Lassalle, Ferdinand: Alkotmány, szocializmus, demokrácia (Budapest, 1919)
Lassalle
LASSALLE . Je vous présente un nouveau Mirabeau. —Bemutatom Önnek az uj Mirabeaut, — evvel a szóval mutatta be Heine a forradalom nagy költőjének, Herweghnek, a huszadik évét alig meghaladott Lassallet Párisban. A modern idők új gladiátorának is nevezte a nagy költő egy ajánlólevélben a Breslauból származó fiatal zsidófiút, aki egy rőfösboltból indult ki és a világtörténelem Pantheonjába érkezett be igen rövid élet (1825—1864.) és még rövidebb nyilvános pályafutás alatt. Uj Mirabeau? Heine, amikor a költő intuíciójával kinézte a Kelet-Poroszországból érkezett fiatalemberből a nagy jövőt, nem tudhatta, milyen mélyen pillantott bele a jövőbe, mert Lassalleből valóban új Mirabeau lett: a francia forradalom nagy államférfiénak mintájára, aki a harmadik rendnek, a polgárságnak a politikai képviselője lett, Lassalle a „negyedik rendnek“, a munkásosztálynak lett a Mirabeauja. Mirabeau a polgárságot vezette rá a politikai érvényesülés útjára. Lassalle tudatosan és tervszerűen dolgozott azon, hogy a munkásosztályt felszerelje és szervezze a végből, hogy elérkezvén az óra, a polgárság örökébe léphessen, hogy az állam-Lassalle: Detokrácia, alkotmány,szocializmus.1