalását még a kereszténypárt sem kívánta. Bihar Jenő kérte, hogy a gáz és villany árát ne az albizottság és a tanács állapítsa meg, hanem a közgyűlés döntsön e kérdésben. Oremusz Ödön a Rózsadombon lévő Eszter-út rendezését és a budai hegyeknek beépített részében a vadászás eltiltását követelte. Gáspár Fülöp indítvány formájában kérte, hogy betekinthessen a főváros szén- és favásárlásainak ügyébe. Kifejtette, hogy itt sok százmillióról van szó és indítványozta, hogy két évre visszamenően, valamint a jövőben mi,idén egymillión felüli beszerzési ügyet terjeszszenek a közgyűlés elé. Hosszas ügyrendi vita után, amelyben az inkompatibilitás kérdését is fejtegették, az indítványt elejtették. Néhány kisebb indítvány után az elnök az ülést berekesztette s igy a háromnapos közgyűlés véget ért. A szultán elismeri az angolai nemzetgyűlést. Konstantinápoly, október 30. (Havas.) A kettős kormány megszüntetése, úgy látszik, közvetlen küszöbön áll. A szultán valószínűleg elismeri az angorai nemzetgyűl-lést, amely azután az egyedüli hatalom lesz Törökországban. Laussnaebsn tesz a ixSSieücsnferencia. Konstantinápoly, október 10. Az angorai kormány elfogadta Lausacuet a keleti konferencia színhelyéül. Czernin levele Jindrássyról. — Készülődés a Tisza-emlékünnepre. — Czernin Ottokár gróf volt közös külügyminiszter egyik érdekes levele került nyilvánosságra ma este. Lényege az, hogy Andrássy Gyula gróf ellenszegült Tisza István gróffal és Czernin Ottokár gróffal szemben, amikor a két államférfi azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Károlyi Mihály grófot el kellene fogatni. Andrássy kezességet vállalt vejének, Károlyi Mihály grófnak politikai magatartásáért. Károlyit a király állandóan fogadta, nyilvánvalóan azért, mert Andrássy ajánlotta kihallgatásra. Andrássy Gyula gróf még nem reagált Czernin levelére." Méltó érdeklődés előzi meg a holnapi, keddi Tiszaemlékünnepet. Információnk szerint Bethlen István gróf miniszterelnök, fogja képviselni a kormányt a Nemzeti Kaszinó előcsarnokában ékeskedő emléktábla leleplezési ünnepségén. Az aktus délután 5 órakor kezdődik. Hat órakor, a Nemzeti Társaskör helyiségeiben kezdődik a másik emlékünnep a Tisza-bizottság rendezésével. A Heinrich-párt drágasági vitája. A nemzeti polgári párt ma délután folytatta a múlt héten megkezdett drágasági vitáját. Eörsi Balogh Brúnó volt az első szónok. Hangsúlyozta, hogy okos gazdasági politikát kell folytatnunk. A magyar koronába vetett bizalmat csak egy módon lehet helyreállítani: a reparációs kérdés elintézésével. Minden alkalommal hangoztatni kellene, hogy Magyarország jóvátételt nem fizethet, hiszen eléggé megfizette az elszakadott területekkel és elrablott javakkal. Dobránszky Béla felszólalásában ezeket fejtegette: gazdasági téren azért nem tudunk eredményt elérni, mert a győzők visszaéltek hatalmukkal. A maguk jószántából sohasem fognak rajtunk segíteni és különösen a kisentente nem, amely pióca módjára akar elbánni a jóvátétel kérdésében. Stabilizálni kell gazdasági politikánkat, mert a termelőknek tudni kell, milyen feltételek várnak rájuk. A vitában még Kemény Jenő dr., Rad Ványi László és Hein János vettek részt, majd Lakatos Gyula előadó reflektált az elhangzottakra. Heinrich Ferenc elnök záróbeszédében sajnálkozását fejezte ki, hogy a vita során nem terjeszkedtek ki szónokok arra, miként lehetne a drágaság kihívó tünetein segíteni. Az államnak valamilyen kivételes intézkedéssel segítenie kellene azokon, akik nyugdíjból vagy járadékból élnek. Országunk most olyan, mint a kereskedő, aki önhibáján kívül jutott csődbe. Amíg a reparáció-kérdésben nem látunk tisztán, addig komoly, nagy kérdésekkel nem foglalkozhatunk.