Az Ujság, 1925. április (22. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Budapest, 1925 szerda, április 1 Ára 2000 korona* ,XXIII. évfolyam, 74. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre, 120,000 korona Egy hóra ... 40,000 korona Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaron hétköznap 2000 korona, vasárnap 3000 korona Ausztriában hétköznap 25 Groschei vasárnap 30 Groschen. Megjelenik Ünnep utáni napok kivételével minden napAZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATAL, V., Vilmos császár út 34. sz. TELEFONSZÁMOK: 154-20, 154-21, 154-22, 154-23. A nyomda telefonja (csak este hat órától kezdve) 151—21. FIÓK KIADÓHIVATAL, Budapest, VII. Erzsébet körút 43. sz. Telefonszámtörtzset 18-28. Szenzációs orvosi szakvélemények Fraseich elmeállapotáról. Jarz Aninoviik Az idén aligha lesz meg a leszerelési konferencia. Az Újság külön kábelszolgálata. Washington, március 31. A leszerelési konferenciát aligha lehet 1925-ben megtartani, hacsak Franciaország meg nem változtatja álláspontját. Az amerikai kormány csodálkozva értesült Daeschner nagykövet útján, hogy Franciaországot Coolidge ajánlata nem érdekli. Diplomáciai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a hírnek, hogy Coolidge ellensége minden kölcsönnek, amelyet külföldi államok fegyverkezés céljából akarnak felvenni. Ez a hír nagyjelentőségű, mivel ezzel függ össze közvetlenül Franciaország állásfoglalása a leszerelési konferenciával szemben. (United Press.) Németország új biztonsági ajánlatot Herd az enfsn elsoz. Bécs, március 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi kormány és az ententeállamok kormányai között Németország biztonsági ajánlata ügyében folyó tárgyalások általában kielégítők. Berlinben azt hiszik, hogy Franciaország valószínűleg fel fogja szólítani Németországot ajánlatának szabatosabb és bővebb kifejtésére, vagy pedig sok kérdést fog intézni a birodalmi kormányhoz. A német kormány készséges felvilágosítással szolgál ezekre a kérdésekre és jó forrásból származó s úgy látszik, alapos hírek szerint új emlékiratot fog küldeni az entente-hoz a biztonsági kérdésben. Németország bízik abban, hogy végül is nemzetközi értekezletet hívnak össze a biztonsági kérdés megoldására valószínűsést még a nyáron, mivel az entense úgy szeretné, hogy Németország már az ősszel belépne a nemzetek szövetségébe. Lloyd-George a Csehországhoz csatolt magyar területek feértését a bíhíróság elé kívánta terjeszteni Londonból jelentik. Legutóbbi alsóházi beszédében Lloyd-George a genfi jegyzőkönyv hiányait bírálta. Beható példák alapján igazolta be, hogy a kötelező döntőbíráskodás alapelve nem vihető keresztül. Románia is híve a jegyzőkönyvnek — mondotta Lloyd George. — Vájjon hajlandó volna-e ez az állam a vitás magyar területekre nézve a döntőbíróság ítéletét elfogadni? Csehországinak is vannak vitás határkérdései Magyarországgal. Hajlandó volna-e Csehország ezekkel a kérdésekkel döntőbírósághoz fordulni? A csehek arra törekszenek — folytatta Lloyd George —, hogy bizonyos magyar területeket a maguk részére megtartsanak. Statisztikájukat olyan módon állították össze, hogy azzal mindent bebizonyíthatnak, amit be akarnak bizonyítani. A vitás területen véletlenül éppen egy magyar képviselőt választottak meg. Hajlandók lennének-e erre a területre vonatkozóan a döntőkből ítélnének adni? Az osztrák szanálás: Bécs, március 31. Az Ausztria részére kirendelt népszövetségi főbiztos most küldte szét 27-ik havi jelentését, amely a február 15-től március 15-ig terjedő időt öleli fel. A pénzügyi helyzet tekintetében a jelentés megemlíti, hogy a B-schilling-számláról nyújtott előleg a vámok és a dohányjövedék bevételeiből már megtérült. A jelentés rámutat arra az ismert tényre, hogy január hónapban az államháztartás 5 millió schilling fölösleget mutatott. A jelentés megállapítja, hogy a Nemzeti Bank kamatlába már nem tekinthető minimális kamatlábnak, mert a magánkereskedelemben már 11 százalékkal is leszámítolnak váltókat és a nagy takarékpénztárak a betéti kamatlábat is leszállították. A kereskedelmi mérleg hiánya legkevésbé sem érintette a korona stabilitását. A legutóbbi évek,ben folytatott kereskedelmi politika segítségével lehetségessé vált, hogy a vámokat bizonyos mértékben leszállítsák s remélhető, hogy e tekintetben további eredményeket is el lehet érni. A jelentés végül rámutat a bécsi tavaszi vásár ■HHtoűcr toormíbansrpríi.i KOVÁI Hajrá, megindult a plakátharc. Polgármester cenzúrázza, tehát rendes, legális plakátok. Nem kell tragikusan venni, hogy Wolffék a vallással agitálnak. Sőt dicséretes óvatossággal a vallás mellett s nem a zsidók ellen. Micsoda haladás ez az előző választással szemben, amikor a plakátok zsidóztak. Most ezt gondosan kerülik, mert hát a zsidók nem fognak ugyan Wolffra szavazni — közvetlenül, de a választás idejére jó lesz őket kímélni, mert hasznukat vehetik közvetve. A konkurrensek között ott van az egységes párt és ez is jobb, mint a szabadelvű és a demokrata. Abba a pártba pedig van belépése a zsidónak is. Nem ugyan az országos pártba, hanem csak a községibe. Választás után úgysem marad ott. ♦ Bámuljuk és tiszteljük Bud János pénzügyminiszter alkotmányos akkurátusságát. A pénzügyi rendeleteket, melyekre az aptropriációs törvény felhatalmazta, rövidesen életbe- léptethetné, de mégis előbb a szanálási bizottság elé terjeszti. Ne mondják róla, hogy nem elég alkotmánytisztelő. Mellesleg ez az alkotmányosság megannyi pénzébe kerül a publikumnak. Nem baj. Amennyi kára ennek van a skrupulitásból, annyi haszna van belőle az államnak.* Bethlen István szerint a választójavaslattal a polgári társadalom vezető szerepét akarja biztosítani, nem pedig a pártja hatalmát. Elhisszük s nagyon sajnáljuk őt, ha viszont a polgári társadalom vezető szerepét csak úgy tudja biztosítani, hogy ebből biztosítva van az ő többsége. Nem tehet róla, ha például Fenyő Miksa, aki gyárosok igazgatója, tehát polgári társadalom, épp úgy elbukik a hivatalos jelölttel szemben, mint Pikler Emil. Ez a dolog természetében van, nem a miniszterelnök szándékában. No meg a főszolgabíró instrukciójában. Pótválasztás lesz Győrött Némethi és Járcsy között. Április 7-én és 8-án lesz a pótválasztás. Győrből jelenti telefonon Az Ujság tudósítója: Ma délelőtt gyéren jelentkeztek az urnáknál a szavazók, csak déifelé élénkült meg az élet a szavazóhelyiségekben, de csakhamar nyilvánvaló lett, hogy fogytán vannak a voksok, mert többszáz polgár semmi hajlandóságot sem mutatott arra, hogy teljesítse alkotmányos kötelességét. Vámbéri Rusztem pártja szokott fürgeségével bár, de minden különösebb eszköz igénybevétele nélkül küldte szavazóit az urnák elé, ezzel szemben Bárczay Dezső és Németh Károly pártja fokozott erővel látott hozzá a szavazók szállításához. Állandó munkában volt a pártirodák egész frakker-állománya, de végül ez a két párt is kimerült. Horváth Bálint választási elnök este 8 órakor bezárta a szavazást és a bizottságok két helyen hozzáláttak a szavazatok összeszámlálásához. Először az első szavazókörzet voksait olvasták össze. Összesen 785 szavazat gyűlt össze, pedig 968 polgárnak kellett volna szavazni ebben a körzetben. A szavazatok így oszlottak meg: Bárczy Dezső 233, Németh Károly 347, Vámbéry Rusztem 205. Azután sorra jött a hatodik szavazókörzet. Itt 657 borítékot kellett felbontani. Ebben a körzetben 764 szavazatnak kellett volna öszgyűlnie, ha mindenki leszavazott volna. A hatodik körzet szavazatai így oszlottak meg: Bárczy Dezső 262, Németh Károly 173, Vámbéry-Rusztem 222. Ezzel a munkával 11 órakor végeztek a bizottságok. Aztán sorra jött a második körzet szavazatainak összeszámlálása. 543 borítékot kellett felbontani. Ebben a körzetben az összes szavazók száma 627. A voksok így oszlottak meg: Bárczy Dezső 152, Németh Károly 234, Vámbéry Rusztem 157. Éjjel fél egykor jelenti tudósítónk. Ebben a pillanatban fejezték be a harmadik és a negyedik körzet szavazatainak összeszámlálását. A harmadik körzetben 884-en szavaztak 1042 helyett. Ezekből Bárczy Dezső 271, Németh Károly 290, Vámbéry Rusztem 323 szavazatot kapott. A negyedik körzetben 690-en szavaztak 777 helyett. .4 szavazatok így osztódtak el a három jelölt között: Bárczy Dezső 336, Németh Károly 145, Vámbéry Rusztem 209. Éjjel háromnegyed 1 órakor jelenti tudósítónk. Fél egy tájban a bizottságok elkészültek a szavazatok összeszámlálásával. Az ötödik körzetben 728 szavazatot adtak le 869 helyett. Ezek közül Bárczy Dezső 270, Németh Károly 239, Vámbéry Rusztem 219 szavazatot kapott. Ilyenformán Bárczy Dezsőre 1524 Németh Károlyra 1428 Vámbéry Rusztemre 1335 szavazat esett. Ez azt jelenti, hogy Bárczy Dezső és Németh Károly között pótválasztás lesz. Vámbéri Rusztem Németh Károllyal szemben mindössze 93 szavazattal maradt kisebbségben. Győrött összesen 5047 választópolgárnak kellett volna szavazni, de közülük csak 4287-en jelentek meg az urnák előtt, vagyis 760 választó nem szavazott, jóllehet a szavazás kötelező volt. Vámbéry Rusztem bukását az alábbi körülmények okozták: az ellenzéki biok nem tudott egységesen megállapodni közös jelöltben, ami károsan befolyásolta a progresszív ellenzék mozgalmát. Hasztalan jelent meg több szocialista és Kossuth-párti képviselő a győri választók körében, már nem tudták ellensúlyozni azt a hátrányt, amit a biok huzavonája okozott. Ezalatt az ellenpártok erőteljesen szervezkedtek és alaposan előkészítették taktikai hadállásaikat. Csak természetes, hogy Vámbéry Rusztem pártjában nagy az elkeseredés s a főkorifeusok máris elhatározták, hogy a pótválasztáson Bárczy Dezső pártjára fognak állani. Vámbéry Rusztemnek és vezérkarának az a felfogása, hogy inkább egy kurzusembert választanak meg, aki néhány év alatt le fogja járatni magát frázisaival, de nem állnak Németh Károly mellé, mert attól tartanak, hogy győzelme esetén évekig meg tudná tartani Győr város mandátumát. Németh Károly táborában is érdeklődtünk telefonon és azt az információt kaptuk, hogy őket nem hangolja le az eredmény. Nem számítottak ugyan Bárczy Dezsőnek ilyen jelentős előretörésére, de feltétlenül bíznak abban, hogy a pótválasztáson Németh Károly fölényes győzelmet fog aratni a kurzusjelölt felett. Miként informátorunk mondotta, Vámbéryék táborában alaposan fontolóra veszik, kihez álljanak s nem valószínű, hogy éppen a szocialisták és a Vámbéry Rusztem mellé sorakozott zsidó vallású szavazók olyan jelöltet támogassanak a döntő küzdelemben, akinek programmja homlokegyenest ellenkezik a progresszív pártok politikai hitvallásával. * Horváth Bálint választási elnök április ■7-ére és 8-ára tűzte ki apót-választás napját.■ Imi többet ér a politikánál" Figyelmébe ajánljuk olvasóinknak Az Újság szombati számában megjelent hitünket az angol hajóépítő ipar válságáról. Abban olvastuk az angol kereskedelmi miniszternek azt a kijelentését, hogy a munkaadók és munkások megegyezése többet ér, mint a politikus munkássága. Arról van ott szó, hogy az angol hajóépítés érdekében lemondanak az osztályharcról, vállalnak nagyobb munkaidőt, ahogy a német munkások már régebben vállalták. Egy más világ levegője árad felénk s onnan Németországból, Angliából. Míg nálunk mindennek a forrása a politika, ott a politika mindent az élet adott feladataira és szükségszerűségére bíz. Minálunk azt mondják: osztályharc, és harcolnak benne. Nálunk van politikai meggyőződés a pénzügyről, az iparról, a kereske- delemről s ezt ráerőszakolja az életre, ha ez belegebed is. Faragtak éveken át infláción, defláción, kötött gazdálkodáson, vámon, szorzószámon s hullákon keresztül ragaszkodnak hozzájuk mind a mai napig. Ott szó van termelésről. Most Angliábban, mert Németország túlszárnyalta, a válságos lefolyt évek alatt Németországban, minek következtében túlszárnyalta a hatalmas győztes államok közgazdaságát. Volt ott elég baj valutával, nyersanyaghiánnyal, versaillesi szerződéssel, Ruhrmegszállással. S nem a valutával, nem az anyagkrízissel, nem a kurzusokkal és nem a politikával foglalkoztak, hanem mindezeket mellőzve, egyetlen nézőpontjuk volt: a munka. Ami a munkát elősegítette, azt megtették tekintet nélkül valutára és politikára s ami a munkát akadályozta, azt elhárították. S az egy márkából egy billió lett, de a termelés meg nem akadt. Vetettek ki magas adókat, de egy varró gépet sem akasztottak meg vele ketyegésében. S van ott hatalmas szocialista, sőt kommunista politika, de ahol a termelés és a munkaszerzés megkívánta, ott behozták a kilencórai munkaidőt, kapitalista kizsákmányolás és munkás osztályharc mellett is. Nálunk a munka, a termelés ki van szolgáltatva a politikai intézkedéseknek. Nálunk nem lehetett dolgozni az infláció miatt s még kevésbé lehet dolgozni a defláció miatt. Ott felvettek kölcsönt s ettől fellendült az ipar. Nálunk kötöttek és nem vettek fel kölcsönt, melyet pénzügyileg adminisztrálunk s ehol nem lehet dolgozni. Egy kipusztult országban, mely annyi beruházásra szorul, egy munkássereggel, mely munka után ered, nem lehet termelni semmit. Van szükséglet, van termelőkészség, azaz volna fogyasztás és volna fedező munkája, de áll minden — a pénzügyek miatt! Évek során hallunk mindenfélét tőkéről, hitelről, valutáról s egy szót sem hallunk: munkáról és időről. Amikor a nemzet aktíváit veszik fel, közöttük ezek nem számítanak. Pedig minden értéknek az alapja, minden nemzetgazdaságnak a legfőbb értéke az idő, melyet munkára fordítanak! Munka nélkül a pénz holt szimbólum, a tőke értéktelen kölönc. Nem lesz belőlük soha több, mindig csak kevesebb. S töltik a hónapokat semmivel és megmentik az országot az osztályharctól. Semmi sem ér többet a politikánknál s a politikánk nem ér semmit.